1 QUO VADIS magyar felsőoktatás? BAZSA GYÖRGY prof. em. Debreceni Egyetem Felsőoktatási szakemberek gazdasági képzése Budapest, december 5.

2 1.Hova várja a magyar társadalom? 2.Hova tolja a jelentkezők érdeklődése? 3.Hova húzza a munkaerőpiac? 4.Hova viszi saját hagyománya és mai érdeke? 5.Hova juttathatja az önfenntartás kényszere? 6.Hova szabályozza a törvény? 7.Hova tűnik autonómiája? 8.Hova lesz a minőség? 9.Hova hívja Európa? 10.Hova jut a hazai és nemzetközi versenyben? 11.Hova vezeti az átgondolt jövőkép hiánya? 12.Hova, de hova?

3 Felsőoktatás, mint olyan és mint magyar hagyomány – küldetés – jövőkép: koncepciók, feladatok jogi háttér: törvények, jogszabályok – stabilitás (?) intézményrendszer (számok, fenntartók, típusok,régiók) intézmények belülről: az autonómia területei képzési rendszer: A / O / M / PhD (Bologna) felvételi rendszer: korosztály, érettségizők, keretszámok, jelentkezések, felvettek, szakarányok, diákhitelek képzés, mennyiség, minőség, verseny diplomások: munkaerőpiac, társadalmi kapcsolatok, működési-finanszírozás: állam, FOI bevételek, hallgatók, végzettek - önfinanszírozás? EU kontextus (+ EUA)

4 A Debreceni Egyetem díszdoktorainak beszéde – november Hagyomány

Alaptörvény IX. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei* alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. [*mára aktuálissá vált a kérdés: szellemi vagy anyagi képességei?]

Ftv. 1995: Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásával a magyar felsőoktatás az Európai Gazdasági Térség felsőoktatási rendszerének részeként a megváltozott körülmények között úgy legyen képes ellátni a korszerű ismeretek létrehozásában, közvetítésében és átadásában, a társadalmi kohézió, a fenntartható fejlődés érdekében, a nemzetközi versenyképesség, a technológiai innováció kívánatos mértékének fenntartásában kijelölt feladatait, hogy – hagyományai és az európai egyetemek Magna Chartájában rögzített szellemi értékek megőrzése mellett – javuljon versenyképessége, erősödjék az oktatással, a kutatással és a gazdasággal való együttműködésének hatékonysága, a képzés minősége, a társadalom, a gazdaság és a környezeti fenntarthatóság igényeihez, a költségvetés feltételeihez való alkalmazkodás képessége, megvalósuljon a hallgatói és oktatói mobilitás, növekedjék a hallgatói esélyegyenlőség, továbbá, hogy a felsőoktatási rendszer és az egyes intézmények működésében a tanulás, tanítás, tudományos kutatás szabadsága, valamint a minőségre való törekvés folyamatosan és egyre fokozottabban érvényesüljön, a következő törvényt alkotja:

Nftv Az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelőssége tudatában, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva az egyetemi polgárrá váló fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatás szabályozására új törvényt alkot.

Küldetés EMMI: oktatasert-felelos-allamtitkarsag/felelossegi-teruletek/felsooktatas A felsőoktatás küldetése a nemzet szellemi és gazdasági fejlődésének megalapozása. A felsőoktatás közszolgálat, a közjót, az egyéni és közérdeket szolgáló tevékenység, amely a tudás létrehozásával és magas szintű átadásával segíti az egyén, a társadalom és a gazdaság céljainak elérését. Az egyént felkészíti arra, hogy a társadalmi munkamegosztásban hivatását és közfeladatait egyaránt magas szakmai szinten végezhesse, szolgálva ezzel a jelen és jövő nemzedékének érdekeit.

9 Hogyan alakult ki a jövőkép két évtized során? 1992: „A magyar felsőoktatás fejlesztése 2000-ig” (Összefoglalás. Döntéselőkészítő javaslatok.) Kocsis Károly, Andorka Rudolf, Illyés Sándor, Michelberger Pál, Réthelyi Miklós, Róna-Tas András Koncepció a felsőoktatás törvényi szabályozásához (Király Tibor vezette munkacsoport) 2004: CSEFT (Csatlakozás az Európai felsőoktatási Térséghez) 2009: KDNP oktatási program 2011: A magyar felsőoktatás szabályozásának stratégiai megalapozása (Az FTT stratégiai ajánlása a felsőoktatás törvényi szabályozásának előkészítéséhez)

Rövid távon az adott korosztály több mint fele államilag finanszírozott helyen végezzen felsőfokú tanulmányokat, s nagyobb hányaduk szerezzen mesterfokú diplomát. Az állami finanszírozás jelenlegi – fejkvótára alapított – szabályozása felülvizsgálatra szorul, amelynek alapját több más elem mellett az adott képzés költségei, az adott szakma munkaerőigénye és a felsőoktatási intézmény kutató-fejlesztő tevékenysége képezik. Az egyetemi autonómia a szenátus, illetve a kari, egyetemi tanácsok szuverenitásában, önálló szakmai döntés- hozatalában testesül meg tantervi, tartalmi, személyi és költségvetési kérdésekben. A MAB működését egyszerűbbé kell tenni, felépítését racionalizálni Felül kell vizsgálni az intézményi integrációt, és lehetővé kell tenni az esetleges módosításokat.

11 FTT (2011): A magyar felsőoktatás fejlesztése fordulóponthoz érkezett. Az elmúlt évtizedben Magyarország sokat áldozott a felsőoktatás európai felzárkóztatásáért. Egyes területeken, mint a hallgatólétszám, az infrastruktúra, épületállomány, felszerelés, informatika, túlzás nélkül drámai felzárkózásnak voltunk tanúi. Felsőoktatásunk – több évtizedes késését ledolgozva – belépett a „tömeges felsőoktatásnak” nevezett korszakába. Mára egyetlen intézményünk sem tér el jelentősen az európai átlagtól: a legtöbben elfogadható infrastrukturális körülmények között folyik a Bologna-rendszerű oktatás re azonban az extenzív fejlesztés tartaléka kimerülni látszik. Az államháztartás konszolidációja és az adósság- teher fokozatos leküzdése nem teszi lehetővé az állami forrásokból folyó látványos kapacitásbővítés folytatását. Ez a stratégia egy fokozatos átmenettel számoló minőségi fejlesztést vázol fel.

A magyar felsőoktatás feladatai (Jávor András, FTT elnök, január) Szolgálja a gazdaságot, a munkaerőpiacot (országosan, regionálisan iparágak szerint, a társadalmi igényeknek megfelelően). Szolgálja a társadalmi, gazdasági haladást, növelje a lakosság tudásbázisát, a feltörekvő nemzedékek erkölcsi tartását a társadalmi haladásban, részvételének színvonalát. A gazdasági helyzet figyelembe vételével a lehető legtöbb fiatalt vonja a rendszerbe.

Milyen legyen a magyar felsőoktatás? Legyen minőségi. Legyen hatékony. Feleljen meg a tovább tanulni vágyó fiatalok igényeinek. Legyen nemzetközileg versenyképes. Működjön törvényesen. Jöjjenek létre olyan tudományos eredmények, amelyek növelik Magyarország hírnevét. Hozzon létre olyan tudományos eredményeket, amely a gazdaság versenyképességét, innovációját segíti. A belső versenyben, megfelelő finanszírozás mellett termelje ki a nemzetközi rangsoron szereplő hely között szereplő intézményeket. Járuljon hozzá a régió, az intézményi székhely élet- minőségének növeléséhez, a lakosságmegtartáshoz, a foglalkoztatottsághoz. (Jávor András FTT elnök, január)

Magyarország és a magyar felsőoktatás Lakosság: 10 millió Felsőfokú képzésre felvettek: 1990 előtt< 10% a korosztályból a közelmúltban ~ 35 % a korosztályból Hallgatók:~ (fele állami finanszírozásban volt) Intézmények:~7 FOI / 1 millió lakos FOIÁllami egyházi/ magán Össz Egyetem Főiskola Együtt

Egy kis összehasonlítás Németország # / millió lakos Magyarország # / millió lakos Lakosság millió 80 millió10 millió Felsőoktatási intézm. (FOI) Állami FOI2332,9282,8 Hallgató I. éves Végzett Prom./PhD Habil./prof

Felsőoktatásunk rendszerváltás utáni „hétpróbája”: a)1990-től növekvő (közel négyszeres) mennyiségű, csökkenő minőségű hallgatóság. b)Külső és belső minőségbiztosítás. c)Hazai nem állami és külföldi FOI-k megjelenése. d)Integrációk 2000-ben. e)A felsőoktatástól független felvételi rendszer. f)A Bologna-rendszer 2006-ban (PhD 1993-ban). g)Mennyiségi szemléletű normatív működési finanszírozás vs. infrastrukturális expanzió (ppp).

17 A magyar felsőoktatás 2012 decemberében – egy éve van új törvénye – de csak részben vannak kész végrehajtási rendeletei – van 68 intézménye – állami, egyházi, magán – (van) volt sokoldalú autonómiája – van európai képzése rendszere: A/M/PhD – van bő 300 ezer hallgatója – van kb. 15 ezer jól képzett oktatója – (van) volt európai akkreditációs rendszere – itt van az ország tudományának kétharmada – van meglehetősen jó infrastruktúrája – (van) volt közepes finanszírozása – van nemzetközi elismertsége, eurokonform – nincs biztonsága, nincs kidolgozott jövőképe

18 Orbán Viktor: „A gondokat ismerjük: túlburjánzó szak- kínálat, fenntarthatatlan párhuzamosságok, több helyen minőségében megkérdőjelezhető teljesít- mény. Gyakoriak az egyetemet a magánérdekek üvegházának tekintő kinövések. A hallgatói teljesít- ményt elősegítő szolgáltatások színvonala gyakran alacsony, vagy éppenséggel hiányzik. Ráadásul a bolognai rendszerre való indokolatlanul gyors áttérés nem hozta közelebb a magyar felsőoktatás számára az európai egyetemekkel való szorosabb együtt- működés lehetőségét. Úgy látom, nincs kidolgozva a felsőoktatásban az oktatók tudományos előmenete- lének intézményes támogatása, sőt egyesek szerint nincs is igazából átfogó kép az oktatók karrierjéről. Ennek ellenére a magyar felsőoktatás a nemzet- közi mezőnyben gyakran meglepően jól teljesít.

19 „Az utóbbi időszakban a minőségi képzés helyett a tömegképzés irányába tolódott el. Mindennek következtében meggyőződésem szerint szükségszerűvé vált a magyar felsőoktatás átalakítása. A kormány ebben a munkában stratégiai partnerként tekint a Magyar Rektori Konferenciára, mert mindannyiunknak közös érdeke, hogy Magyarországon egy minőségi alapú felsőoktatás jöjjön létre. A minőség biztosításának pedig a legfontosabb követelménye a folytonosság és az ebből adódó kiszámíthatóság a hallgatók és az intézmények számára egyaránt. A kormány számára ezért különösen fontos az a párbeszéd, amely közte és a Magyar Rektori Konferencia között alakult ki az elmúlt időszakban

20 Törvényi/jogi szabályozás (csak három kérdéskörről)  Autonómia (lásd EUA elnök)  Minőségügy (lásd magyar miniszterelnök)  Finanszírozás – felvételi keretszámok (lásd magyar miniszterelnök, EUA)

21 Ftv § (3) A felsőoktatási intézmény - oktatási, kutatási, szervezeti és működési, gazdálkodási - autonómiája a) jelenti az intézményre és személyekre bízott szellemi és anyagi javakkal való gazdálkodás lehetőségét és felelősségét, b) magában foglalja azt a jogot, hogy az intézmény meghatározza képzési rendszerét, kialakítsa szervezetét, továbbá megalkossa szabályzatait, valamint döntsön a hallgatói ügyekben, a foglalkoztatás kérdéseiben és a feladatai ellátásához kapcsolódó gazdasági kérdésekben, c) kiterjed az oktatásban, kutatás-fejlesztésben, a művészi alkotómunkában – a rendelkezésre álló feltételek mellett – a téma és az alkalmazott oktatási, kutatási módszer kiválasztására az oktató, kutató és az intézmény vonatkozásában egyaránt, d) magában foglalja az intézményben alkalmazottak szabad megválasztását, munkaköri feladatainak meghatározását az intézményi követelmény- rendszer, a teljesítmény és minőségelv alapján, e) tartalmazza az intézmény belső szervezeti rendjének és működésének kialakítását, beleértve a különböző (oktatási, kutatási, szolgáltató, gazdálkodási és más) egységek létrehozásának, átalakításának és megszüntetésének, továbbá a szervezeti és működési szabályzat megalkotásának jogát, f) kiterjed az intézmény vezetőinek pályázati rendszerben történő kiválasztására, demokratikus megválasztására, g) biztosítja az önálló gazdálkodás lehetőségét a fenntartó által rendelke- zésre bocsátott és saját tevékenység révén szerzett forrásokkal, eszközökkel és vagyonnal, h) garantálja a hallgatói egyéni és közösségi jogok érvényesülését.

22 Nftv § (1) A felsőoktatási intézmény [az autonómia szó törölve] a) meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabály- zat), amelyeket jogszabály nem zár ki vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni, b) egy – helyben szokásos és egyben akadálymentes módon nyilvánosságra hozott – szervezeti és működési szabályzatot fogadhat el, amelynek részeit a 2. melléklet sorolja fel, c) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a – különös figyelemmel a fogyatékkal élő – hallgató beilleszkedését és előrehaladását a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok alatt és befejezését követően segítséget nyújt a karriertervezésben, d) ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat, e) lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét – egyenlő esélyű hozzáférés biztosításával – megismerhessék és – a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott keretek között – látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban, f) az e törvényben foglaltak szerint meghatározza és közzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi követelmények), g) működése során biztosítja, hogy feladatainak végrehajtásában közreműködők a hallgatókkal, az oktatókkal és a dolgozókkal kapcsolatos döntéseik meghozatala során az egyenlő bánásmód és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményét megtartsák.

23 Ftv – 2005: A szenátus javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására, elbírálja a pályázatokat, megválasztja a rektorjelöltet és erről értesíti a fenntartót, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét. Nftv – 2011: A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi. A fenntartó dönt a rektorjelölt személyéről Ftv – 2005: A fenntartó g) a rektor javaslatára megbízza a gazdasági vezetőt Nftv – 2011: A fenntartó f) megbízza a gazdasági vezetőt

Minőségügy – változások Mik maradtak ki az új törvényből? ESG (European Standards and Guidelines …) minőségpolitika (ágazati) minőségbiztosítás (belső, a FOI-ban) autonóm felsőoktatási intézmény akkreditáció (külső minőséghitelesítés) független (a MAB státusza) Ezek a szavak – nyilván nem véletlenül – (ilyen kontextusban) elő sem fordulnak az új törvényben. Σ: A nagy vesztes: az autonómia és a minőségügy, a nagy nyertes: a centralizáló állam! (Csak zárójelben kérdezem: és maga a felsőoktatás?)

Az Nftv-ből kiszorított korábbi törvényelemek: (nincs ágazati minőségpolitika) (nem kötelező a FOI-kben a minőségbiztosítás vs NKE) 3.A MAB a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének ellenőrzését, biztosítását és értékelését elősegítő (de nem akkreditáló és nem független !!!) országos szakértői testület, (amiben nincs hallgatói és munkáltatói képviselet) (nincs a MAB működésének garantált fedezete) (nincs akkreditáció, sem 5, sem 8, sem X évenként) [lesz akkreditáció nélkül több külföldi hallgatónk? NCFMEA?] 6.doktori iskolák véleményezése (de a miniszter nincs kötve a MAB véleményéhez – szemben az Alaptörvénnyel) 7.a MAB véleményezi az egyetemi tanári pályázatokat – az egyetlen változatlan (és közvetlen ) elem (nincs tovább közvetlen FO(i)–MAB kapcsolat) [OH!]

A szakrendszert és arányait befolyásoló „hármas” Bemenet: a jelentkezők diplomás tervei, (divatos) szakmai pályaválasztása, (érthető, de gyakran irreális) jövedelmi ambíciói Folyamat: a felsőoktatás szakmai és szintbeli képzési kínálata, annak regionális, főváros centrikus megoszlása (immobilis magyar társadalom, kivétel: irány Budapest) Kimenet: a munkaerőpiac évekre előre nem tervezhető, csak becsülhető igénye

27 Jelentkezések és felvételek Növelő hatások: - a diploma társadalmi értéke, megtérülése - az EU 40%-os beiskolázási programja - a felsőoktatási intézmények törekvései Csökkentő hatások: - a 18 éves korosztály csökkenő létszáma - az érettségizők csökkenő száma (középiskola-típusok arányváltozása) - a drasztikusan csökkenő (egyes szakmákban megszűnő) államilag támogatott keretszámok - a családok jó részének csökkenő jövedelme - a fiatalok félelme a hiteltől, az életfogytiglani adósságtól, munkanélküliségtől

évi felvételi keretszámjavaslatok Teljes ödíjRész ödíj.Össz. Felsőokt.szakk Alapképzés Osztatlan Sportolók500 Határon túliak40320 Összes Mesterképzés PhD képzés1.300 Összes74.110

29 Diákhitelek DH1: hallgató kapja; 8 % kamat, max. visszatérítés Ft DH2: FOI kapja; 2 % kamat (+ állami kamattámogatás) Korábban ezer igénylő/év, 2010-ben 20% visszaesés 2012: DH1: 11500; DH2: 6000 igény (a jogosultak 30%-a) Okok: hitelválság, elhelyezkedési bizonytalanság, azonnali adósságteher Ma összesen: DH1-t DH2-t vesznek igénybe Eredeti DH2 tervek a költségvetési teher mértékére: 2012: 15 Mrd Ft 2013: 62 Mrd Ft 2014: 141 Mrd Ft és további meredek emelkedések (miért nem a felsőoktatás kapja meg?)

Verseny a felsőoktatásban: 1)Az állami költségvetésben – a többi költségvetési fejezettel: [a FO-i torta nagyságáért] 2)Az FO-i intézmények között sok területen: a hallgatókért, [a FO-i emeletes (bolognai) torta szeleteiért] 3)Az intézményeken belül: [a tortaszelet falataiért] 4)Az oktatók között: előrelépésért, fizetésért, sőt ma már állásért [a „torta morzsákért”] 5)A hallgatók között: ösztöndíjakért [ez külön torta] 6)Hazai pályázati forrásokért: [más torták szeleteiért] 7)A nemzetközi forrásokért (EU stb.): [finom és nagy Sacher-tortaszeletekért ]

Szervezeti jellemzők (Halász Gábor) A „hagyományos egyetemi modell” szerint működő intézmények Az „üzleti modell” szerint működő intézmények Kínálat-vezérelt Kereslet vezérelt Reaktív, a változásokkal szemben ellenálló Proaktív, stratégiai módon működő Az állami finanszírozástól függő Portfólió finanszírozással működő Fogyasztja a forrásokat Invesztál a jövőbe Adminisztrálják Menedzselik Kockázatkerülő Kockázatokat kezelő

Egyetemi költségvetések – ott és itt Mrd Ft Ftv. 127 § (3) b-c)Mrd Ft 1. Harvard U.836 ELTE Oxford U.300 BME U. Copenhagen266 Corvinus9 93. U. Bonn170 …… 493. TU Wien magyar állami179 Nincs magyar egyetem a kutatási rangsor első 200 helyén. Nincs magyar egyetem a költségvetési rangsor első 500 helyén.

Széll Kálmán Plan: a költségvetési támogatások csökkentése (Mrd Ft) Total Összes csökkentés Ebből felsőoktatás jelenlegi támogatás 189 csökkentés ? - 46% A felsőoktatás részesedése a hazai GDP-ből ~ 1%. A Széll Kálmán Terv elvonásaiból a felsőoktatásra hárul ~8%! Az elvonás a felsőoktatás jelenlegi támogatásának ~ 46%-a!

34 Orbán Viktor: „A magyar egyetemi és főiskolai oktatás korszerűsítése és hosszú távú stabilitása az önfenntartó rendszer létrehozásán keresztül lehetséges. A felsőoktatásban ezért a mi fölfogásunk szerint egy önműködő és önfenntartó pénzügyi rendszerre van szükség, ami azt jelenti, hogy az egyetemi, főiskolai végzettségű embereknek a saját befizetéseikből kell folyamatosan működésben tartaniuk a felsőoktatást. Szó sincs azonban arról, hogy például az állami ösztöndíjakat vagy a közpénzt teljesen ki kellene vagy lehetne venni a rendszerből, de csak ott kell alkalmazni, ahol egyébként nem látszik más megoldás. Nyilvánvaló hogy egy rendkívül kedvezményes diákhitel segítségével el lehet érni, hogy időben, értelmesen és méltányosan szétterített formában mindenki vállalni tudja saját tanulmányának a költségeit. Ezt a pénzt az állam garantálni fogja minden olyan magyar fiatal számára, aki egy bizonyos szinten teljesít.” (vs önfenntartó magyar futball)

35 Mezey Barna MRK elnök: A nemzetek Európájában az állam kötelezettséget vállal… hogy a nemzeti értékeket és a nemzeti értelmiséget megteremti. Az Európai Parlament közgyűlése fogadott el és a felsőoktatási intézmények irányításáról szól, az Európai felsőoktatási térben … a felsőoktatás kérdése az oktatási kérdésekkel egyértel- műen nemzeti hatáskör, de éppen ezért a kormányok mindenkori felelőssége, hogy a felsőoktatás megfelelő minőségben és megfelelő feltételekkel üzemeltesse. Amikor először szó esett az önfenntartó felsőoktatásról akkor az MRK … rögtön megfogalmazta, … hogy létezik és lehetséges intézményfinanszírozás, léteznek olyan intézmények, amelyek önmagukat fenntartani képesek, léteznek olyan megoldások,amelyek bizonyos mértékig korlátozzák a költségvetési terheket, de nem létezik olyan felsőoktatás, mint ahogyan hallottuk Miniszter- elnök úrtól is, amelyből kivonul az állam és különösen nem létezik Európában.

36 Az európai rektori konferenciák nyilatkozata Az Európai Egyetemek Szövetsége (EUA) és a nemzeti rektori konferenciák nyilatkozatban fordultak az Európai Unió állam és kormányfőihez. A nyilatkozat fölhívja a figyelmet arra, hogy Európa versenyképességének záloga a felsőoktatásba és a kutatásba történő befektetés. A rektori konferenciák kérik Európa politikai vezetőit, hogy növeljék a felsőoktatás és a kutatás támogatását, mert e nélkül nem képzelhető el a gazdasági válságból való kilábalás és nem alapozható meg az elkövetkező évek növekedése sem. Ez az időszak különösen alkalmatlan arra, hogy csökkentsék a felsőoktatás és a kutatás támogatását. A támogatáscsökkentés azzal a veszéllyel fenyeget, hogy kialakul egy „elveszett generáció” és a versenyt elveszítjük, marginalizálódunk.

37 Az MRK is aláírta az összes európai rektori konferenciával együtt azt az Európa állam és kormányfőihez címzett nyilatkozatot, amelyben az európai egyetemi közösség felhívja a figyelmet arra, hogy Európa versenyképessé- gének záloga a felsőoktatásba ás a kutatásba történő befektetés. Az MRK Elnöksége véleménye szerint az európai rektori konferenciák közös álláspontja nemcsak az európai közösség költségvetésére, illetve Európa jövőjére, hanem a magyar nemzeti költségvetés és Magyarország, a magyar felsőoktatás esetében is irányadó.

38 A Magyar Rektori Konferencia Elnökségének nyilatkozata a felsőoktatási intézményeket érintő zárolásról A Kormány határozatával 49 Mrd forint zárolást rendelt el a költségvetési fejezeteknél, amelyből 7,4 Mrd forint a felsőoktatási intézményeket terheli. A magyar egyetemeket és főiskolákat érintő zárolás mértéke a Kormány által összesen zárolt előirányzat 15%-a és az EMMI fejezetet terhelő zárolás 50%-a. Az MRK Elnöksége szerint szűk két hónappal a költségvetési év zárását megelőzően a megjelölt jelentős mértékű megtakarítás nem teljesíthető, nem gazdálkodható ki anélkül, hogy az ne okozna jelentős működési zavarokat a felsőoktatási intézményeknél. A felsőoktatást érintő újabb jelentős megszorító intézkedés nagymértékben megnehezíti az intézmények működését, kiszámíthatat- lanná teszi a gazdálkodásukat. Ezzel az intézkedésével a Kormány két év alatt több mint 30 Mrd forinttal csök- kentette a felsőoktatásra fordított állami támogatást.

Funding of Universities – European Trends Plenary of the Hungarian Rector’s Conference University of Debrecen, Budapest, Hungary, October, 2012 Maria Helena Nazaré President of EUA University of Aveiro (former rector), PORTUGAL

Correlations exist between autonomy and  Performance, quality, degrees of income diversification, more sucessful internationalisation, efficiency and effectiveness Financial autonomy is key to allow university to develop partnerships, borrow money, keep surpluses Staffing autonomy is key to recruit the adequate staff profiles BUT: Holistic reforms needed, accompanied with appropriate support for skills and structure development University autonomy and funding

 is a complex concept that consists of various interconnected elements  is contingent on the diverse cultural, political, legal and historical backgrounds of Europe’s HE systems;  cannot be measured objectively.  There is not just one model! It is context depend.  L ’Autonomie ne se decrete pas; elle est une pratique.  Leadership is essential Institutional Autonomy? What is it?

Correlations (may be shown!?) between autonomy and  performance  quality  degrees of income diversification  successful internationalisation Institutional autonomy  enables universities to determine and pursue strategic priorities according to their strengths;  does not automatically lead to better performance but is an important requisite. Why Institutional Autonomy?

Organisationa l Selection pro- cedure/ criteria for rector Dismissal / term of office of rector Inclusion / selection of external mem- bers in gover- ning bodies Deciding on academic structures Creating legal entities Financial Length/ type of public funding Keeping a surplus Borrowing money Owning buildings Charging tuition fees for national / EU students Charging tuition fees for non-EU students Staffing Staff recruitment procedures Staff salaries Staff dismissals Staff promotions Academic Deciding on overall student numbers Selecting students Introducing/ terminating programmes Choosing language of instruction Selecting QA mechanisms/ providers

Funding Trends: state of play On average, almost ¾ of universities’ funding comes from national/regional public funding sources

Key messages Divergent trends in funding could lead to major divisions across Europe in terms of levels of public investment in HE Worrying signs that many countries in Eastern and Southern Europe are more affected than many in northern and western Europe Threat of increased brain drain as staff & students leave these systems European funding programmes need to cover costs on a full cost basis to avoid decrease in participation of these universities. Impact on European Research and Higher Education Areas and international scientific collaboration Investment in higher education and research needs to be maintained and increased in order to help European countries out of the economic crisis.

Some aspects to keep in mind 1.Additional funding cannot replace sufficient public funding 2.To foster diversification, upfront investments are necessary 3.All actors need to work together!

Hova, de hova megyek?