A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Miért dobog a szívünk?.
Advertisements

Az ERC 2000-es ALS irányelveinek adaptálása Gőbl Gábor OMSZ.
Szívműködés élettana.
A SZÍV.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
A SZÍVRITMUS ZAVARAI Lőrincz István dr..
8. témakör Antiarritmiás szerek ATC : C01B.
9. témakör Antianginás szerek (ATC: C01D) és a szívelégtelenség gyógyszerei (ATC: C01A) Angina pectoris: klinikai tünetegyüttes, melyet a szívizomzat vérellátási.
Élettan gyakorlat Ideg-izom preparátum.
Izomműködés.
Ingerképzési zavarok dr. Bierer Gábor.
Koszorúér betegség dr. Bierer Gábor.
Ingerületvezetési zavarok
Szív, keringés Dr. Kalapos István.
3. Az idegsejtek kapcsolatai
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
Az orvosi biotechnológiai mesterképzés megfeleltetése az Európai Unió új társadalmi kihívásainak a Pécsi Tudományegyetemen és a Debreceni Egyetemen Azonosító.
KERINGÉSI RENDSZER.
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
Dr. Szánthó Gergely SE II. Belklinika
Gyermekkori pajzsmirigybetegségek
Keringésmegállást okozó szívritmuszavarok
A ghrelin kardiovaszkuláris hatásainak vizsgálata
Az ingerképzés zavarai
A hypertonia és kezelése krónikus veseelégtelenségben
A hypertonia kezelése végállapotú veseelégtelenségben és
A diuretikus kezelés csapdái
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
A plazma membrán Na,K-ATPase 2.
A plazma membrán Na,K-ATPase
02 02 J.
Glutamat neurotranszmitter
Az intermedier anyagcsere alapjai 5.
Stressz, szimpatikotónia és magas vérnyomás
Dr Káposztás Mária dr Valcó József dr Bujdosó Ágnes dr Hajkó Erik
szinuszcsomó AV csomó jobb bal
Az idegrendszer mozgató működése
Elemi idegjelenségek MBI®.
A KERINGÉS ÉLETTANA.
VARRÓ ANDRÁS pályafutás röviden Születés: 1954 Szeged
Vizsgálati módszer keresése: Tisztázandó kérdés? Alkalmas módszer?
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
8. tétel Antiarritmiás szerek ATC :C01B.
Scleroderma kezelési lehetőségei
Az izom-összehúzódás és szabályozása
EKG a klinikumban dr. Szilágyi Szabolcs Semmelweis Egyetem
Ingervezetési zavarok
VITION kapszula, az „intracelluláris ionok” -- együtt
Star Trek Idegrendszer I. szex.
Aritmiák Székely Andrea.
A magatartás szabályozás ember-környezet modellje
CELLULÁRIS SZÍV-ELEKTROFIZIOLÓGIAI MÉRÉSI TECHNIKÁK
A rés-sejtkapcsolódás (gap junction) szerepe az iszkémia okozta aritmiákban és prekondicionálásban.
Megújuló kezelési algoritmusok Semmelweis Egyetem I. sz. Gyermekklinika, Budapest Prof. Dr. Szabó András egyetemi tanár.
A hormonrendszer Fr. Dobszay Márton Benedek OFM. A hormonrendszer mint szabályozó rendszer Szabályozó szerv (ahonnan a szabályozás kiindul) Jeltovábbítás.
Szegedi Tudományegyetem ÁOK, Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet 2010 Kardiovaszkuláris kutatások a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetben Biomedicinális.
Hatások és ellenhatások - konferencia a gyógyszer-interakciókról Europa Hotels & Congress Center, Budapest – október 13. Antibiotikumok és gyógyszer-interakciók.
Izomszövet: felépítés, feladat, működés, csoportosítás, eredetük
2-es típusú diabetes mellitus: újdonságok
Orvosi jelek számítógépes feldolgozása, zajszűrés
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
ANTIARITMIÁS TERÁPIA Dr. Gellér László Ph.D. med. habil.
Egészségügyi ügyvitelszervező szak
Egy csepp EKG. Tematikai elemek 1. A szívizomsejtekben keletkező akcióspotenciálok. Az ingerképzés és ingerületvezetés celluláris mechanizmusa. Az ingerületvezető.
II. rész március 22. Elektrokardiográfia a nővéri gyakorlatban azaz kóros EKG jelek értelmezése.
Biomedicinális kutatás konferencia
Eltérések a pitvari és kamrai ioncsatornák tulajdonságaiban
Star Trek Idegrendszer I. szex.
Elemi idegjelenségek MBI®.
Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Centrum
Előadás másolata:

A szívritmus zavarok (aritmiák) általános mechanizmusai Dr. Varró András Farmakológiai és Farmakoterápiai Int. Szegedi Tudományegyetem

A szívritmus normálistól való eltérése vagy rendszertelenné válása. ARITMIA A szívritmus normálistól való eltérése vagy rendszertelenné válása. Legtöbbször tünet vagy szövődmény miokardiális ischaemia / infarktus kardiomiopathia szívelégtelenség primér ? (genetikus) Fajtái: szupraventrikuláris - ventrikuláris belgyógyászat bradikardia - tachikardia Alapvető mechanizmusai: automácia zavara ingerületvezetés

Nomotóp aktivitás

AUTOMÁCIA ZAVARA II. Kóros automácia Korai utódepolarizáció (EAD = Early AfterDepolarization) OK: TÚLZOTT REPOLARIZÁCIÓ MEGNYÚLÁS a, hipokalémia b, extrém bradikardia c, genetikus ártalom d, K-csatorna gátló gyógyszerek (pl. terfenadin, erythromycin, sotalol) KEZELÉS a, szérum K növelés b, magnézium (Mg) c, repolarizációt serkentő szerek (pl. mexiletin, verapamil)

A KORAI UTÓDEPOLARIZÁCIÓ (EAD) ARITMOGÉN HATÁSÁNAK DEMONSTRÁLÁSA IZOLÁLT KUTYASZÍV PREPARÁTUMON B KONTROLL 30 µM SOTALOL 50 mV Purkinje rost * * Kamrai munkaizomrost C Purkinje rost Kamrai munkaizomrost ME 2 ME 1

AUTOMÁCIA ZAVARA III. Kóros automácia Késői utódepolarizáció (DAD = Delayed AfterDepolarization) OK: KALCIUM TÚLTELÍTŐDÉS a, ischaemia b, digitális intoxikáció KEZELÉS intracelluláris kálciumszint csökkentése a, b-receptor gátlók propanolol b, kalcium antagonisták verapamil c, Na-csatorna gátlók pl. difedan lidokain

Intracelluláris Ca2+ szabályozás szívelégtelenségben NCX „Up” reguláció SL Ca2+ pump ATP NaCaX Forward Reverse Na+ INa Na HX H+ Na+ NHE ATP 3Na+ 2K+ Na+ pump Megnövekedett Szimpatikus tónus 3Na+ Ca2+ Na CaX Na CaX b-AR cAMP AC ATP PDE PKA Ca2+ 3Na+ AMP Ca2+ SR PLB SERCA P ATP RyR Megnyúlt repolarizació K+ csatorna „down” reguláció Ca2+ ICa Mitochondria Ca2+ K+ Ca2+ T-Tubule Myofilaments Ca2+ fig6 DAD extra beat EAD DAD

Paraszisztole

Szimmetrikusan sérült ingerületvezetés a szívizomban

Szimmetrikusan sérült ingerületvezetés a szívizomban

Aszimmetrikusan sérült ingerületvezetés a szívizomban

Antiaritmiás mechanizmusok Proaritmiás mechanizmus B A reentry típusú aritmia mechanizmusa 1 2 1 2 C D Antiaritmiás mechanizmusok 1 2 1 2 E F Proaritmiás mechanizmus 1 2 1 2

Reentry mechanizmusú arritmia

SZÖVETFÜGGŐ ÉS FORDÍTOTT FREKVENCIAFÜGGŐ REPOLARIZÁCIÓ (APD) MEGNYÚLÁS PURKINJE ROST KAMRAI IZOM 1 1 0.9 0.9 0.8 0.8 0.7 0.7 DOFETILIDE 300 nM KONTROLL 0.6 0.6 APD (s) APD (s) 0.5 0.5 0.4 0.4 0.3 0.3 0.2 0.2 n=8 n=6 0.1 0.1 0.4 1 2 3 0.3 1 2 3 4 5 Ciklushossz (s) Ciklushossz (s) 1. A repolarizációs inhomogenitás nő 2. EAD keletkezik 3. torsade de pointes kamrai tachycardia 4. A hirtelen szívhalál kockázata nő

Az AV ingerület átvezetés rendszere

AV-csomó reentry

Pitvar fibrilláció

Reflekszió REFLEXIÓ P-D (ms) 121 209 275 60 mV D P 1 s

A repolarizációs inhomogenitás arithmogén mechanizmusa normális szívütés 1 3 4 6 7 ERP 5 extraszisztole 2

Genetikus K+ ion csatorna defektusok