PSZICHOLÓGIA GYÓGYSZERÉSZ HALLGATÓK SZÁMÁRA Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Az előadások és a gyakorlatok célja Az itt megszerzett elméleti ismereteinket a gyakorlatban is fel tudjuk használni Hatékony viselkedés befolyásolók legyünk Szót értsünk laikus elképzelésekkel Egységes képünk legyen a pszichés és viselkedési zavarokról Egyénre szabott tanácsokat tudjunk adni Saját lelki egészségünket is megőrizzük Amit a hallgatóság még javasol…..

Általános és alkalmazott pszichológia Általános pszichológia: Az egyén és a környezet találkozása észlelés, érzékelés törvényszerűségei Egyénem belüli folyamatok érzelmek, memória, gondolkodás Társas hatások személyiség fejlődés Alkalmazott pszichológia: egyénre szabott törvényszerűségek felismerése és viselkedésváltoztatás

Pszichológiai elmélet választás I. Megfelelés alapú: teljes képet ad a jelenségvilágról (tudatról, viselkedésről, érzékelésről, személyes élményről, stb) II.Változtatás szempontú: nem kell struktúrákat részletekbe menően ismerni, csak a változtatás lehetőséges pontjait Megismerés: intellektuálisan izgalmas Változtatás: gyakorlatban mindig szükséges

MIÉRT KELLENEK AZ ELMÉLETEK? A modellek a jelenségvilág bonyolultságát leegyszerűsítik A teendők vezérfonalaként használhatók Az ismeretlen feltérképezése analógiák alapján kísérleti igazolás PARADIGMA VÁLTÁS oksági modell operáns szemlélet mód

Komplex rendszerek tudománya Átívelő fogalmak alkotása Emergens tulajdonságok: az egész több mint a részek összege ‘Lefelé’ kontroll: az egész hatást gyakorol a részek viselkedésére Nem-lineáris változások Elman: drámai viselkedés zavarok hátterében nincsenek drámai okok Az emberi agy egyszerre komplex rendszer és információt feldolgozó szerv

A VÁLASZTOTT PARADIGMÁNK A lelki működést és a lelki állapotot döntően a viselkedés minősége határozza meg Az emberi viselkedés végeredményben a környezeti tényezők hatása alatt áll Elengedhetetlen a viselkedésszabályozás elveinek ismerete A pszichológiai zavarok kezelése a személyközi kapcsolatok rendezésével Evolúciós szemléletmód alkalmazása

Viselkedés szempontú megközelítés A viselkedés az élet alapmozzanata Legfőbb funkciója: fennmaradás biztosítása Külső veszély elhárítása Szervezet igényeinek kielégítése Az ember környezete a másik viselkedése (végletesen szociális lények vagyunk) Kommunikáció: a másik ember viselkedésének befolyásolása

Az emberi viselkedés jellemzői Nagyon sokféle komplex rendszer állandó együttműködésének eredménye Emergens: nem vezethető vissza biológiai, szociális vagy mentális állapotokra A viselkedés elválaszthatatlan a környezetétől A kiválthatóság körülményeinek tisztázása Érzékeny a környezeti következményeire A viselkedésnek a funkciója a fontos, amely az előidézett környezeti változással mérhető

Viselkedés szempontú megközelítés A viselkedés az élet alapmozzanata Legfőbb funkciója: a fennmaradás biztosítása Külső veszély elhárítása Szervezet igényeinek kielégítése Az ember környezete a másik viselkedése végletesen szociális lények vagyunk Kommunikáció: a másik ember viselkedésének befolyásolása

Viselkedés befolyásolás akadályai Laikus nézetek: viselkedéshez erő kell Érzésekből fakad a viselkedésünk A viselkedésnek oka van Először az okokat kell elhárítani Okok az érzések vagy gondolatok Az érzéseket vagy a gondolkodást kell megváltoztatni A kiválthatóság körülményeit kell ismerni

Viselkedési zavarok keletkezési helyei A viselkedés kifejlődésének területei Biológiai evolúció Tanulás Jövőre készülés: anticipáció nyelvi szimbólumok megjelenése

Viselkedés befolyásolás akadályai Laikus nézetek: viselkedéshez erő kell Érzésekből fakad a viselkedésünk A viselkedésnek oka van Először az okokat kell elhárítani Okok az érzések vagy gondolatok Az érzéseket vagy a gondolkodást kell megváltoztatni A kiválthatóság körülményeit kell ismerni

Viselkedésszabályozás alapmozzanata Nem az okait keressük A VISELKEDÉS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI BEFOLYÁSOLJÁK A VISELKEDÉS MEGJELENÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGÉT OPERÁNS SZEMLÉLETMÓD

Viselkedéstan (behaviorizmus) történeti előzményei Thorndike: hatástörvény Watson: Belátásra épülő pszichológiák ellen Pszichológia tudományos alapra helyezése Belső események mellőzése (reifikáció) Skinner: viselkedés a szervezet észlelhető aktivitása (gondolat, érzés, vegetatív izgalom)

Miért változik a viselkedés? VISELKEDÉSELEMZÉS Miért változik a viselkedés? Elméleti oldal (általános elvek): Mely tényezők felelősek a viselkedés megjelenéséért? Mely tényezők változtathatók gyakorlatban? Gyakorlati oldal (egyéni tervezés): Egy adott személy viselkedésének megjelenésében szerepet játszó tényezők azonosítása Hogyan magyarázzuk a nem adaptív viselkedést (öngyilkosság, alkoholizmus, dohányzás, falánkságot, lustaságot, stb.)?

Viselkedési zavarok keletkezési helyei A viselkedés kifejlődésének területei Biológiai evolúció Tanulás Jövőre készülés: anticipáció nyelvi szimbólumok megjelenése

A pszichológia oktatásának célkitűzései Hatékony viselkedés befolyásolás készségének elsajátítása Viselkedésszabályozás tudományos ismerete ‘Népi’ pszichológiai és a tudományos megközelítés összehangolása Az egyediség problémáinak kezelése

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI I. Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Viselkedésmódosítás alapja: Viselkedés érzékeny a közvetlen következményeire Mások nem kívánt viselkedését a mi viselkedésünk látja el következményekkel Csak egyéni megközelítés lehetséges

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban, evolúciós tanulás) III. Nyelvi szabályozás (jelek kombinációja, szociális környezet normái)

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek

Operáns viselkedés fogalma Viselkedés, amely a környezeten változást idéz elő Operáns viselkedési osztály, amely azonos környezeti következményekkel jár (hazudni, ügyesnek, becstelennek, viccesnek, jó anyának, rossz orvosnak lenni) Operáns viselkedés nem a formája, hanem a környezeti hatása alapján osztályozható Operáns viselkedés és a környezet egymástól elválaszthatatlan

Az operáns viselkedés képlete A : B C A = előzmények (Antecedent) B = viselkedés (Behavior) C = következmények (Consequences)

Viselkedéstan alapfogalmai: Megerősítő stimulus, megerősítés Büntető stimulus, büntetés Közvetlen és intermittáló megerősítés Negatív megerősítés Kontingencia fogalma Diszkriminatív stimulus Szabályirányított viselkedés

Megerősítő stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy a szóban forgó viselkedésforma megjelenési valószínűsége megnő Funkcionális meghatározás: tényt ír le Egyediek: a viselkedéselemzés deríti ki, hogy mi megerősítő és mi nem

Megerősítés folyamata és eredménye Megerősítés fogalma: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége megnő Megerősítés állapota: biológiai hajlamosság bizonyos viselkedésformákra A tanuláshoz csak adni lehet

Megerősítőkkel létrehozott viselkedésformák jellemzői A viselkedést jó érzések kísérik Kreativitás fokát javítja Magasabb produktivitás a munkában Kevesebb hiányzás, selejt Irányítja a figyelmet Viselkedésváltozás hátterében a megerősítők változása is állhat

Büntető stimulus fogalma A viselkedés által előidézett környezeti következmények, amelyek azt eredményezik, hogy az adott viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken vagy gátlás alá kerül Kerüljük a kontaktust velük Más viselkedésformák valószínűsége nő

Elsődleges büntetők Levegő hiány bármilyen okból Sérülések, extrém hőhatások Elektromos áram Bizonyos illatok és ízek Erős hanghatások, bizonyos látványok Száraz bőr Megalázó megjegyzések, kirekesztés

Büntetés folyamata és eredménye Büntetés fogalma: tanulási folyamat, amely során egy viselkedésforma megjelenési valószínűsége lecsökken Büntetés állapota: biológiai gátoltság bizonyos viselkedésformák megtételére A tanuláshoz csak adni lehet: büntetett viselkedésformák újraélednek

Büntetők hatásai Beszűkíti a viselkedési repertoárt Szelektív figyelem (csak a veszélyre) Új viselkedésformákat indít el A viselkedést averzív lelki állapot kíséri A pszichiátriai betegségek kifejlődésében fontos szerepet játszik Negatív megerősítés kiinduló pontja

Negatív megerősítés Ha egy viselkedés valamilyen büntetéses állapotot megszüntet vagy enyhít, a jövőben gyakrabban fog jelentkezni A fennmaradás szempontjából legtöbbször hátrányos

Pozitív és negatív megerősítés Mind pozitív mind a negatív megerősítés gyakoribbá teszi a viselkedést Pozitív megerősítés esetében viselkedés a környezetből megerősítő stimulust vált ki Negatív megerősítés: averzív lelki állapot vagy helyzet megszűnik vagy mérséklődik

Negatív megerősítés során létrejövő viselkedésformák Hazudozás Túlzott alkoholfogyasztás Étkezési zavarok Dohányzás, anyagfüggőség Fóbiás viselkedésformák rögzülés Depressziós ingerlékenység Kényszeres, mágikus viselkedések Elkerülő viselkedés fenntartója

Elkerülő viselkedés kifejlődése Elmenekülő viselkedés: aktuális averzív helyzetből kilépés Elkerülő viselkedés proaktív viselkedés ‘nehogy’ viselkedés Fennmaradással kapcsolatos Készség hiánnyal arányos

Időzítés szerepe Közvetlen megerősítés szabálya: csak a közvetlenül jelentkező környezeti következményeknek van hatása a viselkedés jövőben sorsára A viselkedéssel összefüggésben lévő környezeti következményeknek erősebb a hatása, mint a véletlenszerű környezeti eseményeknek

Kontingencia fogalma A környezetnek azt a tulajdonságát, amelytől függ, hogy egy adott viselkedésforma milyen stimulust (megerősítőt vagy büntetőt) fog eredményezni Terápiás beavatkozás lényege: kontingencia változtatás A betegek szégyen és bűntudat nélkül tudjanak a problémájukról beszélni

Diszkriminatív stimulus fogalma Előzmények (Antecedent), amelyek jelzik, hogy milyen kontingencia van érvényben Azáltal szabályozzák viselkedésünket, hogy előre jelzik annak várható következményeit Alkalmat teremtenek az operáns viselkedésre (Kocsma az ivásra, nyitott táska a lopásra, hegy a megmászására, stb.)

Extinkció fogalma Viselkedés nem eredményezi a megerősítőket (kontingencia változott) A viselkedés a jövőben kisebb valószínűséggel fog jelentkezni Frusztráció érzése kíséri A büntetés extinkciója: viselkedés újra éledése, gátoltság megszűnése

Intermittáló megerősítés és extinkció Az operáns viselkedés nem minden esetben eredményez megerősítőt Extinkció lassabban következik be (követelődző gyermek, játékszenvedély, horgászok, személyiségzavar látszata) Büntetés: elkerülő viselkedést eredményez, amely nem engedi a büntetés extinkcióját Sokkal veszélyesebbnek ítéljük meg a környezetet, mint amilyen valójában

Biológia és környezet egymásrautaltsága Megalapozó műveletek: olyan környezeti elrendezések, amelyek a megerősítők vagy a büntetők hatását drámaian felerősíti Motiváció: belső igény, de külső környezeti elrendezéstől függően változik Depriváció: növeli a stimulus viselkedés befolyásoló hatását Telítettség: optimális stimuláció igénye

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban, evolúciós tanulás) III. Nyelvi szabályozás (jelek kombinációja, szociális környezet normái)

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek

Pavlovi kondicionálás Stimulus - stimulus között kapcsolat feltétlen inger feltétlen reakció (FR) (feltétlen reflex, biológiailag adott) esetleges inger feltétlen inger FR (tanulás, semleges stimulus funkciót kap) esetleges inger feltételes reakció (feltételes reflex, új környezeti kapcsolat )

Feltétlen reflexek I. Étel nyáladzás, gyomornedv Rossz étel émelygés, hányás Kemoterápia hányinger, hányás Meleg hatás izzadás, kipirulás Hideg hatás izomremegés, érgörcs Idegen test a tüsszentés, köhögés légutakban asztmás roham

Feltétlen reflexek II. Fény a szembe pupilla szűkület Ütés az inakra izom összehúzódás Fájdalmas inger végtag visszahúzása Új inger odafordulás Nemi szervek merevedés ingerlése nedvesedés tejelválasztás

Feltételes reflexek A rossz étel fogyasztásának a körülményei önmagában émelygést váltanak ki Kemoterápia körülményei önmagukban már hányingert, hányást váltanak ki Poros helyiségek asztmás rohamot eredményezhetnek Konfliktus helyzetek vérnyomás emelkedés Deviáns szexuális reakciók

Reflexek érzelmi kísérője Feltétlen reflexek kellemes és kellemetlen érzelmekkel járnak együtt A feltételes reflexek is érzelmekkel járnak együtt: kondicionált érzelmi válasz A kondicionált érzelmi válasz nem azonos a feltétlen reflexeket kísérő eredeti érzéssel Szorongás, szexuális izgalom Érzelmek környezeti kontroll alatt

Pavlovi és operáns kondicionálás összehasonlítása A pavlovi kondicionálás: velünk született (biológiailag rögzített) reflexekre épül belső egyensúlyt tartja fenn Operáns kondicionálás: változatos viselkedésformákhoz kapcsolódik, amelyek a külső környezeten változtatnak

Pavlovi és operáns kondicionálás átfedései Kondicionált érzelmek megerősítőként vagy büntetőként funkcionálhatnak I. Pavlovi kondicionálással jó vagy rossz érzés kiváltása II. Jó vagy rossz érzés megerősítőként vagy büntetőként funkcionál (reklámok, szavazás, közvélemény alakítás)

Megerősítők formái Elsődleges megerősítők: a szervezet biológiai fennmaradásához szükségesek Másodlagos megerősítők: funkciójukat pavlovi kondicionálás révén szerzik Általános megerősítők

Elsődleges megerősítők Étel, ital Optimális szenzoros stimuláció Normális testhőmérséklet Pihenés, alvás Élvezeti szerek, nikotin, kávé, drog Simogatás, érintés, Szexuális stimuláció

Általános megerősítők Szokványosan több elsődleges megerősítővel járnak együtt figyelemkapás pénz események kontrollálása Hatalom, birtoklás jóindulat, szeretet

Büntetők formái 1.Elsődleges büntetők: a szervezet biológiai fennmaradását gátolják Környezeti stresszek 2. Másodlagos büntetők: funkciójukat pavlovi kondicionálás révén szerzik 3. Általános büntetők

Elsődleges büntetők Levegő hiány bármilyen okból Elektromos áram Szövetszétesés, sérülések, extrém hőhatások Elektromos áram Bizonyos illatok és ízek, amelyek émelygést, hányingert okoznak Erős hanghatások, bizonyos látványok Száraz bőr

Általános büntetők Szokványosan több elsődleges büntetővel járnak együtt: elutasító magatartás lekezelés, hideg tekintet kontrollvesztés, nem válaszolnak kérdésre kritikus pillantás, rosszindulat Megalázó megjegyzések, kirekesztés

Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás A tanulás formái Nyelvi jelek nélküli: Operáns kondicionálás Pavlovi kondicionálás Obszervációs tanulás Nyelvi jelekkel: emergens komputáció szabályirányított viselkedés Lényege: új funkcionális kapcsolatok létesülnek

Obszervációs tanulás IMITÁCIÓ: mechanikus utánzás MODELL TANULÁS: mások viselkedésének megfigyeléséből származó információk felhasználása Új viselkedésformák elsajátítása Gátolja vagy felszabadítja a viselkedést Média, divat és az agresszió Orvosi példaképek, kétes személyek hatása

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI II. Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban) III. Nyelvi szabályozás (szabályirányított viselkedés, szociális környezet normái)

A biológiai tényezők téves azonosítása Laikusok leegyszerűsítései: viselkedés befolyásolás kudarcait öröklött tulajdonságokkal magyarázzák Agykutatók: az agykutatás eredményeire nem lehet alapozni a pszichológiai vagy filozófiai elméleteket Ép idegrendszer mellett is súlyos viselkedési zavarokat észlelhetünk Az idegrendszer részeire szedéséből nem kapunk vezérfonalat gyakorlati teendőkhöz

A viselkedés ‘anatómiája’ A viselkedést három komplex rendszer állandó együttműködése hozza létre: az idegrendszer a test biomechanikája a környezet A viselkedés nem vezethető vissza az összetevőkre (emergens) A viselkedés környezeti hatása és nem a kivitelező struktúrák ismerete fontos

Viselkedés és genetika Genetikai információk környezeti hatásokra aktiválódnak Genetikai információk elsősorban a szervezet strukturális épségét tartják fenn Az idegrendszernek van önszerveződő képessége Az agyfejlődésben: genetikus, epigenetikus hatások összefonódnak A gének a viselkedés kezdeti feltételeit adják

Kötődés elmélete (Bowlby) Anya-csecsemő kapcsolat minősége maradandó hatást gyakorol a későbbi viselkedési tulajdonságokra Bizonytalan-elkerülő: A típusú személyiség Biztonságos viszony: B típusú személyiség Bizonytalan, ambivalens: C típusú személyiség Hosszú az út a genetikától a viselkedésig

Egyes személyiség típus következményei A típus: fokozott teljesítmény és kontroll igény, időzavar, ellenséges reakciók Következmény: szívinfarktus veszélye B típusú: harmonikus C típus: elkerülő, gátolt, csökkent önértékelés Következmény: rákhajlam

Biológiai tényezők környezeti megfogalmazásban Az egyén biológiai tulajdonságaira a viselkedéséből következtetünk A viselkedési tulajdonságokat átlaghoz történő viszonyítás alapján értékeljük A viszonyítást környezeti történésekkel jellemezzük (bátor, ügyes, erős, kitartó, szelíd, domináns, stb. személyiség)

Viselkedés hosszú fejlődés eredménye Milyen biológiai tulajdonsággal indul (viselkedés kezdeti feltételei) Milyen egyéni tapasztalatokat szerez (tanulás) Viselkedési tulajdonságokat a biológiai alkat és a környezet találkozása alakítja Kinek milyen környezeti tényező megerősítő A környezet aspektusai között mennyire tud különbséget tenni

Megerősíthetőség és büntethetőség fogalma Az élőlény biológiai alkatától függ, hogy számára a környezet mely aspektusa szolgál megerősítőül vagy büntetőül A különböző élőlények biológiai tulajdonságai megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságokkal jellemezhetők Azonos fajon belüli egyedek megerősíthetőségi, illetve büntethetőségi sajátosságaiban mennyiségi eltérések

A megerősíthetőség és büntethetőség eltérései Állandó ütközés a környezettel (stressz) Terhes nők megkívánásai Anorexia: étel nem megerősítő Homoszexuális: azonos nemű megerősítő Túlzott ragaszkodás: enyhe visszautasítás is erősen bűntető Dominancia igény eszköze az agresszió Személyiségzavarok alapja

Viselkedés biológiai oldala: múlt a jelenben A megerősíthetőség, illetve büntethetőség az evolúció eredményeként adott Környezeti események közötti különbség tétel (diszkrimináció) biológiai örökségen alapszik Beépített biológiai mechanizmusok mereven reagálnak a környezeti történésekre Erősen változó környezetre gyakran ősi módon reagálunk

Viselkedés kiválthatósága Bizonytalan helyzetre rituális vagy mágikus viselkedés Stresszre adott regressziós viselkedésformák: kisgyermek ‘hisztizése’ disszociatív tünetek: kézremegés, szédülés, beszédelakadás, váratlan elgyengülés, ‘startle’ reakció ‘holttá tettetés’ (‘freezing’) Ösztönös reakciók: Illik a környezethez vagy nem (agresszió, szexuális tevékenység)

Etológiai dimenziók fogalma A fennmaradás ősi szociális környezete: hierarchia, rangsor, territórium ragaszkodás A kedvezőtlen változásokra erőteljes viselkedési és érzelmi reagálás (a fennmaradás ősi veszélyhelyzetei) Az egyes ember biológiai alkata az etológiai dimenziókban mutatott érzékenységgel jellemezhető

A stressz biológiai oldala Az etológiai dimenziók negatív történései rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér beszűkülése ragaszkodási igény visszautasítása A lelki működést labilissá teszik A pszichiátriai tünetek melegágya: fölösleges aggodalmaskodás, indokolatlan kedvetlenség, erőtlenség, előzmény nélküli pánikroham, fóbiás reakciók A megerősíthetőség kiszámíthatatlan változásai

Hierarchia típusai Biológiai hierarchia: dominancia büntetésre épül (állatoknál csak ez van, primitív közösségek, bűnözők) Formális hierarchia: közösségi élet működtetéséhez, szervezési funkciók Erkölcsi hierarchia: fölényt érez, mivel közösség hasznos tagjának tartja magát Ősi biológiai reagálási mintázatokat a szimbolikus stimulusok is kiválthatják

Büntetés az állatvilágban Az ellenfelek pártfogolása (domináns csimpánzok) Domináns hímek szexuális közeledésének visszautasítása (csimpánzok) Fészekhez mástól lopnak anyagot (madarak) Szopás nem az anyjától (elefántfókák) Túlságosan követelődző kölykök Közös tevékenység elhanyagolása (darazsak) Nem jelzik, hogy táplálék-forrást fedeztek fel (lovak, makákó majmok Közösség elleni vétkezés megbüntetése

VISELKEDÉSSZABÁLYOZÁS DIMENZIÓI III. Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Az emberi viselkedésszabályozás színterei I. Viselkedés és környezet találkozásai (funkcionális kapcsolatok, tanulás) II. Biológiai tényezők (környezeti megfogalmazásban, evolúciós tanulás) III. Nyelvi szabályozás (jelek kombinációja, szociális környezet normái)

ÉLET: az anyag és információ értő egymásrautaltsága Az anyagvilág törvényszerűségei kérlelhetet- lenül érvényesülnek (determinizmus) Az információ irányt ad az anyagvilág történéseinek (DNS információ és anyag) A természet erőinek az információ által történő kordában tartása Az egész visszahat a részekre, „lefelé kontroll” A közösség egybe tartásának eszköze a nyelv

A közösség kontrollja szimbolikus eszközökkel Közösség fennmaradásra törekszik A közösség az együttélés szabályait, normáit megfogalmazza A közösség az egyes ember viselkedésére rákényszeríti a szabályok, normák követését Szabályirányított viselkedés segítség is Csak nyelvi készséggel rendelkező lények képesek szabályirányított viselkedésre

Szabálykövető viselkedést fenntartó tényezők Fizikai környezetben: Szabály valóságos viszonyokat ír le (távoli, ritka, veszélyes következmények) Szociális környezetben: Szabálykövetést a közösség domináns személyei szankcionálják (közösség érdekeire hivatkoznak) Értelmes magyarázatadás kényszere

Az emberi nyelv jellemzői A NYELV VISELKEDÉS Kommunikáció: viselkedés befolyásolás A tartalma magunk vagy mások viselkedésében ölt testet Szociális környezet indítja el és tartja fenn Viselkedési válasz és stimulus egyszerre Gondolkozás: nyelvi stimulusok emergens kombinációja Rést üt a determinizmuson

Beszédtanulás egyéni története Hangadás differenciált megerősítése „Beszélő és „hallgató” egy személyben Szószerintvétel kontextusa: virtuális környezet Realitás tesztelés kifejlesztése Szabálykövetés és szabály felfedezés elvárása Akarat: szabálykövetés önállósodása Akaraterő: jutalom anticipálása Kritikus személyek szerepe

A kritikus személyek felismerése Akit csodálunk, akinek tekintélye van Akik előtt jó színben akarunk feltűnni Dicsérete, elmarasztalása túlzottan erős viselkedés motiváció vagy érzelmi válasz Jellemző szófordulatai: "Ha a helyedben lennék, akkor ...", "Hogy képzelhetsz ilyent!", "Ugyan már!","Már megint...", "Na látod, ugye megmondtam";

A kritikus személyek mellékhatásai Közvélemény valódiságának a hite „Harc az igazságért” Maximalizmus kényszere „Magam miatti” viselkedéskörnyezeti háttere Saját szabályok rugalmatlansága: „Légy hű önmagadhoz!” „Ok nélküli” stressz-reakciók Belső történések kontrollálása (paradox) Pszichiátriai tünetek elindítója és fenntartója

Nyelvi viselkedés káros hatásai A közösség téves elképzelései az akaratról, a viselkedésszabályozásról (kulturális evolúció) Az egyén téves erőfeszítései metaforákra épített megoldások „kikövetkeztetések” (paranoid) Virtuális környezetet teremt „elítélhetőség” kontextusa lelkiismeret és erkölcs A szabályirányított viselkedés rugalmatlansága Anticipáció: a jövő a jelenben

Az akarat korlátai A közvélemény formálói fogva tartanak A szabad akarat bizonyításának kényszerpályái Paradox működés: ellentétes eredmény elalvás, felejtés, elpirulás, kézremegés, izzadás Legyőzni az izgulást, lámpalázat, idegességet, az erőtlenség, a rossz hangulatot, a szorongást, impotenciát, pánikot

Pszichopatológia jelenségek megközelítése Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

Pszichopatológia hagyományos megközelítése Kóros jelenségek belső (lélektani, biológiai) okokra történő visszavezetése A környezeti tényezők kifelejtése A kettő együtt okozza az alkalmazkodást nem szolgáló viselkedést Pszichopatológia formái: leíró ‘okkereső’ Az orvosi modell dominanciája

Pszichopatológiai magyarázat kísértése Laikus hozzáállás: befolyásolás kudarca: az egyén minősítése Orvosi modell: az alkalmazkodást nem szolgáló viselkedést belső, biológiai okokkal („alkatrész” hibával) magyarázzák (Kívülről következtetünk a belső működésre) Pszichológia típushibája: reifikáció leíró fogalomból magyarázó fogalom lesz

Az orvosi modell hiányosságai Folyamatos átmenet normális és kóros között Súlyos elmebetegek is időszakosan normálisan viselkednek Nincs a környezeti tényezőknek megfelelő helye (stressz szerepe általánosságban) A tanulás elvei érvényesek, csak a tartalom kóros (megerősítés, büntetés, diszkrimináció, sajátszabály) Nem igazán találják meg „alkatrész” hibát

Viselkedéstani megközelítés A viselkedés meghatározók szerencsétlen konfigurációja, amely nem szolgálja alkalmazkodást tanulás tapasztalatok (stresszek) biológiai eltérések nyelvi viselkedés hibái Pszichiátriai tünetek lelki szenvedés jelei: a fennmaradás valóságos vagy virtuális veszélyeztetése hosszú fejlődés hozadéka

Nyelvi viselkedés hozzájárulása Virtuális környezetet teremt ‘emberek feletti’ bíróság hite Szószerint vétel kontextusa a szimbólum azonos a valósággal A belső állapotok metaforikus megjelenítése és kontrollja: paradox jelenségek A nyelvi viselkedés önállósulása: anticipáció ’kikövetkeztetés’ miatt a büntetés korlátlan A kritikus személy hatását felerősíti merev szabályirányított viselkedés

Gyakori pszichiátriai betegségek Lajkó Károly SZTE, Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

A lelki szenvedés forrásai: a fennmaradás veszélyeztetése Az etológiai dimenziók negatív történései: rangsorban lecsúszás (viszony) személyes tér (idő) beszűkülése ragaszkodási igény frusztrálása Elítélhetőség kontextusa: az egyént a közösség káros tagjának minősítik Jövő előrevetítése (múlt tapasztalatai alapján)

A lelki szenvedés leggyakoribb formái az orvosi gyakorlatban Szorongásos állapotok: veszély anticipálása megoldási képesség hiánya elkerülő viselkedés Depresszió: viselkedési gátoltság feladás fázisai ÖNGYILKOSSÁG

Szorongás jellemzői Szorongás dimenziói: szubjektív megélés vegetatív izgalmak elkerülő viselkedés Szorongásos betegségek felosztása: Fóbiás rendellenességek Pánikzavar Kevert szorongásos és depressziós zavar Generalizált szorongás Kényszerbetegség Poszttraumás stressz zavar

A pánikroham tünetei I. 1. Légszomj, fulladás érzése 2. Szédülés, bizonytalanság vagy ájulásszerű érzés 3. Szívdobogás érzése, felgyorsult szívműködés 4. Remegés, reszketés 5. Izzadás 6. Fojtogató érzés 7. Hányinger, hasi kellemetlenségek

A pánikroham tünetei II. 8. Bizonytalanság a valóság észlelésében 9. Zsibbadás, viszketés, kezekben, lábakban 10. Testet elöntő forróság, hideglelés érzése 11. Mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség érzése 12. Halálfélelem 13. Megzavarodástól való félelem, szándék elleni cselekedet félelme

Fóbiás állapotok Bizonyos helyzetekben pánikrohamok Agorafóbia: nyílt terek, bezártság, tömeg, tömegközlekedési eszközöket elkerüli segítség hiánya Szociális fóbia: megszégyenüléstől félelem Vér-injekció-sérülés: vasovagális reflex Állatok, szituációk, természeti jelenségek Felismerik, hogy túlzott a félelem

Generalizált szorongás Állandósult aggodalmaskodás várható események miatt Nyugtalanság, idegesség, „felhúzottság” Fáradékonyság Koncentrálási zavar Ingerlékenység Izomfeszülés, izomfájdalmak Alvászavar

Kényszeres zavar Kényszergondolatok: visszatérő és tartós gondolatok, késztetések, amelyeket a személyek idegennek élnek meg Igyekezik az egyén ezeket elnyomni Kényszercselekvés: kézmosás, rendezgetés, ellenőrzés számolás, szavak ismételgetése valamilyen kellemetlenség megelőzése

Poszttraumás stressz zavar Katasztrofális események átélése Eseményekre kényszerű emlékezés Nyomasztó álmok A traumák újra átélése, illúzió, hallucinációk Hasonló események szenvedést vált ki Traumával összefüggő gondolatok, érzések kerülése Élet egyéb területeinek elhanyagolása Másoktól elidegenedés, jövő beszűkölése

Depresszió tünetei Viselkedési gátoltság (megerősítők hiánya, (büntetők szaporodása) Alvási rendellenességek (korai ébredés) Étvágytalanság Rossz hangulat, kedélytelenség Ingerlékenység, értéktelenség érzése Érdeklődés hiánya, örömre való képtelenség Indokolatlan fájdalmak Fáradtság, koncentrálási nehézségek Öngyilkossági késztetések

Mániás állapot felismerése Felgyorsult viselkedés, beszéd, gondolkozás Felületes ítéletalkotás, könnyelműség Fokozott önértékelés Állandó tevékenység, kevés alvás Túlzottan jó hangulat, kedélyesség, de ellenséges és erőszakos, ha fékezni akarják Élénk és szétszórt figyelem Kritikátlanság, tapintatlanság kapcsolataiban Ösztönkésztetéseket nem tudja fékezni Felelőtlenség a pénz költésben

Schizofrénia főbb tünetei A realitás tesztelés károsodása A gondolkodás tartalmi és formai zavarai doxazmás gondolkozás inkoherencia Elégtelen a szociális funkcióiban Érzelmi élet elsivárosodása, elhanyagolt külső Visszavonul az emberi kapcsolataiból Viselkedési furcsaságok,nyugtalanság,stupor Patológiás percepciók (hallucinációk) Személyiség nivellálódása

Szomatizációs betegség tünetei I. Fiatal felnőtt korban kezdődik Jelentős szociális, magánéleti és foglalkozási nehézségek Legalább négy fájdalom féleség: fej, has, hát, izület, végtag, végbél, szexuális érintkezéskor, menstruációkor Legalább két hasi tünet: hányinger, hasi puffadás, hasmenés, étel- intolerancia

Szomatizációs betegség tünetei II. Legalább egy szexuális zavar: szexuális érdektelenség, merevedési problémák, rendellenes, illetve bőséges menstruáció, erős terhességi hányás Legalább egy álneurológiai tünet: mozgás koordináció zavara, egyensúly tartás képtelensége, bénulás vagy lokalizált izomgyengeség, nyelési zavar, gombóc a torokban, afónia, vizelet retenció, kettős látás, vakság, süketség, eszméletvesztés, emlékezet kiesés

Magatartástudományi Intézet Személyiségzavarok Lajkó Károly SZTE Magatartástudományi Intézet lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

A SZEMÉLYISÉG FOGALMÁRÓL A személyiség mint önmagunk megélése A viselkedés állandósága és egyéni különbségei Környezeti és örökletes tényezők összefonódása A megerősíthetőség, illetve büntethetőség fogalma Személyiségi tényezők: viselkedést meghatározó tényezők, amelyeknek hosszú biológiai előtörténetük van és emiatt nem lehet őket közvetlenül megváltoztatni

Személyiségzavarok kifejlődése Kezdeti feltételekben kis eltérés Szélsőséges megerősíthetőség, illetve büntethetőség sajátosságok Hierarchia törekvés Territórium védelme Fokozott kötődési igény Biztonsági zónák túlzott kiterjesztése Sajátszabályok esetleges megfogalmazása

Paranoid személyiségzavar A szélsőségesen bizalmatlan emberek Azt érzik, hogy kihasználják, becsapják Megkérdőjelezi barátai megbízhatóságát, partnere hűségét, Nem bízik a mások által szolgáltatott információkban Magáról nem mond semmit, nehogy felhasználják ellene. Ártalmatlan megjegyzés rejtett fenyegetést jelent Nem tudnak megbocsátani. Durvább reakciókra is hajlamos, amikor hírnevét, jellemét támadás éri

Antiszociális személyiségzavar Igyekeznek másokat becsapni, félrevezetni és kihasználni Hosszú távú tervek nélkül élnek Könnyen agresszívvá válnak Fizikai erőszakot is alkalmaznak Mások igényeire,biztonságára fittyet hánynak Felelőtlenek, a munkában állhatatlanok Fizetési kötelezettségeiknek nem tesznek eleget Tetteiket igazában nem bánják meg

Nárcisztikus személyiség Önimádók Kivételes embereknek tartják magukat, különleges képességeket hisznek Kivételes bánásmódot igényelnek Ok-nélkül megsértődnek Elvárják, hogy csodálják Ők képtelenek mások elismerésére Gyakran irigyek másokra Kölcsönösséget nem ismerik

Határeseti személyiségzavar Érzelmi állapotaik szélsőségesen változnak Túlidealizálnak majd leértékelnek embereket Kórosan felfokozott a ragaszkodási igényük késztetéseiket nem tudják megfékezni Veszélyesen élnek felelőtlenek a pénzköltésben, a szexben, autóvezetésben, étkezésben, gyógyszerszedésben Képesek önmagukban kárt tenni Erős öngyilkossági késztetések Átmenetileg elmekóros tüneteket is mutathatnak

Hisztrionikus személyiségzavar Erős érzelmeket mutatnak, de nincs mögötte tartalom Szeretnek a figyelem középpontjában lenni Igen hamar bonyolódnak szexuális kapcsolatokba stabil érzelmi háttér nélkül Fizikai megjelenésük figyelemfelkeltő, beszédjükben, érzelmeikben minduntalan túlzásokba bocsátkoznak. Közvetlenségük igazából tartalom nélküli

Kényszeres személyiségzavar A rend, a szabályok, a szervezés foglalkoztatja Tökéletesen akarják feladataikat elvégezni, hogy sohasem jutnak a végére Elvesznek a részletekben. Túlzott mértékben lelkiismeretes emberek Merevségük, makacsságuk miatt nem képesek alkalmazkodni a mindennapi élet elvárásaihoz. Képtelenek a már semmire sem használható tárgyaikat kidobni, Nagyon fösvények pénzügyekben, de idejüket sem szívesen áldozzák fel mások kedvéért

Elkerülő és függőségi személyiségzavar Nagyfokú elkerülő viselkedést folytatnak Kritikától, a visszautasítástól félnek Emberekkel tartósabb kontaktust nem alakítanak ki Függőségi személyiségzavar teljesen önállótlanok, döntésképtelenek Állandó megnyugtatást igényelnek, Véleményük különbözőségét sem hangoztatják Kisebbségi érzés, tehetségtelennek érzi magát Nem vállal olyan tevékenységet, amiben kockázat is van

Skizoid személyiségzavar Nem igen vágynak rá, és nem is élvezik a közeli emberi kapcsolatokat Nem igazán érdeklődnek a szex iránt A kritika nem viseli meg őket Érzelmi hidegségük, távolságtartásuk, empátia hiányuk miatt súlyosan frusztrálják partnerüket Skizotipikus személyiségzavar Furcsa viselkedésben, szokatlan gondolkodásmódban nyilvánul meg „Elvarázsolt" emberek Orvosi értelemben nem elmebetegek

VISELKEDÉSVÁLTOZTATÁS LEHETŐSÉGEI Lajkó Károly SZTE, Pszichiátriai Klinika Magatartástudományi csoport lajko@nepsy.szote.u-szeged.hu

A viselkedés determináltsága Tanulás: viselkedés és környezet találkozásai (ontogenetikus kontingenciák) A biológiai tényezők: evolúciós előzmény (filogenetikus kontingenciák) A nyelvi készség: a tanulás és a biológiai determináció felül írása, de a közösségi kontingenciák hatása felerősödik Szimbólum használat: szabadulás az anyagvilág kérlelhetetlen törvényszerűségei alól

Viselkedésváltoztatás akadályai A tanulásos tapasztalatok negligálása A biológiai sajátosságok és környezeti elvárások diszkrepanciája A normarendszer figyelmen kívül hagyása Normál és normatív szabályozás ütközései Elfeledkezés az anticipációs képességről Egymással ellentétes és tágabb kontextusok hatása Nem megfelelő módszer alkalmazása

Terápiás alapelvek Hatékony viselkedés befolyásolók legyünk Viselkedésszabályozást pontosan ismerjük Környezeti kontingenciákat változtassuk meg A megerősítés beépített hibáit korrigáljuk közvetlen megerősítés intermittáló megerősítés Megerősítés felhasználása: Premack elv A büntetés káros hatásainak áttörése extinkció elősegítése elkerülő viselkedés felszámolása

A biológiai tényezők korrekciója Gyógyszerek adása: agysérülés miatti nyugtalanság organikus szorongás tompítása neurotranszmitter szintek befolyásolása Készség tréningek: túltanulással a biológiai deficit mérséklése önhatékonyság érzése Elkerülő viselkedés helyett megküzdő hozzáállás biológia működést is átállítja

A stressz dimenziói A stressz-reakciók és a stressz Stressz: azok a környezeti tényezők, amelyek gátolják a fennmaradást nagy élet események mikrostresszek halmozódása Etológiai dimenziók negatív történései Büntetés anticipálása: közvélemény reakcióinak elővételezése

Stressz-csökkentés stratégiája Okok keresése helyett operáns szemléletmód alkalmazása rejtett stressz-források felismerése Akut stressz-reakciók gyógyszeres kezelése Kritikus személyekkel fenntartott viszony rendezése Készség tréningek bevetése: másik ember viselkedésének hatékony befolyásolása Segítő közösséghez tartozás

Készség tréningek hatása Szorongás: jövőben várható környezeti stresszek, amelyek meghaladják a viselkedési készségeinket Készség tréning: sikeres interperszonális viselkedés elősegítése (több megerősítő, kevesebb büntető) Biológiai működés átállítása: defenzív helyett offenzív lelki állapot Az elkerülő viselkedés visszaszorítása Az anticipáció pontosítása, optimista jövő

Az asszertivitás alapgyakorlata: „nem” mondás képessége - Nekem ezt a kérést nehéz lenne teljesíteni. Mégis szeretnéd? - Igen! - Te aztán tudod az érdekeidet érvényesíteni. Ez esetben az én rovásomra szeretnéd..

Az asszertív viselkedés formai elemei Feladatjátszó-helyzetekben gyakorlás Tekintetkontaktus tartása Megfelelő testtartás Gesztusok igazítása Tagolt, hangos, nyugodt beszéd Hatásszünetek alkalmazása Viselkedésváltozás elvárása

Az asszertivitás hatótényezője Ürügy-lényeg megkülönböztetés módszere a tartalom: ürügy válaszolni a lényegre kell A lényeg: az egyén indokolatlan negatív minősítése, (lekezelése, kihasználása, visszautasítása) elítélhetőség kontextusába helyezése A válasz tartalma: a másik viselkedésének összevetése az együttélés írott, íratlan szabályaival a kapcsolat változásának kilátásba helyezése

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének hatásai Azonnal ellátja következményekkel a másik viselkedését Felhívja a figyelmet az együttélés normáira Lehetőséget ad a konfliktusok kultúrált megoldására, agressziót megelőzi Nem csak a pszichiátriai, hanem a testi betegségeket is pozitívan befolyásolja Életminőséget javítja

Melyik választ preferálná? Egyik csoporttárssal moziba megy és arra kéri, hogy ön fizesse ki a mozijegy árát, mert nincs nála pénz. De korábban már hasonló ürügyekkel egy-két ezer forintos tartozást halmozott fel. A. - Jól van, de erről jut eszembe, hogy akkor nem csak a mozijegy árával jössz, hanem a korábbi tartozásaidat is kellene rendezned. B. - Nekem ez problémát okozna, mert folyamatosan azt érzem, hogy te az én érdekeimet mindig háttérbe szorítod.

Melyik választ preferálná? A vállalat egyik befolyásos embere mondja a következőt: Ha elfogadja azt a munkakört, amit a vezérigazgató felajánlott önnek, akkor velem gyűlik meg a baja. A.- Ezt az álláspontját a vezérigazgatóval is fogja tudatni? B.- Azért mondja ezt, mert nem tart alkalmasnak erre a munkakörre?

Melyik választ preferálná? Főnöke ingerülten szóvá teszi, hogy nem végeztek el egy munkát, amely valójában nem az ön feladata lenne. A. - Ez nem az én feladatom! B. - Megértem, hogy bosszús, csak azt nem tudom, hogy miért nekem tetszik ezt mondani.

Melyik választ preferálná? Az egyik csoporttársa megjegyzi: Még mindig ezzel az özönvíz előtti mobillal telefonálsz. A. – Igen, most szégyellnem kellene magamat emiatt! B. - Nekem megfelel. Megbízhatóbb, mint az újak.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása - Fáradt vagyok, legalább annyit megtehetnél, hogy levinnéd a szemetet! - Már megint nem tetted helyére a táskádat! - Ekkora lánytól már elvárható, hogy elmosogasson. - Nem gondolod, hogy a szobádban rendet kellene rakni, mert iszonyú, ami itt van. - Egész nap a tv előtt döglesz, és arra sem vagy képes, hogy legalább a zoknidat kimossad.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása - Ha nem esne nagyon nehezedre, összeszedhetnéd a saját szennyesedet. - Nem jutna eszedbe, hogy egyszer feltakaríthatnál, mire hazajövök a munkából?! - Igazán egyszer te is lemehetnél a boltba. Egész nap gürcölök, te meg itthon játszol a komputerrel, ahelyett, hogy a tanulással foglalkoznál. Jaj, neked mindig valami bajod van. Mi lenne, ha egyszer nem fájna valamid?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A rossz hír közlése, együttérzés terhei Ürügy: Milyen gyógyszer ez? Nagyon nagy baj van, hamarosan meg fogok halni? A lényeg: Ezt senki sem tudhatja pontosan, csak azt, hogy bárhogyan is alakul az állapota, mi mindig ön mellett leszünk.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A territórium villongások személyzettel Ürügy: Magának sem esne le az aranygyűrű a kezéről, ha egyszer megmérné a beteg vérnyomását. A lényeg: Gondolja, hogy ilyen hangnemben előadott kérés után szívesen fogom segíteni az önök munkáját?

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása A pszichológiai segítség elfogadtatása Ürügy: Kollégája jól érezhetően ittas állapotban kezd el dolgozni, ingerülten beszél a betegekkel. A lényeg: Szeretnék nekem valamit visszajelezni a jelenlegi állapotodról, de félek, hogy nem segítségnek vennéd, hanem ellenségeskedésnek.

Az ürügy-lényeg megkülönböztetés módszerének gyakorlása Egy fiatal embernek egy hónapja fája a hasa. Hajnali 2-kor megy sebészhez. Ürügy: A vizsgálat szinte teljes biztonsággal kizárja, hogy nincs sebészeti betegsége. Valószínű, hogy stressz okozhatja a tüneteit. Pszichiáterhez kellene fordulnia. Beteg: akkor csak beképzelem a bajt? Lényeg:

Az viselkedéstani önismeret Kommunikációs stílus: arrogáns, túlzottan határozott kihasználható, szorongó, bizonytalan Milyen normarendszert követ Kiégettség jeleinek felismerése: munkájával elégedetlen betegekkel, kollégákkal rossz viszony túlzott alkoholfogyasztás súlyosabb pszichés zavarok

VÉGE