Megoldások az együttműködés segítségével Harkány

Az előadások a következő témára: "Megoldások az együttműködés segítségével Harkány"— Előadás másolata:

1 Megoldások az együttműködés segítségével Harkány 2009. 06. 23.
Popp József A válság hatása a magyar mezőgazdasági termelés kilátásaira és exportlehetőségeire Megoldások az együttműködés segítségével Harkány

2 A CRB élelmiszer-index alakulása (1984 május – 2009 április)
Tőke menekülése, bőséges kínálat Árak elrugaszkodása a piaci fundamentumoktól Termékek: búza (Kansas City, Minneapolis), cukor, hízómarha, hízósertés, kakaó, kukorica, szójaolaj, vaj, sertészsír Forrás: CRB Reuters/Jefferies

3 A reál GDP középtávon várható alakulása
7,5% 6,8% 4,5% 2,7-3,4% ? Forrás: World Bank, OECD-FAO

4 Élelmezés-biztonság kihívásai
Gazdasági növekedés Népesség nő – élelmiszer-kereslet nő Évi 1,2% (növekedés évi millió fő) Jövedelem nő – takarmány-felhasználás nő Ázsia gazdasági növekedése 5-6%/év Állati termékek (hús, tejtermék) fogyasztása nő Bioüzemanyag-termelés nő – kereslet nő Verseny a földterületért (recesszió után visszatérő probléma lesz) Termőterület korlátozott Expanzió: Ukrajna, Oroszország, Dél-Amerika Külföldön termőföld bérlése/vásárlása Technológia fejlődése meghatározó Újabb „zöld forradalom” szükséges? A GMO lesz ez? Ösztönzés/támogatás fontos Klímaváltozás Spekuláció Fontos a piaci likviditás szempontjából De növelheti az árak volatilitását Egyél több csirkehúst Európa válasza a GMO-ra: természetellenes… de élelmiszert nem a természet számára termelünk! GMO-ról jött ! A klímaváltozás bizonyítéka 18. század

5 Élelmiszer- és energiabiztonság: globális kitekintés
2025-ig Alacsony CO2 kibocsátás Növekvő függőség Világnépesség létszáma: 6,7-ről 8 mrd főre nő Élelmiszer iránti kereslet nő Energia-biztonság??? (növekvő olajáraknál újra fontos téma lesz) Globális élelmiszer-termelést 50%-kal kell növelni Élelmiszer Takarmány Bioalapú anyag (pl. bioüzemanyag) 2008 Gabonaféle: etanol-termelésre ment % Cukornád: etanol-termelésre ment 10% Olajnövény: biodízel-termelésre ment 9% (növényolaj)

6 Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak
Országok, amelyek élelmezés-biztonsági okokból más országokban bérelnek/vásárolnak földeket Országok, amelyek termőföldet bérelnek/vásárolnak Ezer hektár Egy-egy négyzet 50 ezer hektárnak felel meg, ahol ennél kisebb a külföldiek által bérelt/vásárolt terület, ott egy négyzet szerepel. Forrás: UNEP/GRID-ARENDAL 6

7 Vízhasználat növekedése
2050-re 70-90%-kal több élelmiszerre lesz szükség: növekvő élelmiszer-fogyasztás és étrend változása Urbanizáció: háztartási és ipari vízfelhasználás több, mint kétszeresére nő Klímaváltozás: szélsőséges időjárás Energiaárak: vízierőmű, bioüzemanyag, sótalanítás, műtrágya és növényvédő szer Víztermelékenység javulása nélkül a növénytermesztés vízszükséglete megduplázódik 2050-re! Étrend a Földön

8 Vízhasználat Felhasználás Liter
A „vízbuborék” nem fenntartható és törékeny: ma 6,7 milliárd ember ugyanannyi vízmennyiségen osztozik, mint a 300 millió globális népesség a Római Birodalom idején Felhasználás Liter Ivóvíz 2 - 5 liter/fő/nap Háztartás liter/fő/nap Búza liter/kg Hús liter/kg Bioüzemanyag liter/liter Póló (pamut) liter Mezőgazdaság 3 000 liter/fő/nap 1 liter/kalória Élelmiszernövények globális evaporációja km3/év: liter Élelmiszer-termelés vízfelhasználásának 78%-a esőből származik A vízfelhasználás egyre nagyobb részét az öntözés biztosítja Forrás: IWMI ([2007) In: Water for Food, Water for Life: A Comprehensive Assessment of Water Management in Agriculture, London: Earthscan, and Colombo: International Water Management Institute

9 Élelmiszerlánc vesztesége
Termelők Ételmaradék = el nem zárt vízcsap Termesztési veszteség Kártevők és betegségek 20-40% Elő-feldolgozás Törött szem, hántolás 10-15% mennyiségben 25-50% értékben (minőség) Szállítás Kiömlés, szivárgás Raktározás Rovar, rágcsáló, baktérium Feldolgozás/ Csomagolás Hámozás, darabolás, Marketing Kiskereskedelem 5-30% fejlett országok 2-20% fejlődő országok Fogyasztók/ kereskedők Ételmaradék Fogyasztók Forrás: IWMI ([2007)

10 Válaszok és kihívások Termelékenység növelése
– Fizikai víztermelékenység – több termés/csepp víz – Gazdasági víztermelékenység – több érték/csepp víz Beruházás ösztönzése a természetes csapadékkal és öntözéssel ellátott területek termelékenységének növelése érdekében Víztermelékenység javítása – Technikailag megoldható, de a gazdák sokkal inkább a területi termelékenységet optimalizálják a víztermelékenység helyett, elsősorban ott, ahol támogatják a vízhasználatot – Milyen megfelelő ösztönzőkre van szükség? Élelmiszer-kereskedelem elősegítése a vízben gazdag termelékeny területek és a vízszegény területek között Veszteség csökkentése az élelmiszerláncban “Bárki, aki megoldja a víz problémáját két Nobel díjra érdemes (béke és tudomány) Anyone who can solve the problems of water will be worthy of two Nobel Prizes – one for peace and one for science” (John F Kennedy)

11 A gazdasági válság miatt nem csak a kereslet, az üzleti bizalom is megrendült
Gazdasági recesszió elhúzódik ig Reáljövedelmek csökkenése Kereslet visszaesése, szerkezetének változása Nagyobb hozzáadott-értékű termékek: Olcsóbb helyettesítő termékek: Kereskedelmi márkák: Fizetőeszközök leértékelődése, árfolyamok ingadozása Piaci pozíciók átrendeződése Bizalom hiánya a termékpályák szereplői és a bankok között mind a belföldi, mind a nemzetközi piacokon Hitellehetőségek beszűkülése   

12 A kereskedelem a gazdaság motorja, amelynek kenőolaja a pénzügyi hitel
Hitelfeltételek szigorítása Vállalkozás mérete, tulajdonosi szerkezete Vállalkozás termékkínálata, márkanevei Vállalkozás piacai és partnerei Vállalkozás hiteltörténete, saját tőkéje Fejlett országok vezető, tőkeerős, multinacionális vállalkozásai megerősödnek, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások nagy számban mennek tönkre Kockázatos országok importőrei nem jutnak hitelhez Üzleti lehetőségek beszűkülése (nagy cégek is érintettek) Nemzetközi kereskedelem visszaesése $

13 A mezőgazdasági termékek kereslete az átmeneti megtorpanás után tovább nő
Az alapvető élelmiszerek és bioüzemanyagok kereslete meglehetősen rugalmatlan Mennyiségi és minőségi igények növekedése Az érdeklődés megint az élelmiszergazdaság felé fordul, hiszen azt, hogy egy évtized múlva hogyan teljesít e szektor, a fejlesztésekkel most kell megalapozni A tőke már most a termőföld expanziójára lehetőséget adó országokba vándorol, megszerzi az erőforrásokat Kutatás-fejlesztésre fordított összegek reálértéke csökken az OECD-régióban Ma az infrastruktúra és logisztika elmaradottsága a legnagyobb probléma, vagyis a termékek piacra juttatása

14 A mezőgazdaság válsággal szembeni immunitása országonként más és más…
Általános vélemény: a mezőgazdaság (különösen a növénytermesztés, kivéve a biogazdálkodást) más szektorokhoz képest kevésbé érintett Országok, amelyek mezőgazdaságát a válság alig érintette: Pl. Egyesült Államok, Kanada, Egyesült Királyság stb. Országok, amelyek mezőgazdaságát a válság súlyosan érinti: Pl. Brazília, Argentína, Új-Zéland, Dánia, Szlovákia stb. A különbségek arra vezethetők vissza, hogy a termékpályák szereplői hogyan finanszírozzák működésüket, illetve milyen piacokra szállítanak Brazília: élelmiszergazdasági beruházások leálltak a hitelhiány és a reál leértékelődése (inputok drágulása) miatt; mezőgazdasági gépek beszerzése 20-30%-kal csökkent. Argentína: befektetők kivonultak; növénytermesztés hitelezése nem gond, de a szárazság miatt drasztikusan visszaesett a mezőgazdaság kibocsátása. Új-Zéland: tej, hús és gyümölcsexport zuhanása a kereslet visszaesése miatt. Dánia: állatállomány és kibocsátás csökken a hitelhiány miatt. Szlovákia: euró bevezetése; tehénállomány napi 200 egyeddel csökken. Magyarország: mezőgazdaságban kevéssé érzékelhető, integrátorokon keresztül történik a finanszírozása, ezek hitelképessége számít; további fedezetet persze kérnek a bankok; beruházási hajlandóság csökkent, a szereplők a 40%-os előfinanszírozást, 60%-os készültséget bevezető rendeletre várnak; forint gyengülésének hatása; feldolgozóiparra a külföldi tulajdonú cégeknél a hitelfeltételekkel kapcsolatban felsoroltak érvényesek. Ha kell a megoldásról beszélni: kis- és középvállalkozásokat összefogó csomópontok likviditásának javítása, hitelhez jutásának elősegítése lehet kívánatos, ezek úgy is a bankoknál rendszerint szigorúbb feltételekkel helyeznek ki. Továbbá: A kockázatkezelési eszközök a szegény országok számára gyakorlatilag elérhetetlenek, ha nem kapnak ehhez financiális segítséget, hogy a krízishelyzeteket kezeljék, a migráció lesz fenyegetés.

15 Üzemi struktúra alakulása néhány uniós tagországban
GSzÖ (2007): 619,0 ezer egyéni gazdaság ,4 ezer gazdasági szervezet Egyéni gazdaság (kisegítő is) 1 sertés vagy 400 m2 zöldség/gyümölcs Önellátó gazdaság 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% A gazdaságok aránya Mezőgazdasági terület aránya Dánia Németország Lengyelország Szlovákia Magyarország Gazdaságok átlagos területe (ha) Dánia 57,6 Németország 48,3 Lengyelország 7,0 Szlovákia 45,5 Magyarország 8,7 Forrás: KSH: Gazdaságszerkezeti összeírás: GSzÖ (2007), Eurostat (2007)

16 Az üzemi struktúra alakulása Magyarországon (2007 vs 2004)
Szántóterület felét egyéni, másik felét társas gazdaságok művelik! Árutermelő gazdaság (2 ESU<): IIER adat (2008): gazdaság volt jogosult közvetlen támogatásra IIER adat nem tükrözi a valódi földhasználatot („kanapé” farmerek) Lassú koncentrációs folyamat Korlátozott földpiac Mezőgazdasági terület 2%-a adás-vétel és 1%-a örökség tárgya évente A közvetlen (akár termeléshez kapcsolt vagy nem kapcsolt) konzerválja a mai földhasználati viszonyokat Jövedelem-transzfer hatékonysága alacsony: támogatás 38%-a „elszivárog” 31% a földtulajdonoshoz, 5% a termékpálya egyéb szereplőihez Forrás: Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer Forrás: Közvetlen támogatások elszivárgása, AKI (2008)

17 A magyar élelmiszergazdaság külkereskedelme (2000-2008)
Egyenleg: 1,91 milliárd € 6000 5000 Egyenleg: 1,36 milliárd € 4000 millió € 3000 2000 1000 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Export Import Forrás:KSH és AKI

18 Magyarország élelmiszergazdasági exportja feldolgozottság szerinti megoszlásban (2000-2008)
7 000 6 000 5 000 1 774 1 474 4 000 millió EUR 1 680 3 000 1 284 1 203 1 412 1 092 897 916 983 995 2 000 910 841 801 834 703 1 139 1 044 1 000 949 992 925 933 906 855 891 1 000 813 2 281 789 1 977 1 077 1 251 1 014 777 956 759 933 920 927 539 703 652 1 996 1 997 1 998 1 999 2 000 2 001 2 002 2003(régi) 2003(új) 2 004 2 005 2 006 2 007 2 008 Mezőgazdasági termék Elsődleges feldolgozás terméke Másodlagos feldolgozás terméke Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás

19 Magyarország élelmiszergazdasági egyenlege feldolgozottság szerinti megoszlásban (2000-2008)
1 600 1 502 1 400 1 271 1 200 1 000 800 millió EUR 634 662 645 663 622 600 563 541 543 501 514 519 464 506 440 447 474 433 424 429 471 432 415 400 413 459 365 335 348 388 337 392 396 403 378 388 311 200 237 85 25 1 996 1 997 1 998 1 999 2 000 2 001 2 002 2003(régi) 2003(új) 2 004 2 005 2 006 -32 2 007 -68 2 008 -200 Mezőgazdasági termék Elsődleges feldolgozás terméke Másodlagos feldolgozás terméke Forrás: KSH adatbázis alapján saját számítás

20 A magyar-amerikai élelmiszergazdasági külkereskedelem alakulása
1 000 USD Forrás: U.S. Department of Commerce és U.S. International Trade Commission.

21 USD/HUF árfolyam alakulása
Az árfolyam is befolyásolja a külkereskedelem alakulását! Forrás: MNB

22 A magyar élelmiszergazdaság exportszerkezetének alakulása (2007-2008)
1 000 USD Forrás: U.S.Department of Commerce és U.S. International Trade Commission.

23 A magyar élelmiszergazdaság importszerkezetének alakulása (2007-2008)
1 000 USD

24 Magyar élelmiszergazdasági áruk fő beléptetési helyei az USA-ban (2008)
1 000 USD Forrás: U.S.Department of Commerce és U.S. International Trade Commission.

25 ■ Termelés ■ Belföldi felhasználás ■ Export ■ Import
A gabonafélék kínálatának és keresletének alakulása néhány új uniós tagországban (2004/ /08 átlaga) Lengyelország Románia Magyarország ■ Termelés ■ Belföldi felhasználás ■ Export ■ Import Forrás:Eurostat

26 Az állattenyésztés részesedése az ágazat bruttó kibocsátásából
Jegyzet: Megbomlott a két főágazat egyensúlya Okai: A szokásosnál jobb évek a növénytermesztés számára, Az állattenyésztésünk versenyképessége gyengébb mint a növénytermesztésé, Külpiaci hatások, Az uniós szabályozás a növénytermesztést preferálja (intervenció), Ezt erősítette a hazai szabályozás is (top up, NVT) A hazai üzemstruktúra és a földhasználati szerkezet változása, Városiasodás, életmód. A külpiaci hatások erősségét bizonyítja: Élelmiszergazdasági exportunkból az állati eredetű termékek aránya – folyamatosan csökkenve – 2006-ban már csak 32% volt. Forrás: KSH

27 Szemestermények szállítási költsége fuvarmódok és irányok szerint
30 €/t (FOT-fco) /500 km 30-32 €/t (FOB-FOB) 30 €/t (FOT-fco) /500 km 22-24 €/t (FOB-FOB) 15 €/t (FOR-FOR) 15-20 €/t (FOB-CIF) Versenyképesség rádiusza: 500 km szárazföldön, 1000 km víziúton! Forrás: AKI, IGC

28 Termények tengeri szállításának költsége spanyol kikötőbe (2008 október – 2009 május)
Forrás: IGC

29 A hazai szántóföldi növénytermesztés problémái
Erős függőség a csapadék mennyiségétől és időbeni eloszlásától Aszály: sok beszéd, kevés tett: vízjogi engedéllyel öntözhető terület nagysága 2008-ban ha volt, ebből a ténylegesen öntözött csak ha volt Széttöredezett birtokszerkezet, földtörvény korlátozásai Fémzárolt vetőmag felhasználásának folyamatos csökkenése Egyéb inputok időszakos visszafogása Búzából túl nagy fajtaválaszték (135), nagy és homogén exporttételek hiánya Gabonafélék fuzárium-fertőzöttsége (helyenként és időnként) Állatállomány folyamatos csökkenése (takarmány-felhasználás csökken) Befektetők elbizonytalanodása a bioüzemanyag-gyártásban Vasúti szállítás gyenge versenyképessége Bizonytalanságok a belvízi hajózásban a vízszint ingadozása miatt Számla nélküli bel- és külpiaci értékesítés Szerződéses fegyelem és hosszú távú szerződéses kapcsolatok hiánya Erős áringadozások, kockázatkezelés hiánya GMO szabályozás

30 Gabonafeleslegek levezetésének alternatívái
(Bio)etanol-gyártás Az európai (és észak-amerikai) etanolár döntően a brazil exportár + vám függvénye A hazai kapacitások nincsenek kihasználva (50%) A tervezett/beharangozott magyarországi projektek megvalósulását nehezíti Nincs hajlandóság a hosszú távú, stabil szerződésekre és a közös kockázatviselésre Logisztikai feltételek nem megfelelőek Hazai piac telített, külpiaci értékesítési kényszer, az EU és Magyarország nettó exportőr benzinből és nettó importőr gázolajból Üzemanyag-fogyasztáson belül tovább nő a gázolaj aránya (ma 63%) Olajnövény-feleslegek levezetésének alternatívái Biodízel-gyártás A biodízel árát a németországi ár határozza meg A biodízel-gyártás vezető szereplői Európában a Cargill, az ADM és a Bunge E cégek integrálják a termelést: akinek az alapanyag a kezében van, az uralja a piacot… Az olajipari cégek érdeke néhány nagy észterezőtől standard minőségű biodízel beszerzése, a MOL/ROSSI saját biodízel-gyártással rendelkezi (növényolajt vásárol)

31 Versenyhátrányok a húsvertikumban (általános)
Genetika tíz évvel a hazai átlagos tartástechnológia előtt halad Környezetvédelmi előírások teljesítése – különösen recesszióban – óriási versenyhátrányt okoz Hitelfelvétel nehézsége: idegen tőke kamata nagyon magas (14-16%) Feketegazdaság hátráltatja a koncentrációt Illegális húskereskedelem árversenye nehezíti a legális feldolgozók helyzetét ÁFA emelése további ösztönzést jelent a feketegazdaságnak Vagyonvédelem növekvő költséget jelent (árbevétel 0,5%-a is lehet) Hatósági díjak magasak (állatorvos, húsvizsgálat, stb.) Elaprózódott feldolgozóipari struktúra, elavult technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság (40-70%) Alacsony élőmunka-hatékonyság Párhuzamosan működő szakmai érdekképviseleti rendszer Terméktanácsok, szövetségek, stb) Sertéshúsból és tejtermékekből nettó importőrök lettünk

32 Versenyhátrányok a húsvertikumban (speciális)
Baromfi Kis kapacitású feldolgozóipar, külföldi tőke jelenléte elenyésző Csirkehús versenyképessége csökken, víziszárnyas exportja továbbra is fontos Sertés Szervezetlen termékpálya (kocasüldőt gyakran a hizlalók állítják elő) Heterogén genetikai alapok, kevés tenyésztő, kis állomány, kis szelekciós bázis Sertéstartáshoz saját/bérelt földterületre van szükség (trágyaelhelyezés, tak. termelés) Hazai felvásárlási árak a német és holland termelői árakhoz igazodnak Forint/euró-árfolyam befolyásolja az export és import alakulását: pl. a szállítási költség Hollandiából 45 Ft/kg (élősúly)  jelenleg importfékező hatás (2008: 25 Ft/kg élősúly volt) Vágómarha A vágómarhatartás (50% tejhasznosítású) jelentősége csökken, húshasznú vágómarhák a külpiacokon kerülnek értékesítésre Az árstabilitás szempontjából döntő jelentőséggel bír a hazai kereslet (ma piaci ár exportpiac függvénye) A húsmarhatartás feltétele a saját gyepterület (legeltetés és kaszálás) és a lelkiismeretes „állomány-menedzsment”

33 Versenyhátrányok a hazai tejvertikumban
Más tagállamokkal összevetve az átlagos fehérje- és zsírtartalom viszonylag alacsony Intenzív gyepgazdálkodás, alacsony költségű legeltetés hiánya, drága intenzív tartás Tejtermeléshez földterületre saját/bérelt van szükség (trágyaelhelyezés, tak.termelés) Nagy tejtermelő telepek vezetői idősek, fokozatosan eladják az üzemeket Vagyonvédelem tetemes többletköltség, hatósági díj magas (állatorvos, ATEV, stb.) Elavult feldolgozóipari technológia, alacsony kapacitás-kihasználtság Kisebb feldolgozók (a tömegtermék-előállítók) egyre gyengébb pozícióba kerülnek Nincs törekvés a feldolgozók között a racionális munkamegosztásra Regionális feldolgozói erő adhatna bizonyos mozgásteret a kereskedelemmel szemben

34 Köszönöm a figyelmet!