Elmélettörténet Bevezetés

Elmélettörténeti áttekintés Ókor, középkor: etikai, teológiai kérdések a gazdasággal kapcsolatban Merkanitilizmus 1500-1750 gazdaságpolitikai tanácsok az uralkodónak, a gazdagság forrása a nemesfémkészlet, majd a kereskedelmi mérlegtöbblet Fiziokraták kb. 1750-1780 a gazdagság forrása a mezőgazdaság, a piac a természetes rend megnyilvánulása, a newtoni mechanika hatása

Elmélettörténeti áttekintés Klasszikusok Adam Smith 1776 A nemzetek gazdagságáról c. könyvétől számítjuk a közgazdaságtant mint önálló tudományt A munka mint értékmérő, a piacgazdaságban az önérdek követése létrehozza a közjó maximumát Malthus és Ricardo, módszertani törés a közgazdaságtudományban A klasszikusok összegzése: John Stuart Mill (1848)

Elmélettörténeti áttekintés Neoklasszikusok Az 1870-es években egymástól függetlenül hasonló gondolatok Jevonsnál, Walrasnál, Mengernél Hasznosságra alapuló értékelmélet, határelemzések, matematizálás, mikroökonómiai megközelítés, a közgazdasági vizsgálatokból kikerülnek az intézmények, csak az erőforrás-allokáció optimalizálásra szorítkoznak

Elmélettörténeti áttekintés A neoklasszikus iskola diadala: Alfred Marshall (1890) Két világháború közötti fejlemények A piaci szerkezetek, a tökéletlen verseny elemzése: Joan Robinson, Edward Chamberlin, a fogyasztói döntés elmélete: Hicks és Allen Önálló tudományterület a neoklasszikus elemzési keretek felhasználásával a jóléti közgazdaságtan, Pigou, Pareto

Elmélettörténeti áttekintés Heterodox irányzatok Marx 1867 A tőke, munkaérték-elmélet alapján a tőkés rendszer kizsákmányolásáról, forradalommal a kommunizmusért Megvalósításra tett kísérlet az 1917-es orosz bolsevik forradalom Reformok ellenére az államszocialista rendszer 1989-1990-ben megbukik a Szovjetunióban és Kelet-Közép-Európában

Elmélettörténeti áttekintés Régi és új német történeti iskola (XIX. sz. közepe és második fele) elutasítja az angolszász klasszikus és neoklasszikus iskolát Történetiség, intézmények vizsgálatának fontossága, a hedonista homo oeconomicus elutasítása Gustav Schmoller sem jut el alternatív modellig

Elmélettörténeti áttekintés Régi institucionalizmus az USA-ban XIX sz. vége, a XX. sz eleje A gazdasági jelenségek magyarázata az intézmények vizsgálatából Thorstein Veblen A dologtalan osztály (1899) „Quasi institucionalisták” J. K. Galbraith, G Myrdal a második világháború után