A vallás értékszociológiai vizsgálata egy regionális elemzés tükrében Bocsi Veronika – Tornyi Zsuzsa Zsófia DE GyFK A publikáció/prezentáció/poszter elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Az előadás vázlata A vallás és az értékek kapcsolatáról – az elméleti keretek felvázolása A kutatás célja, módszerei Empirikus eredmények Összegzés

A vallás és az értékek kapcsolatáról A különböző tudományok, szakszociológiák felől kiindulva is egyértelmű a két szféra szoros kapcsolata. Antropológia – a vallás, mint a kultúra része. A vallás szimbólumokat közvetít, ezen szimbólumok feladata „szintézisbe olvasztani valamely nép ethoszát… világszemléletét, a világ dolgai mibenlétéről alkotott képét, a rendről való legátfogóbb elképzeléseit” (Geertz: A vallás, mint kulturális rendszer)

Vallásszociológiai megközelítések, pl Vallásszociológiai megközelítések, pl. - Durkheim – funkcionalista vallásszociológia (a vallás maga a társadalom) - Yinger – a vallás fenntartja a társadalom erkölcsi rendjét, bizonyos nem materiális javak hangsúlyozásával - Weber – világ alapvető rendezetlenségére adott egyfajta magyarázat → a vallás a társadalom összerendeződésének, kohéziójának egyik alapvető eleme – attól függetlenül, hogy a jelenség magyarázatára milyen paradigmákban, milyen kiindulópontokból keressük a választ. S mint ilyen, normákat, attitűdöket, értékeket határoz meg.

Kiindulás az értékszociológia irányából… Értékek szerveződése: - az értékek normatív hatással rendelkeznek, ez pedig a közösség biológiai-túlélési-együttélési feltételein alapszik (Schwartz, Hankiss stb.) Hofstede: négy problématerület, amelyre a különböző kultúrák eltérő válaszokat adnak (pl. egyén és csoport közötti viszony, → a vallások etikájának, értékrendszerének ezek sarkalatos pontjait képezik, ezek a vallásokban (is) fogalmazódnak meg. A vallás és az értékek egymást átfedő jelenségekként értelmezhetőek, ezért valószínűsíthető, hogy a különböző vallási és értékrendi minták együtt járnak (Földvári 2009).

Törésvonalak a vallásosság mentén Huntington civilzáció-elmélete Hofstede a legtöbb kultúrkört érintő értékkutatása – bizonyos „keleti” minták eltéréseit a buddhizmus, taoizmus, konfucianizmus hatásaként is értelmezik. Max Weber – jelen elemzés szempontjából a vallás racionalizációja, protestáns etika releváns Magyarországi kutatások többek között: – Tomka Miklós – Kamarás István – Földvári Mónika → van relevanciája a vallásosság törésvonalainak értékszociológiai kutatásnak

Morris életút-típusai Apollói – ragaszkodni az elért legjobbhoz. Buddhista – ápolni a személyektől és a dolgoktól való függetlenségünket. Keresztény – kedvesnek és barátságosnak lenni mások iránt. Dionüszoszi – váltakozva keresni a társas vidámságot és az egyedüllétet. Mohamedán – részt venni a csoporttevékenységekben és örülni az életnek. Prométheuszi – felülkerekedni a változó körülményeken. Maitreyan – összhangba hozni a cselekvést, élvezetet és elmélkedést. Epikuroszi – egészséges, gondtalan derűben élni. Taoista – békésen elfogadni, ami van, és várakozni. Sztoikus – filozófus módjára uralkodni önmagunkon. Rokon a kereszténnyel és a buddhistával – A belső életen meditálni. Rokon a prométheuszival – kockázatos tettekre vállalkozni. Rokon a kereszténnyel – engedelmeskedni a kozmikus szándékoknak.

Empirikus kutatások nehézségei Valós eredményeket ad az összehasonlító értékkutatás? – eltérő értelmezések az egyes kategóriák kapcsán (pl. Rokeach tesztben – üdvözülés, munka) Legtöbb értékteszt „nyugati” logikával, definíciókkal dolgozik. Schwartz, Bilsky – nem az egyes értékek egyetemesek, hanem bizonyos motivációs tartalmakhoz kapcsolódó értékek lehetnek azok. Kultúrközi kutatásra alkalmas – ahogy ezek a tényezők együttjárnak, más értékekkel szembemennek.

Kutatás célja Hallgatói populációban (DE) vizsgálja meg az értékstruktúrát. Majd ezeket a vallásosság különböző értelmezései szerint bontsa (felekezetek szerint, egyházias- maga módján-nem vallásos, közösségi aktivitás típusai). Felhasznált teszt: Rokeach-féle értékteszt Korreláció segítségével az „üdvözülés”-sel leginkább együttjáró eszközértékeket vizsgálja meg almintánként. Az adatbázis a Campus-lét a Debreceni Egyetemen: Csoportok, csoporthatárok, csoportkultúrák című, OTKA által támogatott kutatás (K 81858) keretében készült. A kutatás vezetője Prof. Dr. Szabó Ildikó. 2010. N= 2384 nem valószínűségi, karokra és nemre súlyozott minta

Vallásosság dimenzióinak vizsgálata Vizsgált változók: nem, településtípus, diplomás édesanya, diplomás édesapa. Kereszttáblás elemzés. Felekezeti hovatartozás (nem – 0,013, településtípus – 0,000) Egyházias-maga módján-nem vallásos (nem – 0,000, diplomás apa – 0,000, településtípus – 0,000) Vallásos közösségi aktivitás (diplomás apa – 0,000 diplomás anya – 0,015, településtípus – 0,000)

Értékpreferenciák eltérései felekezeti bontásban (rangsor alapján) Katolikusok: jelentősen alacsonyabb pozícióban - kellemes élet, érdekes élet Reformátusok: Jelentősen magasabb pozícióban – béke, segítőkész Jelentősen alacsonyabb pozícióban – logikus gondolkodású Görög-katolikusok: Jelentősen alacsonyabb pozícióban - hatékony Felekezeten kívüliek: Jelentősen magasabb pozícióban - kellemes élet, hatékony, logikus Jelentősen alacsonyabb pozícióban - felelősségteljes, elvégzett munka öröme, segítőkész, haza biztonsága

Értékpreferenciák Az egyházias-maga módján vallásos-nem vallásos almintákban Egyháziasan vallásos hallgatók Jelentősen magasabb pozícióban – béke, felelősségteljes, szeretetteljes, üdvözülés, hazabiztonsága, bölcsesség, megbocsátó, fegyelmezett jelentősen alacsonyabb pozícióban – törekvő, társadalmi megbecsültség, önálló, érdekes élet, kellemes élet, hatékony, szabadság Maga módján vallásos hallgatók jelentősen magasabb pozícióban – tiszta, társadalmi megbecsültség Nem vallásos hallgatók Jelentősen magasabb pozícióban – kellemes élet, szabadság, érdekes élet, hatékony, logikus gondolkodású, anyagi jólét, önálló Jelentősen alacsonyabb pozícióban – béke, szeretetteljes, haza biztonsága, segítőkész

Értékpreferenciák a vallásos aktivitás szerinti almintákban Magas vallásos közösségi aktivitás jelentősen magasabb értékek – béke, üdvözülés, elvégzett munka öröme, udvarias, megbocsátó Jelentősen alacsonyabb értékek – szabadság, tiszta, hatékony, bátor Közepes vallásos közösségi aktivitás jelentősen magasabb értékek – értelmes, előítéletektől mentes Jelentősen alacsonyabb értékek – igaz barátság, logikus gondolkodású Alacsony vallásos közösségi aktivitás Jelentősen magasabb értékek – kellemes élet, érdekes élet, hatékony, társadalmi megbecsültség, anyagi jólét, bátor, törekvő Jelentősen alacsonyabb értékek – üdvözülés, béke, szeretetteljes, elvégzett munka öröme, bölcsesség, segítőkész, megbocsátó, engedelmes

Görög-katolikus hallgatók Felekezeten kívüli hallgatók Üdvözüléssel legszorosabban együttjáró eszközértékek (korrelációs együtthatók) Katolikus hallgatók Református hallgatók Görög-katolikus hallgatók Felekezeten kívüli hallgatók Megbocsátó 0,31 Alkotó szellemű 0,44 0,35 Szeretetteljes 0,52 0,29 Segítőkész 0,39 Engedelmes 0,33 Udvarias 0,47 0,26 0,36 0,27 0,41 Bátor 0,23 Fegyelmezett 0,22 Törekvő 0,21 Egyháziasan vallásos Maga módján vallásos Nem vallásos Alkotó szellemű (0,32) Alkotó szellemű (0,34) Engedelmes (0,28) Megbocsátó (0,26) Segítőkész (0,28) Udvarias (0,23) Segítőkész (0,25) Alkotó szellemű (0,27) Hatékony (0,24) Szeretetteljes (0,24) Bátor (0,21) Előítéletektől mentes (0,23) Törekvő (0,21)

Magas vallásos közösségi aktivitás Közepes vallásos közösségi aktivitás Alacsony vallásos közösségi aktivitás Segítőkész (0,39) Alkotó szellemű (0,34) Alkotó szellemű (0,31) Szeretetteljes (0,37) Szavahihető (0,32) Megbocsátó (0,29) Megbocsátó (0,36) Megbocsátó (0,28) Engedelmes (0,28) Előítéletektől mentes (0,3) Engedelmes (0,27) Segítőkész (0,27) Bátor gerinces (0,27) Szeretetteljes (0,27) Előítéletektől mentes (0,27)

Összegzés A hallgatói értékstruktúra számos sajátos vonást mutat. A kép további árnyalásához a vallásosság különböző dimenziói felhasználhatóak. A dimenziók mentén kirajzolódó értékstruktúrák megerősítik a vallás összetett megközelítésének szükségességét. Jelen elemzés rámutat a felekezetek közötti, egyházias és a maga módján vallásos hallgatók közötti értékrendbeli különbségekre – a téma további kibontást igényel.

Köszönjük a figyelmet!