A motiváció

Ajánlott irodalom Barkóczi Ilona – Putnoky József (1984): Tanulás és motiváció. Tankönyvkiadó, Budapest Hebb, D. O. (1994): A pszichológia alapkérdései. Gondolat – Trívium Kiadó, Budapest Oláh Attila – Bugán Antal (szerk. – 2000): Fejezetek a pszichológia területeiről. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest (171-185.o.)

Fogalma A latin movere = mozogni, motio = mozgás szavakból származik → mozgat, kimozdít, aktivitásra késztet, cse- lekvésre ösztönöz. Motiváció (gyűjtőfogalom): viselkedésünk energetizálá- sáért és irányításáért felelős tényezők összessége. A motiváció az élőlényeknek szervezett tevékenység el- végzésére irányuló tendenciája. A motivált viselkedés: célirányos viselkedés (tárgyra és szituációra is irányulhat). Motívum (indítóok, indíték): az élőlény olyan állapota, amely befolyásolja, hogy elkezdjen vagy folytasson és befejezzen egy viselkedéssorozatot.

Idegélettani alapjai Hypothalamus Limbikus rendszer Agykéreg Hormonális működések Vegetatív idegrendszer

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (1) Homeosztázis: a szervezet azon törekvése, hogy a változó külső környezettel szemben megőrizze belső környezetének állandóságát. Perifériás végrehajtók (kiigazítások) Összehasonlító és vezérlő központ Szabályozott változó Ideális érték/ célérték Érzékelő (perifériás/központi) Forrás: Atkinson – Atkinson – Smith – Bem (1996): Pszichológia. Osiris Kiadó, Budapest – 277.o.

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (2) Szükséglet: az ideális értéktől való eltérés, az élőlény hiányállapota. Drive (késztetés): a motiváció belső oka, amely az egyé- nen kívül történő eseményektől független, olyan viselke-dést indít el, mely csökkenti a szükségletet. A drive a szervezet általános energetizálását végzi, nem vezérli a szükséglet kielégülésére irányuló viselkedést. Szokás: a korábbi tapasztalatok összegződése (milyen viselkedés volt a múltban sikeres). Minden olyan visel-kedés, amelynek során a drive csökken, szokássá vál- hat. (Drive + tanulási folyamat = szokás)

A motivációs működés alapfogalmai – a motivált viselkedés összetevői (3) Vágy: olyan szubjektív élmény, amely előzetes tapasz- talatok nyomán kialakult fogékonyságot jelent bizo- nyos tárgyak, helyzetek iránt, melyek korábban össze- kapcsolódnak valamely szükséglet kielégítésével. Incentívek: a környezet húzóingerei, amelyek befolyá- solhatják a motivációt. Incentív érték: arról tájékoztat bennünket, hogy a meg- jelölt tárgyak vagy események bizonyos, általunk már ismert affektív következménnyel járnak, ezért érdemes felfigyelni rájuk, esetleg szándékosan keresni őket.

A motívumok csoportosítása Elsődleges (primer) motívumok – fiziológiai motívumok:  a létfenntartáshoz biológiai értelemben elengedhetetlenek,  az egyensúlyi állapot fenntartását célozzák,  meglétük független a szocializációs hatásoktól  rárakódhatnak azokra a viselkedésmintákra, amelyek kielégítésük érdekében alakultak ki,  lehetnek: ellátással és elkerüléssel kapcsolatosak. Másodlagos (szekunder) motívumok – szociális vagy pszichogén motívumok, humánspecifikus motívumok:  tanultak, a szocializációs folyamatban teszünk rájuk szert,  eredendően a primer szükségletek kielégítéséhez kapcsolódnak, de később önálló motivációs jelleget öltenek.

Az alapvető motívumok modellje Önfenntartási (túlélési) motívumok:  éhség,  szomjúság,  hőszabályozás. Az alapvető motívumok modellje Forrás: Atkinson – Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Könyvkiadó, Budapest – 381.o.

Alapvető motívumok2 Szociális (társas) motívumok:  fajfenntartás, szexualitás,  utódgondozás, anyai viselkedés,  társas érintkezés,  segítő viselkedés. Kíváncsiságmotívumok:  szenzoros élménykeresés,  exploráció,  manipuláció.

A magasabbrendű, humánspecifikus motívumok Extrinzik ( eszköz jellegű): kívülről irányított, cél által vagy külső tényező által irányított. Intrinzik (önjutalmazó): belülről irányított, a cselekvés motivációja a cselekvésben rejlő élvezet maga. A két motivációs mechanizmus kapcsolata: (Lepper, Greene és Nisbett, 1973) Óvodásokat rajzoltattak: 1. vizsgálati csoport: rajz  jutalom (csokoládé) 2. vizsgálati csoport: rajz  nincs jutalom A későbbi megfigyelés: kevesebbet rajzoltak, akiket jutalmaztak elvész az intrinzik motívum szerepe.

Az intrinzik motiváció típusai (Vallerand, 1997) 1. A tudás elsajátítására irányuló intrinzik motiváció (Olyan viselkedéseket motivál, amelyek a cselekvés, a tanulás, a megértés örömét nyújtják  szoros kapcsolatban van a környezet explorációjával, a tanulás belső késztetésével, a kíváncsisággal; a hangsúly a folyamaton van. → kompetenciamotiváció) 2. A fejlődésre és alkotásra irányuló intrinzik motiváció (Lényege önmagunk meghaladásában és a kreatív tevékenységben van (kihívás, célorientáció, hatékonyság érzése, hatóerő érzése)  a hangsúly a végeredményen van → teljesítménymotiváció.) 3. Az ingerlés és élmények átélésére vonatkozó intrinzik motiváció (Kellemes élményeket, érzéseket keresünk, melyek rendszerint ér- zékszervi vagy esztétikai élmények.)

Az extrinzik motiváció szintjei (pl. Ryan és Deci, 2000) (Az egyén önállóságának mértékétől, azaz attól függően, hogy a visel- kedés mennyire áll közvetlenül a környezet irányítása alatt.)  1. A motiváció kívülről való szabályozása (A viselkedést közvetlenül a jutalomtól vagy a büntetéstől tesszük függővé  a motivációt kizárólag a külvilág szabályozza.) 2. Az introjektált szabályozás (A jutalmak és a büntetések belsővé váltak  a cselekvést a büsz- keség, az önértékelés növelése/a szégyen, a szorongás elkerülé- se motiválja.) 3. Szabályozás az azonosuláson keresztül (A személy tudatosan értékeli az adott cselekvés fontosságát, és személyesen is fontosnak tartja.) 4. Az integrált szabályozás (A cselekvés integrált része a személy lényegének.)

A motívumok rendszerei (1) Sigmund Freud  két motívumot feltételező elmélete (életösztön – erosz, halálösztön – tanatosz). Henry Murray (1938)  6 témakör köré szerveződő 27 szükségletet azonosított;  témakörök: az ambíció, a tárgyakhoz való kötődés, a stá- tus védelme, a hatalom, a társakkal való viszony és az információcsere;  a motívumok megjelenhetnek nyílt módon és burkoltan egyaránt. Carl Rogers  egy motívumot feltételező elmélete (az önmegvalósítás szükséglete).

A motívumok rendszerei (2) Abraham Maslow (1970) Az önmegvalósítás szükséglete „növekedési” motívumok Esztétikai szükségletek Kognitív szükségletek Az elismerés/megbecsülés szükséglete A gondoskodás/szeretet szükséglete „deficit” motívumok A biztonság szükséglete Fiziológiai szükségletek

A motívumok rendszerei (3)  komplex rendszert alkotva alakítják viselkedésünket,  hierarchikus viszony van egyes szükségleti szintek között.

A motiváció okaira vonatkozó elképzelések Késztetésre alapuló elméletek - (belső tényezőkre helyezik a hangsúlyt)  drive-elméletek (drive redukció és drive-indukció),  optimális arousal-szint elmélet. Ösztönzésre alapuló elméletek - incentív elméletek (külső tényezőkre helyezik a hangsúlyt  jutalom- ként működnek:  elsődleges megerősítők: tanulás nélkül is képesek ju- talomként szolgálni;  másodlagos megerősítők: tanulásra épülnek.)

A motiváció hiánya A motiváció hiányát magyarázó hiedelmek (Vallerand, 1997): Képesség hiánya hiedelmek (nincsenek meg a cselekvés végrehajtásához szükséges képességek) A stratégiára vonatkozó hiedelmek (a lehetséges stratégiák úgysem vezetnek a kívánt eredményhez ) Az erőfeszítésre vonatkozó hiedelmek (a cél elérése túl nagy erőfeszítésbe kerül, amit az egyén nem hajlandó megtenni) Tehetetlenség hiedelmek (az erőfeszítés nem hoz eredményt, a feladat nagyságához mérten )