Popp József KAP-reform: 2014-2020 Debrecen 2011. november 11.

Globális kihívások 2

Globális kihívások mezőgazdasági perspektívából Élelmezés-biztonság: világnépesség létszáma nő + étrend változik Energia-biztonság: növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz 70%-kal nő az energiaigény 2050-re A 2050-ig Alacsony CO2 kibocsátás Növekvő függőség Világnépesség létszáma: 7-ről 9 mrd főre nő Élelmiszer iránti kereslet nő Globális élelmiszer-termelés 70%-os növelésére van szükség kisebb területen, kevesebb víz-, energia-, műtrágya és növényvédő szer felhasználása mellett! Környezet-biztonság! közvetett földhasználat-változás korlátozása: A Megújuló Energia Direktíva! Input-intenzív mezőgazdaság helyett tudás-intenzív mezőgazdaság! Az EU-ban az állattenyésztés használja a mezőgazdasági terület 66%-át: szántóföld + gyepterület Élelmiszer Takarmány Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag) 1 kilogramm hús előállításához 5-10-szer több takarmányra van szükség!

Klímaváltozás: élelmiszer-, energia- és vízbiztonság összefüggése Főbb kérdések Növekvő kereslet 70%-kal 2050-re (IEA) Energia Víz 100%-kal 2050-re (IMWI) Élelem 70%-kal 2050-re (FAO) Klíma- változás Tudjuk-e biztosítani 9 milliárd fő egészséges és fenntartható élelmiszerellátását változó étrend mellett? Megbirkózunk-e a növekvő vízszükséglettel? Tudunk-e elegendő mennyiségű energiát termelni a növekvő szegény népesség számára? Tudjuk-e mérsékelni a klímaváltozást és ahhoz alkalmazkodni? Megtudjuk-e mindezt valósítani a biodiverzitás csökkenésének megállítása és az ökoszisztéma megőrzése mellett? Megtudjuk-e változtatni az erőforrások elosztását a jelenlegi társadalmi és gazdasági berendezkedés mellett? Therefore there is a relationship between energy, food and water security in the context of climate change. This is nicely illustrated by the picture shown here in that we have a complex interrelation between food, energy and water security in the context of climate change Is this the perfect storm? Could this perfect storm lead to civil unrest and conflict? Biodiverzitás

A világ népességének növekedése 2011.10.31. 7 milliárd fő Évenként + 1,1% 70 millió fő Napi gyarapodás: 200 ezer fő Percenként 140 fő

Fogyasztói társadalom versus éhezés Nem a megtermelt élelmiszer mennyisége a probléma, hanem globális elosztása: jövedelem függvénye Jólétünk fokozódik (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő) többet vásárol a kelleténél + ételhulladék nagy aránya …de nekünk nem (ettől szenvedünk: 1 milliárd fő )! Kevesebbet vásárol a kelleténél, habár van élelem MIGRÁCIÓ DÉLRŐL ÉSZAKRA: DRÁGA LESZ AZ EU-nak!

A Föld biokapacitása (potenciál) Bioproductive segments A Föld felszínének csupán 22%-a biológialig termékeny Óceán: alacsony termékenység 67% Óceán: termékeny 4% 22%: productive land +ocean Termőterület: 18% 13,1mrd ha: -1,6 mrd ha szántó +ült. -3,4 mrd ha gyep -4,0 mrd ha erdő -4,1 mrd ha egyéb Sivatag, jég és kopár terület 11% Only 22 percent of Earth’s surface is biologically productive, meaning that it is able to regenerate the living resources humanity is using and to absorb the waste it generates. Here is how that percentage is broken up: Nature is essentially a big recycling machine. All OK as long as we turn resources into waste more slowly than nature can convert waste back into resources Can we measure the capacity of this machine, and then, like an accountant, see if we’re exceeding the budget? We can do this by tracking the flow of resources through society’s metabolism, and compare this with the ecological capacity need to replace these resources and capture the wastes emitted. So the trick is to stay within the limits of the earth’s recycling machine… Humans, like all animals consume resources provided by nature—we eat, we build, we move from place to place. We use these resources for a whiel, but sooner or later everything we use turns into waste. Now the Earth is a closed system, no new resources are coming in from space. So why didn’t we run out of resources long ago, and instead today just have a big pile of waste? Because plants do the opposite—they turn waste back into resources, using energy that comes from the sun. So animals consume resources, and plants regenerate resource. This system works fine, as long as we don’t turn resources into waste faster than nature can turn waste back into resources. For most of the time humans have been on Earth, these flows were in balance. But the rate at which we are consuming resources has increased—we are many more people, and on average (not everywhere) each person is consuming more than in the past Where is the balance today? To find out, we have to compare these flows: We have to measure the demand we are placing on the planet—how fast we are using resources and creating waste--and compare it with nature’s regenerative capacity, how fast it can turn wastes back into resources. [NEXT SLIDE] TNS notes: System is closed to matter—nothing entering, nothing leaving. In a completely closed system, nothing disappears, as matter cannot be destroyed, it can only change form (law of conservation of matter). But also in closed system, everything will eventually break down and disperse—this is the entropy, the 2nd law of thermodynamics. Fortunately, the Earth, while closed to matter, is open to energy; with an input of solar energy, the process can be reversed, and wastes can be turned back into resources. Essentially, the living surface of the planet serves as a recycling system—animals consume resources, breaking them down and dispersing them as waste. Green plants do the opposite—with captured solar energy, they take this dispersed matter, and reconcentrate and restructure it, turning waste back into resources. System has worked well for a very long time; why is it starting to fail now? Alig/nem termékeny föld + óceán: 78% Termékeny föld + óceán: 22% 7

Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Élelmezésbiztonsági célú földvásárlás/földbérlés más országokban (2009) A multinacionális cégek földvásárlása Oroszországban és Ukrajnában felveti a kérdést, hogy élelmezés-biztonsági vagy kereskedelempolitikai célokat szolgál-e a befektetés? Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel. Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL 8

Vízhasználat Felhasználás Liter Ivóvíz 2 - 5 liter/fő/nap Háztartás A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a római birodalom idején Felhasználás Liter Ivóvíz 2 - 5 liter/fő/nap Háztartás 20 - 500 liter/fő/nap Búza 500 - 4 000 liter/kg Hús 5 000 - 15 000 liter/kg Bioüzemanyag 1 000 - 3 500 liter/liter Póló (pamut) 2 000-3 000 liter Mezőgazdaság 3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória Föld vízkészlete: 97,2% tenger, 2,3% jégtakaró, 0,5% légkör, folyó, tavak és talajvíz (édesvíz) Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja Forrás: IWMI ([2007)

Élelmiszerlánc vesztesége Termelők ételmaradék = el nem zárt vízcsap Term./betak.veszteség 20-40% Kártevő/betegség/technológiai veszt. Elő-feldolgozás Törött szem, hántolás 10-15% mennyiségben 25-50% értékben (minőség) Szállítás Kiömlés, szivárgás Raktározás Rovar, rágcsáló, baktérium Feldolgozás/ Csomagolás Hámozás, darabolás Marketing Kiskereskedelem 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Fogyasztók/ kereskedők Ételmaradék Fogyasztók Forrás: IWMI ([2007)

Élelmiszer-hulladék UK-ban a megvett élelmiszer 1/3 át kidobják!!!!!

A CRB élelmiszer-alindex alakulása (1960. január – 2011. június) Közvetlen összefüggés tapasztalható az élelmiszerár növekedése és éhséglázadások gyakorisága között 1967=100% Búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj és sertészsír Forrás: A nemzetgazdaság munkaerőmérlege, KSH

KAP-reform 13

A mezőgazdaság jelentősége az EU-ban 2010: export 91 mrd €, import 84 mrd € (kiegyensúlyozott) GDP 1,6%-a foglakoztatottak 5,4%-a Mg + erdő az összterület 84%a 13,7 millió farm nemzeti összeírás alapján (2007) (70% > 5 ha; 11%<20 ha: mezőgazdasági terület 77%-át művelik)) Az élelmiszergazdaság 17,5 millió főt foglalkoztat (az összes foglalkoztatott 7,7%-a) Az elsőlegesen vidéki területek gazdaságában is a szolgáltató szektor a gazdaság motorja: - a foglakoztatottak 85%-át, - hozzáadott-érték 95%-át a nem mezőgazdasági szektorok képviselik Forrás: Európai Bizottság (2010)

Gazdaságok átlagmérete és az 5 ha-nál kisebb gazdaságok aránya Forrás: Eurostat, GSZÖ 2007

A gazdaságszerkezeti összeírás határértékei az EU egyes tagállamaiban Dánia: 5 ha mg-i terület Németország: 2 ha mg-i ter., 0,3 ha ültetvény, 8 szmarha, sertés, 20 juh Svédország: 2 ha szántó, 50 tehén, 250 szmarha, 50 koca vagy 50 sertés, 50 anyajuh, 100 baromfi Ausztria: 1 ha mg-i ter., 0,25 ha ültetvény, 3 szmarha, 5 sertés, 10 juh/kecske, 100 baromfi Franciaország: 1 ha mg-i ter., 0,2 ha ültetvény, 1 tenyészállat, 2 szmarha, 6 anyajuh, 5 sertés Magyarország: 0,15 ha mg-i ter., 0,05 ha ültetvény, 1 szmarha, sertés, juh, kecske, ló, 50 baromfi Ciprus: 0,1 ha összter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 csirke Lengyelország: 0,1 ha mg-i ter., > 0,1 ha + 1 szmarha/ló/koca, 5 sertés, 3 juh/kecske, 30 baromfi Görögország: 0,1 ha mg-i ter., 0,05 ha üvegház, 1 tehén, 2 bika/ló, 5 sertés/juh/kecske, 50 baromfi Írország: nincs határérték Málta: nincs határérték Románia: nincs határérték

Gazdaságok száma az EU tagállamokban Munkaerőegység(1000), 2009 Belgium 48 010 63,7 Bulgária 493 130 399,7 Cseh Köztársaság 39 400 134,0 Dánia 44 620 55,8 Németország 370 480 536,0 Észtország 23 340 29,1 Írország 128 240 146,5 Görögország 860 150 570,6 Spanyolország 1 043 910 909,1 Franciaország 527 350 857,3 Olaszország 1 679 440 1 163,5 Ciprus 40 120 25,9 Lettország 107 750 91,9 Litvánia 23 0270 147,3 Luxemburg 2 300 3,6 Magyarország 626 320 440,7 Málta 11 020 4,2 Hollandia 76 740 181,7 Ausztria 165 420 153,8 Lengyelország 2 390 960 2 213,8 Portugália 275 080 344,0 Románia 3 931 350 2 148,0 Szlovénia 75 340 81,9 Szlovákia 68 990 82,2 Finnország 68 230 86,9 Svédország 72 610 63,2 Egyesült Királyság 299 830 289,3 EU-27 13 700 400 11 223,1

A közvetlen támogatás határértéke az EU tagállamokban Euró Hektár Belgium 400 2 Bulgária 200 0,5 Cseh Köztársaság 5 Dánia 300 Németország 4 Észtország 100 3 Írország Görögország 0,4 Spanyolország Franciaország Olaszország Ciprus 0,3 Lettország 1 Litvánia Luxemburg Magyarország Málta 500 0,1 Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Szlovénia Szlovákia Finnország Svédország Egyesült Királyság EU-27 100-500 0,3-5,0

A mezőgazdasági input- és outputárak alakulása az EU-27-ben 1996=100% 70 75 80 85 90 95 100 105 110 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Output prices - EU-27 Input prices - EU-27 1996 óta a mezőgazdasági outputárak 25%-kal csökkentek reálértékben miközben az inputárak kisebb ingadozás mellett ma is az 1996. évi szinten mozognak inputár outputár 2004-2010 között a globális mezőgazdasági outputárak 50%-kal nőttek 1986-2003 átlagához képest, ugyanakkor az energiaár 220 és a műtrágyaár 150%-kal emelkedett

Lassú, korlátozott és asszimmetrikus ártranszmisszió az élelmiszerellátási láncban „Csuszó” „Csuszó” Élelmiszerár- hatás hatás D É J À VU? sokk (feldolgozók) (kiskereskedők) 125 120 Termelői árak Élelmiszeripar átadási ára Fogyasztói árak 115 110 105 100 Átlagos infláció (harmonizált fogyasztói árindex) 95 Jan-07 Mar-07 May-07 Jul-07 Nov-07 Jan-08 Mar-08 May-08 Jul-08 Nov-08 Jan-09 Mar-09 May-09 Jul-09 Sep-07 Sep-08 Sep-09 Nov-09 Jan-10 Mar-10 May-10 Jul-10 Sep-10 Nov-10 Jan-11 Mar-11 May-11 A mezőgazdaság részesedése az élelmiszer-ellátási láncban a 2000-2005 között 29-ről 24%-ra csökkent, ugyanakkor az élelmiszeripar, a nagykereskedelem és kiskereskedelem részesedése egyaránt nőtt. Forrás: Európai Bizottság (2011)

Éghajlatváltozás: az EU mezőgazdaságára gyakorolt lehetséges hatások A mezőgazdaság felel az ÜHG-kibocsátásának 10,3%-áért, ami 2010-ben 22%-os csökkenést jelentett 1990-hez képest (az összes ÜHG-kibocsátás 17,4%-kal esett vissza). ▲ Áradások ▲ Melegebb és szárazabb nyarak ▲ Tengerszint ▲ Növényi kártevők/betegségek ▲ Szántóföldi növény- és gyephozam ▼ Állategészségügy és -jólét ▼ Nyári esőzés ▲ Téli viharok és árvízek ▲ Tenyészidőszak, hozamok ▲ Megfelelő termőföld ▲ Kártevők/betegségek kockázata ▲ Téli eső és árvíz ▼ Nyári esőzés ▲ Aszály, vízhiány ▲Tatalajerózió kockázata ▲ Hozam, termeszthető növények határa Source: European Commission - DG Agriculture and Rural Development, Unit H.4 Updated: 26.10.2010 ▼ A rendelkezésre álló víz ▲ Aszály és kánikula ▲ Talajerózió ▼ Termésidőszak, hozam ▼ Optimális területek a növénytermesztéshez Forrás: Európai Bizottság (2010)

Az EU kihívásai Gazdasági kihívások Környezeti kihívások Élelmezésbiztonság Árvolatilitás Gazdasági válság Környezeti kihívások ÜHG kibocsátás Talaj pusztulása Víz/levegő minősége Élőhely and biodiverzitás Térségi kihívások Vidék életképessége Diverzifikált mezőgazdaság az EU-ban Gazdaság Környezet Térségi 22

… és a KAP válasza Kihívások Politikai célok Gyakorlati célok Jogi eszközök Kihívások Politikai célok Gyakorlati célok Europe 2020 Életképes élelmiszer-termelés Gazdasági Növekvő versenyképesség Természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselése Környezeti Javuló fenntarthatóság Térségi Kiegyensúlyozott térségi fejlődés Növekvő hatékonyság Egyszerűsítés 23 23

A KAP tervezete 2014-2020 között A 2 pilléres szerkezet marad, de A közvetlen támogatások célzottabb és igazságosabb elosztása: Kötelező „zöld” komponens az 1. pillérben (fenntartható ökoszisztéma támogatása): 1. pilléres boríték 30%-a A közvetlen támogatások közelítése a tagországok között Aktív farmerek célzott támogatása Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása Legnagyobb gazdaságok támogatásának korlátozása Piaci támogatás és válságkezelés: Jelenlegi eszközök átalakítása Új válságkezelési eszközök (nem az MFF keretében) Az Európai Globalizációs Alap intervenciós hatáskörét a gazdálkodókra is kiterjesztették Vidékfejlesztési politika: Eredményre összpontosít Összehangolás egyéb uniós alapokkal a Közös Stratégiai Terv keretében Kiemelt hangsúlyt helyez a kutatásra, innovációra és tudástranszferre

A KAP támogatása a 2013. évi szinten marad (nominál értékben) Milliárd € (folyó áron) - 1. pillér – Közvetlen támogatás és piaci támogatás - 2. pillér – Vidékfejlesztés 1. és 2. pillér összesen Élelmezésbiztonság - Élelmezésbiztonsági és fenntarthatósági K+F - Élelmiszerbiztonság erősítése - Élelmiszersegély a leginkább rászorulóknak - Sürgösségi tartalék piaci beavatkozásokra - Európai Globalizációs Alap Összes többletforrás Összes költségvetés 2014-2020 között 317,2 € 101,2 € 418,4 € 5,1 € 2,5 € 2,8 € 3,9 € 17,1 € 435,5 €

Közvetlen támogatások

Kihívások: közvetlen kifizetés története Kifizetések a történelmi (intézményi) árveszteség alapján: legitimitás problémája Kifizetés €/ha Aktuális kifizetés Átalány/ha „Szükséges” kifizetés Régió 1. Régió 2. Hozamok Megjegyzés: egyes tagországokban számos régió; ahány régió, legalább annyi hektáronkénti támogatás, régión is belül is különböző hektáronkénti támogatás a történelmi termelési szerkezet (növénytermesztés és állattenyésztés) függvényében Forrás: Saját illusztráció

Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Source: Impact Assessment Updated: 31.8.2011 EU-27 average = 266.6 EUR/ha Az adott tagország támogatása az EU-27 átlagtámogatási szint 90%-a és a saját támogatási szint különbségének az 1/3-val nő, ha a hektáronkénti közvetlen támogatás nem éri el az EU-27 átlagának 90%-át. Ezt az EU-27 átlagát meghaladó hektáronkénti támogatásban részesülő tagországok finanszírozzák. Forrás: Európai Bizottság (2011)

Egy hektárra jutó közvetlen támogatás Átalánytámogatás bevezetése az összes közvetlen támogatás közel 16%-ának (7 mrd €) újraelosztását jelentené,de csupán 665 millió € kerül újraelosztásra (érdemben alig változik az átlag feletti támogatási szint) HU Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai

Egy hektárra jutó közvetlen támogatás változása A támogatások újraelosztására 2014-2018 között több lépcsőben kerül sor! A támogatások újraelosztása néhány % csökkenést jelent az átlag felett támogatott tagországban A tagországok az 1. pillérből 10% támogatást a 2. pillérbe csoportosíthatnak A EU-27 átlagtámogatási szintjének 90%-át el nem érő 12 tagország a 2. pillérből csoportosíthat át 5% támogatást az 1. pillérbe Forrás: Az AKI Agrárpolitikai Kutatások Osztályának számításai

Közvetlen támogatások (1) 2014-ben az EU gazdálkodói jogosultak lesznek: Kötelező programok (minden tagország): Alaptámogatási program Fenntartható ökoszisztéma program „zöld” komponens Fiatal gazda program (+) Önkéntes programok (tagországi döntés): Kedvezőtlen adottságú terület (KAT) Termeléshez kapcsolt támogatás Kifizetések feltétele a cross compliance teljesítése Minden gazdálkodó jogosult a mezőgazdasági tanácsadó rendszer igénybe vételére és Kisgazdaságok egyszerűsített támogatása (kötelező tagállamnak, önkéntes gazdáknak) Támogatási jogosultságot kaphat a gazdálkodó, aki 2011-ben az összevont területalapú támogatási rendszerben (SPS) legalább egy támogatási jogosultságot aktivált vagy kizárólag zöldséget, gyümölcsöt és/vagy szőlőt termelt; 2011-ben az egyszerűsített kifizetési rendszerben (SAPS) területalapú támogatást igényelt, illetve ha nem igényelt, kizárólag olyan földterülettel rendelkezett, amely 2003. június 30-án nem minősült kultúrállapotban tartott terültnek.

Közvetlen támogatások (2) Degresszivitás és capping (zöld komponens kivételével minden jogcím) Termeléshez kapcsolt tám. KAT támogatás Különböző ágazatok Közvetlen támogatási boríték 5% vagy 10%-a Önkéntes Kedvezőtlen adottságú terület Közvetlen támogatási boríték maximum 5%-a Önkéntes Kisgazdaság támogatása Támogatási jogosultság és ellenőrzés egyszerűsítése Tagország által meghatározott átalánytámogatás előírt feltételek függvényében 2014-től kezdődően Közvetlen támogatási boríték maximum 10%-a Fiatal gazdák támogatása Aktív gazda < 40 év 5 évig Közvetlen támogatási boríték maximum 2%-a Egyszerűsített – Klímaváltozás Cross compliance Fenntartható ökoszisztéma támogatása Vetésváltás Állandó legelőterület Ökológiai célú terület Közvetlen támogatási boríték 30%-a Alaptámogatás Aktív gazdálkodó Új támogatási jogcím 2014-től Nemzeti vagy regionális átalánytámogatás/jogosult ha Vagy 32

Közvetlen támogatások szabályozása Alaptámogatás (AT) KTB szabályozás: Közvetlen támogatási boríték (KTB) újraelosztása Tagországok között fokozatosan (2014  2018) Gazdaságok között: hektáronkénti átalánytámogatás régiós vagy tagállami szinten 2018 végéig a 2014-ben bevezetésre kerülő új támogatási jogcímek alapján 2020 után átalánytámogatás bevezetés uniós szinten A jelenlegi SPS rendszerhez hasonlóan fog működni: A jogosultságok aktiválása a támogatásra jogosult hektárok száma alapján A Nemzeti Tartalék kezeli az összes speciális esetet Új támogatási kritérium: aktív farmer Összes nem mezőgazdasági tevékenységéből származó bevételének legalább 5%-ával egyenlő közvetlen támogatásban részesült az előző pénzügyi évben Alaptámogatás feltétele a zöld komponens és a fiatal gazda támogatás Recital 22 & Annex III (nat. ceilings) Art. 21, 22 Art. 22(7) Art. 25 Art. 23 & 24 Art. 9 Art. 36(1), 29(1), 34(1) 33

„Fenntartható ökorendszer támogatás” vagy a klímaváltozás mérséklését és környezetvédelmet szolgáló támogatás (zöld komponens) KTB szabályozás: Alaptámogatást kiegészítő támogatás (top up) Kötelező a tagországok és gazdaságok számára, ha alaptámogatásra igényt tartanak Kiegészítő hektáronkénti támogatás 3 feltétel teljesítésével a mezőgazdasági terület típusának függvényében Vetésváltás a szántóterületen: minimum 3 növény (max. 70% és min. 5%) A szántóterület és ültetvény legalább 7%-át ökológiai célokra kell hasznosítani (területpihentetés, terasz, tájvédelem, védelmi sávok létesítése stb.) Az állandó gyepterületet meg kell őrizni gazdasági szinten Art. 29-33 34

Fiatal gazdák támogatása KTB szabályozás: 40 év alatti életkor, aktív gazdálkodó Alaptámogatást kiegészítő hektáronkénti támogatás (+25%) legfeljebb a gazdaságok tagországi átlagméretéig (ha tagországi átlag 25 ha alatt van,akkor legfeljebb 25 ha), 5 évig folyósítható Tagállamonként a közvetlen támogatási boríték legfeljebb 2%-a Art. 36 & 37 35

Egyéb opciós támogatási programok KTB szabályozás: Termeléshez kapcsolt támogatás Következő szektorokra terjed ki: durum búza, fehérjenövények, rizs, héjas gyümölcs, energia növény, keményítő burgonya, tej és tejtermékek, vetőmagvak, szántóföldi növények, juh- és kecskehús, marha és borju, grain legumes, olívaolaj, selyemhernyó, len és kender, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség A közvetlen támogatási boríték %-át a tagország határozza meg az alábbi feltételek mellet: Normál esetben legfeljebb 5% Speciális tagországok (SAPS-ot alkalmazó tagországokat is beleértve) számára derogáció esetében legfeljebb 10% Speciális támogatás gyapotra (nem opció – kötelező az 1979. évi csatlakozási törvény szerint) Kedvezőtlen adottságú területek (KAT) támogatása Art. 38-41 Art. 42-46 Art. 34 & 35 36

Kisgazdaságok támogatása KTB szabályozás: Tagország dönt a kisgazdaságok támogatásásról Átalánytámogatás: Kedvezményezettként a nemzeti átlagos gazdasági közvetlen támogatási szint legfeljebb 15%-a Vagy max. a nemzeti átlagos hektáronkénti közvetlen támogatásx3 ha Minimum 500 EUR (CY, MT: min. 200 EUR) és maximum 1000 EUR 2014 október 15-ig lehet igényelni, de később, 2020-ig már nem Egyszerűsített alkalmazás és ellenőrzés Nincs cross compliance, nincs zöld komponens Feltételek: Támogatási jogosultságok száma megegyezik a támogatásra jogosult hektárok számával Art. 47-51 37

Degresszivitás, alaptámogatás korlátozása (capping) KTB szabályozás: Art. 11 A közvetlen támogatások korlátozása: 20% 150 000 és 200 000 euró között 40% 200 000 és 250 000 euró között 70% 250 000 és 300 000 euró között 100% 300 000 euró felett A gazdaságok munkaerő intenzitását is figyelembe veszik fizetett bérek és járulékok levonhatók a támogatásokból 38

A közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozásából (capping) származó összeg A capping eredményeként összesen 186 millió euró kerülne a 2. pillérbe az érintett tagországban (a modulációval 3 milliárd euró jut a 2. pillérbe 2013-ra, utána megszűnik)

Health Check (2008): moduláció és közvetlen támogatások gazdaságonkénti korlátozása Támogatási tartomány EU-15 EU-10 2009 2010 2011 2012-től 2012 2013-tól ≤ 5 000 € 0% 5 001 € - 299 999 € 5% + 2% 5% + 3% 5% + 4% 5% + 5% ≥ 300 000 € 5% + 2% + 4% 5% + 3% + 4% 5% + 4% + 4% 5% + 5% + 4% 0% + 4% + 4% Modulált források az „új kihívásokra” fordíthatók (klímaváltozás, energia, biodiverzitás, vízkészlet-gazdálkodás stb.)

Vidékfejlesztés 41

Vidékfejlesztés Egységes uniós támogatási alapok KAP/EU politikai célja Egységes uniós támogatási alapok Közös Stratégiai Keret Partnerségi szerződések Eredményszemlélet Vidékfejlesztés szabályozása Hat vidékfejlesztési prioritás Mintegy 20 intézkedés (tengelyek nélkül) Programozás Finanszírozás Monitoring and kiértékelés Európai Innovációs Partnerség „Mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság” Europe 2020 Életképes élelmiszer-termelés Természeti erőforrások és a klímavédelem fenntartható menedzselése Kiegyensúlyozott térségi fejlődés Egyszerűsítés 42

A vidékfejlesztés (VF) szabályozása Europe 2020: Hat prioritiási téma VF szabályozása: Tudástranszfer és innováció elősegítése a mező- és erdőgazdaságban Mezőgazdaság versenyképességének és gazdaságok életképességének erősítése Élelmiszerlánc-szerveződések előmozdítása és kockázatkezelés a mezőgazdaságban Mező- és erdőgazdaságtól függő ökoszisztémák megőrzése és erősítése Erőforrások hatékony felhasználásának előmozdítása, az élelmiszergazdaság és erdészet szénkibocsátásának és –felhasználásának csökkentése Szegénység csökkentése és a vidéki térségek gazdasági fejlődése Art. 5 43

Mintegy 20 intézkedés eszköztára (tengelyek nélkül) VF szabályozása: Intézkedések: Tudástranszfer és információ Beruházások támogatása, magasabb támogatási intenzitás a kollektív beruházásokra és integrált projektekre Gazdaság- és üzletfejlesztés különös tekintettel a kisgazdaságra, fiatal gazdákra és kisvállalkozásokra Termelői csoportok támogatása Agrár-környezetgazdálkodás és klímaváltozás mérséklése: új alapfeltétel, nagyobb rugalmasság, közös cselekvés (a 2. pillér támogatásainak max. 25%-a) Nagyobb támogatás az organikus gazdálkodásnak Kedvezőtlen adottságú területek támogatása új feltételekkel (60%-ban rossz vízelvezetés, 15% lejtés stb.); a 2. pillér támogatásainak max.10%-a; a jelenlegi KAT szubvenciója 20014-2017 között folyamatosan megszűnik Együttműködési eszközök, mintaprojektek, élelmiszerlánc, helyi termék promóciója Új kockázatkezelési eszköztár Leader program Art. 15-41 Art. 42-45 44

Egyéb intézkedés: kockázatkezelési eszköztár VF szabályozása: Intézkedések: A jogalkotók három, kockázatkezeléshez kapcsolódó intézkedést javasolnak: biztosítás a növénytermesztés és állattartás káreseményeire; kölcsönös biztosítási alapok az állat- vagy növénybetegségek, illetve környezeti balesetek nyomán jelentkező veszteségek fedezésére; jövedelemstabilizáló támogatás, amely akkor fizethető, ha a jövedelmek csökkenése meghaladja az előző három esztendő vagy az előző öt esztendő valamely hároméves periódusa átlagának 30 százalékát (a kompenzáció nem lehet nagyobb, mint a kieső jövedelem 70 százaléka) Art. 15-41 45

Innovatív helyi együttműködés díja Programozás VF szabályozása: Jelenlegi programok (nemzeti vagy regionális) Stratégia, beleértve a célokat Alprogramok, pl. fiatal gazda, kisgazdaság, hegyvidéki terület, rövid élelmiszerlánc, szerkezetátalakítás alatt álló szektorok Előkészítés, jóváhagyás és módosítás Ex-ante feltételrendszer Art. 7-9 Art. 10-13 Európai Innovációs Partnerség a mezőgazdasági termelékenység és fenntarthatóság érdekében Art. 61-63 Cél: termelékeny és fenntartható mezőgazdaság előmozdítása a kutatás és innováció alkalmazásával a termelési gyakorlatban Eszközök: innovációs projektek támogatása Innovatív helyi együttműködés díja Art. 56-60 46

Monitoring és kiértékelés Finanszírozás VF szabályozása: Tagországi boríték Objektív kritérium és a jelenlegi forráselosztás alapján Rugalmasság a 2 pillér között Társfinaszírozás mértéke 85% legkevésbé fejlett régió; külső régiók; 50% többi régió 80-90% bizonyos intézkedésekre; 100% innovációs projektekre Legalább 5% Leader programokra Art. 64 Art. 65-66 Monitoring és kiértékelés Közös Monitoring és Értékelési Rendszer Közös indikátorok Monitoring bizottság Ex-ante and ex-post értékelés Art. 74-86 47

Vidékfejlesztési támogatások 2014-2020 között: objektív kritérium alapján a jelenlegi támogatás 90-110%-a között Forrás: Európai Bizottság (2011)

Mezőgazdasági termékpiacok közös szervezése

Piacszabályozó eszközök Fenntartható fogyasztás – Iskolagyümölcs és Iskolatej Fogyasztói kapcsolat Nagyobb támogatás Magán társfinanszírozási lehetőség Közös cselekvés ösztönzése – pozíció javítása az élelmiszerláncban Közös válasz gazdasági és környezeti kihívásokra Gyorsabb elismerés: TSZ*, TSZ társulások, Szakmaközi Szervezetek Átlátható versenyszabályok Vidékfejlesztési támogatás (kezdő vállalkozás és együttműködés támogatása) A kutatás és innováció nagyobb támogatása Jobban működő élelmiszerlánc Piaci orientáció Egyes támogatások megszüntetése (sovány tejpor, komló és selyemhernyó) Termelési korlátozás megszüntetése (cukor, bor) Mezőgazdasági termelők versenyképessége Erősebb biztonsági háló Kivételes eszközök – nagyobb rugalmasság és hatáskör Állami intervenció/magántárolás – egyszerűsített, hatékonyabb válasz válság időszakában Támogatás válság időszakában TSZ: termelői szervezet 50

Egységes közös piacszervezés Piaci intervenció CMO szabályozás: Állami intervenció Durum búza és cirok kiesik (marad búza, árpa kukorica, rizs) Opciós intervenció kiterjesztve marha- és borjuhúsra (lásd árpa, kukorica és rizs) Automatikus tendereztetés vaj és sovány tejpor esetében (lásd búza) Magántárolás támogatása Kiterjesztve lenre és sovány tejporra (cukornál is fennmarad) A vaj magántárolása opciós lehetőség lesz Cukor agrárrendtartása Kvóta megszűnik (2015.09.30) Magántárolás fennmarad Kötelező írásos szerződés termelők és feldolgozók között fennmarad Piacszabályozásra jogosult piaci zavar esetében Art. 10 Art. 12(1)(c) Art. 20(b) Art. 16 Ex Art. 55-64 Art. 16 Art. 101 Art. 155 51

TSZ (Termelői Szervezet) szabályozása Segélyprogramok CMO szabályozás: Sovány tej és sovány tejpor takarmányozási célú felhasználásának támogatása, valamint a sovány tej feldolgozásának támogatása kazein- és kazeniátgyártás (sajtgyártáshoz) céljából megszűnik Komló támogatása megszűnik Selyemhernyó támogatása termeléstől független lesz Iskolagyümölcs-/Iskolatej-program: nagyobb támogatás az iskolagyümölcs programra Ex Art. 99-100 Ex Art. 102a Ex Art. 111-112 Art. 21 and 24 TSZ (Termelői Szervezet) szabályozása TSZ, TSZ társulás, Szakmaközi Szervezetek kötelező elismerésének kiterjesztése minden szektorra az érintettek kérésére Szabályozás kiterjesztésének lehetősége és a nem tagok (egyén, csoport) pénzügyi hozzájárulása, ha azok élvezik az említett tevékenységekből fakadó előnyöket Art. 106-108 Art. 110 52

Versenyjogi rendelkezés CMO szabályozás: A termelői szervezetekre vonatkozó versenyszabályozási mentesség kiterjed az elismert TSZ-re és TSZ társulásaira, ha együttes fellépésük nem zárja ki a verseny lehetőségét A blokk mentesség lehetősége A versenyszabályozási mentesség kiterjed a szakmaközi szervezetekre minden szektorban; jelenlegi korlátozás fennmarad: a tevékenység nem vezethet a piacok felosztásához, nem befolyásolhatja a közös piacszervezés megfelelő működését, nem torzíthatja, illetve nem szüntetheti meg a versenyt, nem rögzítheti az árakat és nem vezethet megkülönböztetéshez A versenyszabályozási eljárást harmonizálják az általános versenytörvénnyel (regulation 1/2003) Art. 144 Art. 146 Art. 145 Art. 143 53

Ex Chapter III on systems of production limitation Kivételes eszközök CMO szabályozás: Beavatkozási lehetőség minden szektorban mezőgazdasági piaci zavar és fogyasztói bizalomvesztés esetében Beavatkozási lehetőség az állatbetegségekből és fogyasztói bizalomvesztésből származó piaci zavarok esetében Art. 155 and 156 Art. 157 Válságalap Mezőgazdasági Válságalap piaci intervenció és kivételes eszközök finaszírozásához Art. 160 Egyéb Termelési korlátozás megszűnik (tej, cukor, szőlőtelepítési jogok – korábbi szabályozás érvényes a megszűnés időpontjáig) A legrászorultabbak támogatásai külön szabályozással Ex Chapter III on systems of production limitation Ex Art. 27 54

Horizontális szabályozás 55

Horizontális szabályozás Kölcsönös megfeleltetés: Cross compliance (CC) Title VI A 3 különböző cross compliance rendszer harmonizálása: Jelenleg eltérő CC előírás a közvetlen kifizetésre, vidékfejlesztési intézkedésekre és a bortermelésre (3 különböző szabályozás) Az előírásokat egységes jogrendszerbe átültetve egyesítették  Jelentős egyszerűsítés a termelők és tagállami adminisztráció számára Konzisztens követelmények és előírások: A jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (statutory management requirement:SMR) és a földterület helyes mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (Good Agricultural and Environmental Condition: GAEC) egységes keretbe foglalták terület és fő téma szerint Ez átláthatóvá teszi a célokat és konzisztensé a követelményeket a termelők számára Annex II 56

Cross compliance (CC) (folyt.) Egyszerűsítés A jelenlegi CC követelményeket átvizsgálták (DG SANCO and DG ENV) azzal a céllal, hogy csak a releváns és prioritást élvező előírásokat tartják meg A CC követelményei konzisztensek a zöld komponens és a vidékfejlesztés támogatási jogosultság megállapításához Számos előírást töröltek. 13 SMR (18 helyett) and 8 GAEC (15 helyett)  a Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszerben maradnak Éghajlatváltozás figyelembe vétele A jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat (GAEC) a klímaváltozás kihívásaihoz igazították Víz-Keretirányelv A Víz- Keretirányelv a CC-be kerül, ha a tagállamok alkalmazzák és a termelőkre vonatkozó követelményeket meghatározzák Horizontális szabályozás: Annex II Annex II: GAEC standards for wetlands and carbon-rich soils, water Art. 90 57

Mezőgazdasági Tanácsadó Rendszer Farm Advisory System (FAS) Horizontális szabályozás: A KAP egységes horizontális eszköze Egységes és konzisztens jogszabályi rendelkezéseket vezetnek be A tanácsadás területét bővítették A CC követelményei továbbra is maradnak A fenntartható ökoszisztéma támogatási követelménye és a földvédelem új elem A tanácsadás kiterjed az éghajlatváltozás,a biodiverzitás, a vízvédelem, az állat- és növényegészségügy és innováció területére A tanácsadás kapcsolódik a gazdaságok, különösen kisgazdaságok tevékenységének fenntartható fejlődéséhez Számos elvet határoztak meg Az elvek érintik a tanácsadók szakképzettségét, a tanácsadók nem az ellenőrzés keretében végzik munkájukat, a gazdáknak hozzáférést kell biztosítani a tanácsadási szolgáltatásokhoz Title III Article 12 and Annex I Articles 13 and 14 58

Egyszerűsítés

Egyszerűsítés Néhány példa Az egyszerűsítés fontos célkitűzés a többi célokkal együtt, mint a célzott(abb) támogatás, környezetvédelem és innováció Egyszerű megoldások és új prioritások Néhány példa Kisgazdaságok támogatása Egyszerű és speciális program a kisgazdaságok számára (a kedvezményezettek mintegy 30%-a) Hatása a gazdák számára: kevesebb időt töltenek el a támogatási kérelemmel, a kisgazdaságok ellenőrzése korlátozott, ezáltal kevésbé időigényes a folyamat a gazdák számára Hatása a hatóságok számára: ha felállították a rendszert és működik, a rendszer irányítása és az ellenőrzés és felülvizsgálat is kevesebb forrást igényel DP Reg., Art. 37-39 60

Néhány példa (folyt.): Helyszíni ellenőrzések: A Bizottság az ellenőrzések számát csökkentheti, ha a tagállam jól működő ellenőrzési rendszerrel rendelkezik és az előírások megsértésének száma alacsony Hatása a gazdákra: gazdák kevesebb időt fordítanak az ellenőrzésekkel kapcsolatos feladatokra Hatása a hatóságokra: a helyszíni ellenőrzések száma csökken; az ellenőrzések költsége is csökken Egyszerűsített költségek: Az egyszerűsített ellenőrzések kisebb kiadást jelentenek a kedvezményezettek számára Hatása a gazdákra: csökken a papírmunka; külső tanácsadó igénybe vételével e szolgáltatások költsége is mérséklődik; a kérelmek ellenőrzése kevesebb munkát igényel a kedvezményezettek részéről Hatása hatóságokra: gyorsabb adminisztratív ellenőrzést tesz lehetővé, felgyorsítja a helyszíni ellenőrzéseket, programok irányítása könnyebb lesz, csökken az ellenőrzés költsége HZ Reg., Art. 61.2(c) RD Reg., Art. 96 61

Néhány példa (folyt.): Cross-compliance: számos gazdálkodási követelményt (SMR) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírást (GAEC) töröltek Hatása a gazdák számára: ellenőrzések kevesebb időt vesznek igénybe Hatása a hatóságok számára: ellenőrzések időigénye és költsége csökken Ellenőrzések száma csökken: a tanúsítványi rendszerhez tartozó (certification systems) gazdákat kevésbé ellenőrzik; egyetlen ellenőrzés mindkét pillér kölcsönös megfeleltetési követelményeire kiterjed Hatása a gazdákra: az ellenőrzések száma csökken, gazdák ezzel kapcsolatos időigénye is csökken Hatása a hatóságokra: a cross-compliance igazgatási és ellenőrzési rendszere egyszerűsödik, hatékonyabb és olcsóbb lesz a végrehajtás HZ Reg., Title VI 62

A magyar mezőgazdaság és mezőgazdasági támogatás aránya az EU-ban A magyar mezőgazdaság Unión belüli súlya a termelési érték alapján 2006 - 1,83% 2007 - 1,86% 2008 - 2,07% 2009 - 1,76% A magyar mezőgazdaság támogatottsági szintje az EU teljes támogatottságához képest I. és II. pillér összesen 2009 - 2,43% 2010 - 2,62% 2011 - 2,83% 2012 - 3,00% 2013 - 3,18% Közvetlen támogatások (I. pillér) Vidékfejlesztési támogatások (II. pillér) 2009 - 1,97% 2010 - 2,26% 2011 - 2,51% 2012 - 2,71% 2013 - 2,93% 2009 - 3,77% 2010 - 3,69% 2011 - 3,80% 2012 - 3,86% 2013 - 3,95%

KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET ! KÉRDÉSEK? popp.jozsef@aki.gov.gu Tudjuk, hogy innen hová kerül a biodiverzitás… a távoli emlékezetbe és történelem könyvekbe.