Európai Unió Közlekedéspolitikája Készítették: Ambrus Dóra Cseri Cserne Domokos Márta Kószó Anita

Történelmi áttekintés Már a Római Szerződésben (1957) is le van írva, hogy a közös politika elfogadása a közlekedés területén az Európai Közösség egyik célkitűzése Ennek ellenére a 80-as évek közepéig a közlekedési politika meghatározása a tagállamok kompetenciája (okok: csak vezérelvek és nem törvényi szabályozás, tagállamonként más-más jogi feltételrendszer, gyors politikai sikerek érdekében intézkedések – nincs igazi ösztönző erő, az állam szerepe viszonylag nagy eme gazdasági ágazatban az egyes tagállamokban – pl. vasutak esetében ez tradicionális jellemző) 1980-as évek közepe: az Európai Bíróság elmarasztalta a Tanácsot az ezen a területen mutatott tétlensége miatt; ezután született meg a közös közlekedéspolitikáról szóló fehér könyv 1985-ben, mely az egységes belső piac létrehozását sürgette (határidő: 1992)

A harmonizáció ezután megindult közlekedési áganként eltérő mértékben és időben változóan 3 alapkövetelmény: a közlekedés és szállítás biztonságának, gyorsaságának növelése, ezzel egy időben a lehető legnagyobb környezetterhelés-csökkentés

A közlekedési iparág legfőbb tulajdonságai: Minden tagállamban a nemzeti gazdaságpolitika egyik eszköze, a beruházás, a foglalkoztatás, a befektetett tőke stb. szempontjából meghatározó iparág A közlekedési szolgáltatások nélkülözhetetlen kiegészítői más iparágaknak, ezért az általuk alkalmazott árak befolyásolják az adott állam gazdaságát; az olyan üzleti gyakorlat, amely megkülönböztetett árakat alkalmaz a termelőkkel és a fogyasztókkal szemben, meggátolhatja a nemzetközi kereskedelem kialakulását, ezért ezt szabályozni kell

A különböző szállítási és közlekedési módok egymással is versenyben állnak a megrendelésért, mivel egymással helyettesíthetők a közlekedési szolgáltatások (a közlekedés nem áru, amelyet raktározni lehetne) – valamilyen szabályozás szükséges a konfliktusok kezelésére Bizonyos közlekedési, szállítási szolgáltatókra gyakran közszolgálati szerep is nehezedik, melyet figyelembe kell venni – a kormányok gyakran közbeavatkoznak (egyes gazdaságtalan szolgáltatások fenntartására kötelezik a szolgáltatókat és ezen szolgáltatások árát is megszabják)

A közlekedés nem korlátozható nemzeti határokkal (nemzetközi szerződések) A tagállamok által kialakított szabályozás módja alapvetően eltér egymástól (pl. Hollandia a nemzetközi szállításnak maximális szabadságot ad, hogy az európai kereskedelemben betöltött vezető szerepét megőrizze, míg Németország és Franciaország hagyományosan az állami beavatkozást preferálja)

Az EU alapelvei SZABAD PIACI VERSENY elérése a cél Egyenlő elbánás a szállítók és a szolgáltatást igénybe vevők között A közlekedési vállalkozások pénzügyi függetlensége A szállítók cselekvési szabadsága, az igénybe vevők választási szabadsága SZABAD PIACI VERSENY elérése a cél A beruházások koordinációja Jogi harmonizáció

Prioritás: jogi harmonizáció először, majd 1965-ben a közúthálózat fejlesztése, később a kombinált áruszállítás, 1990-es évek közepétől a vasút kapja a legnagyobb szerepet az európai közös fejlesztési irányelvekben TEN – transzeurópai (közlekedési-kommunikációs) hálózatok (1994-ben kijelölték a fejlesztendő 14 fő közlekedési folyosót, azóta ez kibővült) Magyarország: ezen alapelveket mi is aláírtuk, megvalósulásuk azonban lassúnak mondható, közlekedési infrastruktúráink többnyire elavult

Fehér könyvről

„Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: váltóállítás a jövőnek!” AZ EU KÖZLEKEDÉSPOLITIKÁJA 2010-IG – A FEHÉR KÖNYV (KOM2001/370 EU Bizottság 2001.09.12.) I. Fehér Könyv(1992) középpontjában a közlekedési piacnyitás áll. „Az európai közlekedéspolitika 2010-ig: váltóállítás a jövőnek!” Cél: a gazdasági fejlődéssel és a társadalmi elvárásokkal a minőség és biztonság tekintetében harmonizált, modern, időtálló közlekedési rendszer kialakítása. 60 intézkedési csomag az alágazatok egyensúlyának megteremtésére Kiindulási alapok: Mobilitás növekedés-17 km/nap/fő(1970) –ről 35 km/nap/fő-re A szállítási teljesítmények aránytalan növekedése Túlterhelt úthálózatok, repülőterek és a nagyváros-környéki vasutak A környezet és egészségterhelés növekedése, a balesetek szaporodása

Vezérfonal: a keretprogramokon belül a kutatás-fejlesztésen Vezérfonal: a keretprogramokon belül a kutatás-fejlesztésen keresztül modern megoldások kidolgozása két kiemelt projekt megvalósítására: - transzeurópai nagysebességű vasúti rendszer - szatelites navigációs rendszer (GALILEO9) Közúti közlekedés Cél: szabályozások érvényesítése, erős kontroll és szankciók Eszközök: - egységes törvényi szabályozás - egységes vezetői tanúsítvány a munkarend ellenőrizhetősége érdekében - az ellenőrzés és szankcionálás harmonizálása - a közlekedésbiztonság növelése a közúti halálos balesetek 50%-os mérséklése érdekében

Légiközlekedés Cél: a légi forgalom növekedésének megfékezése, a légtér túlterheltsége elleni küzdelem Eszköz: egységes európai légtér létrehozása Hajózás Cél: az infrastruktúra kiépítése, jogharmonizáció nagyobb sebességű tengeri útvonalak kialakítása érdekében.

A Fehér Könyv további témái: Intermodalitás Szűk keresztmetszetek és a transzeurópai közlekedési hálózat A hálózatok használói Megvalósítási intézkedések További feladatok: Az Európai Parlament és az Európa Tanács hatáskörébe tartozó feladatok.

Vasúti közlekedés Cél: a vasúti közlekedés revitalizálása egy telejesitméy- és versenyképes, biztonságos integrált vasúti rendszer létrehozásával, amely alkalmas a belső piac árufuvarozási igényeit kielégíteni Eszközök: az EU Bizottság „II. Intézkedési csomagja”,amely 5 intézkedést tartalmaz: Vasúti egységes biztonsági koncepció kidolgozása Az interoperabilitás továbbfejlesztése, a határátlépés további könnyítése, a nagysebességű hálózat költségeinek csökkentése. Európai Vasúti Ügynökség felállítása a biztonság és interoperabilitás érdekében Az árufuvarozás szélesítése és a piacnyitás gyorsítása Csatlakozás a nemzetközi vasúti közlekedés államközi szervezetéhez (OTIF)

Kiegészítő intézkedések a „II. Intézkedési csomag”-hoz : Biztosítékok a magas értékű vasúti szolgáltatások nyújtására. A vasúti árufuvarozási piacra való bejutást akadályozó tényezők kiküszöbölése. A vasúti árufuvarozás környezeti terhelésének csökkentése. Az árufuvarozási hálózat kiépítése lépésről lépésre. A személyszállítási piac fokozatos megnyitása. Az utas jogok erősítése a vasúti közlekedésben.

Magyarország közlekedéspolitikájának fő elemei 2007-ben írta alá az Európai Bizottság és a magyar kormány az Új Magyarország Fejlesztési Tervet., melynek része a Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KÖZOP). A stratégiai céljai: a versenyképesség támogatása, a környezeti fenntarthatóság javítása, a társadalmi-gazdasági és a területi kohézió, esetenként hátrányos helyzetű térségek felzárkózása, a gazdasági fejlettség térbeli kiegyenlítése.

A közlekedés-fejlesztés területén hat prioritási tengelyt határoztak meg: Az ország és a régióközpontok nemzetközi közúti elérhetőségének javítása Az ország és a régióközpontok nemzetközi vasúti és vízi úti elérhetőségének javítása A térségi elérhetőség javítása Közlekedési módok összekapcsolása, gazdasági központok intermodalitásának és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése A városi és az agglomerációs közösségi közlekedés környezetkímélő fejlesztése: a környezetbarát közlekedési módok: a vasúti és a vízi közlekedés preferálása a városi és agglomerációs (elsősorban kötöttpályás) közösségi közlekedés fejlesztése. 6. Technikai segítségnyújtás (?)

A Magyarországon átvezető „Helsinki folyosók” 7-es: (Duna folyó) 4-es: (ÉNY-DK-re) (Hegyeshalom, Rajka- M1-es, M5-ös autópálya-Szeged- Röszke) 5-ös: (DNY-ÉK) (Ausztria felöl- M7-es, M3-as autópálya- Záhony felé) 10-es folyosó: (6 autóút=> BP-ről- Horvát országba) 

Közlekedési kapcsolatok az Európai Unióban Magyarország gazdaságföldrajzi fekvése kedvező Az országon több olyan,Kelet- és Nyugat-Európát összekötő fő európai közlekedési folyosó (TEN-T) halad át, ami komoly lehetőséget jelent a gazdasági versenyképesség növelésére a nemzetközi kereskedelem logisztikai kiszolgálása révén Az Európai Unió 2004. évi kibővülése mérföldkövet jelentett az újonnan csatlakozó közép- és kelet európai térség fejlődése szempontjából. A csatlakozáskor felvállalt szerep kettős: Az egyes tagországok saját belső társadalmi-gazdasági fejlődését úgy kell mederben tartani, hogy miközben a kijelölt fejlődési irány az adott ország érdekeit maximálisan szolgálja, közben minden szempontból illeszkednie kell egy nagyobb összeurópai normarendszerhez is.

Helsinki folyosók és a TEN-t hálózat elemei Magyarországon