Az infektológia tárgya, fogalma, járványtani alapfogalmak Dr. Hajdú Edit PhD Egyetemi adjunktus SZTE Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet

Ajánlott irodalom Mandel GL: Principles and practice of infectious diseases 6th edition 2005

Infektológia fogalma Infekciós betegségekkel foglalkozó tudomány: infekciós betegségek keletkezése, patomechanizmusa, klinikai lefolyása, gyógyítás, megelőzés Infekciós betegségek: mikroorganizmusok és paraziták által okozott kórképek: a kórokozó szervezetbe jutása után szaporodik, majd megbetegíti azt Kórokozó lehet: vírus, baktérium, gomba egysejtű és többsejtű parazita

Infektológia története Thucidydes (Hippokratés kortársa) leírta az athéni pestisjárvány idején, hogy a betegség emberről emberre terjed Aretaeus (Kr. e. II. század) láthatatlan élőlények a fertőzés okozói Leeuwenhoek a mikroszkóp feltalálása, a rothadást okozó mikróbák láthatóvá tétele Semmelweis Ignác: a rothadó anyagokról (gyermekágyi lázban elhalt nők boncolása) a betegség kézzel átvihető. A fertőzés átvitele klórmeszes kézmosással megelőzhető.

Infektológia története folyt. Robert Koch: az antrax és a tuberculosis kórokozójának felfedezése, a baktériumok tenyésztésének technikája Ivanovsky: a dohánymozaik-betegséget vírusok okozzák Enders: vírustenyésztés sejtkultúrákon DNS, RNS megsokszorozása: PCR módszerek Immunológia, vaccinológia fejlődése

Infektológus Speciális jártassággal rendelkezik az infekciós betegségek felismerésében, gyógyításában és megelőzésében. Kórokozóban való gondolkodás Tevékenysége: Osztályon ellátja a kötelezően elkülönítendő betegeket Konziliáriusként közreműködik más klinikai szakterületeken az infekciós betegek gyógyításában Infekció kontroll, antibiotikum politika

Az infektológia tárgya Régen: „ragályos” betegségek (himlő, kanyaró, hepatitis A, járványos gyermekbénulás, meningitisek stb) Ma: a fentieken kívül még minden olyan betegség, amelyet mikróbák okoznak (vírusok, gombák, baktériumok, férgek, protozoonok okozta betegségek, kórházi eredetű infekciók stb.)

Infekciós kórkép definíciója Mindazon kórképek, amelyek kialakulása során valamilyen mikroorganizmus bejut a szervezetbe, ott szaporodik és vagy a mikroorganizmus, vagy az általa termelt, vagy belőle származó anyag (toxin, sejtalkotó elem) szerepet játszik a kórkép létrejöttében, az infekciós kórképek közé tartoznak.

Alapfogalmak Patogenitás: Patogenitás spektruma: Patogén: valamely mikroorganizmus betegségokozó képessége. Függ a mikroorganizmus és a gazdaszervezet viszonyától, a gazdaszervezet védekezőképességétől és válaszreakciójától. Patogenitás spektruma: mely fajokat betegít meg Patogén: ép védekező rendszerű, fogékony személyek többségében betegséget okoz Opportunista kórokozó: csak meghatározott körülmények között képes betegséget okozni (csökkent védekező képesség, bejutást segítő tényezők)

Alapfogalmak Virulencia: Incidencia: Prevalencia: Egy konkrét mikroba populáció számszerűen megadható megbetegítő képessége Kísérleti állatokban mérik: LD50 azon csíraszám, amely a kísérleti állatok 50%-át elpusztítja Összehasonlítható, változtatható Incidencia: egy adott időszakban észlelt új megbetegedések száma a vizsgált populációban Prevalencia: egy adott időszakban észlelt összes megbetegedések száma a vizsgált populációban

Az infekciós betegség létrejöttének szakaszai A kórokozó megtelepedése és behatolása Az invázió A betegség kialakulása Rövid lappangási idejű fertőzések: A behatolást és az inváziót szinte azonnal követik a betegség klinikai tünetei A fertőzésben a kórokozó károsító hatása dominál Hosszú lappangási idejű fertőzések: A klinikai tünetek kialakulásában a specifikus immunmechanizmusok döntő szerepet játszanak

Epidemiológia Adatgyűjtő szervezetek WHO: világviszonylatban CDC: USA ECDC: Európa OEK: Országos Epidemiológiai Központ

ECDC European Centre for Disease Prevention and Control: az Európai Únió 2004-ben hozta létre Székhelye: Svédország, Stockholm, Karolinszka Intézet Elnök: Jakab Zsuzsanna 2006-ban 16 millió € a költségvetése, 100 munkatárs 2010-re terv: 50 millió €, 300 munkatárs

ECDC programja Az akció terv és program kifejlesztésének és alkalmazásának biztosítása Nemzeti/regionális bizottságok Az adatok elérhetőségének biztosítása regionális/kórházi szinten Az antibiotikum felírási szokások visszacsatolásának fejlesztése A human és állategészségügyi szektor együttműködésének fejlesztése A népesség oktatása Nemzeti ajánlások a leggyakoribb infekciók AB kezelésére vonatkozóan A kormányok ösztönzése, hogy minden kórház IC bizottsággal és programmal rendelkezzen. Az IC a minőségbiztosítás része kell, hogy legyen A rezisztencia surveillance kiterjesztése az antivirális és antiparazitás készítményekre Tapasztalatok/tudás egységesítése/cseréje a tagállamok között

Fertőző beteg bejelentés 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet 18/1998 (VI. 03.) NM rendelet A bejelentést, vagy a meghatározott esetekben a kijelentést az egészségügyi ellátónak kell megtennie

Epidemiológiai alapfogalmak Endemia: egy adott földrajzi területen folyamatosan, nagyobb esetszámban jelen lévő betegség (pl: malária Afrika egyes területein) Epidemia: egy nagyobb földrajzi területre (ország, földrész) kiterjedő járvány Pandemia: világjárvány

Epidemiológiai alapfogalmak folyt. Morbiditás: arányszám, amely azt mutatja meg, hogy egy év alatt hányan szenvedtek egy adott betegségben/100 000 lakos Mortalitás: arányszám, amely az adott betegségben meghaltak száma/100 000 lakos Letalitás: a megbetegedettek hány %-a halt meg

Epidemiológiai vizsgálatok Nem csak fertőző betegségre vonatkozhat Dr. John Snow epidemiológiai felmérése az 1851-es londoni kolerajárvány idején: a betegek pontos adatainak elemzéséből (kor, lakhely) megállapította, hogy az egyik kút állt a fertőzés fókuszában. Ezután törvénybe adták, hogy minden kút vizét szűrni kell. Mindez csak 1883 után valósult meg, amikor Robert Koch megtalálta a kolera kórokozóját, a Vibrio cholerae-t

Dr. Jonh Snow felmérése

Epidemiológiai analizis a járványok megelőzésére A fertőzés jellemzőinek és a populációban való előfordulásának a leírása A betegség szokatlan formájának a meghatározása A fertőző ágens laboratóriumi kimutatásának a sürgetése Leírni az infekció tünetmentes megjelenési formáját Biztosítani az egyes betegek pontos felismerését

Epidemiológiai analizis a járványok megelőzésére folyt. Segíteni a betegség patomechanizmusának a megértését Azonosítani a betegség terjedésének módját Kifejleszteni és értékelni a betegség gyógyításának protokollját klinikai vizsgálatok segítségével Kifejleszteni és értékelni az első, másod és harmadfokú prevenciós stratégiát Leírni és megbecsülni a megelőzés hatékonyságának a mértékét az egész közösségre

Pl: HIV/AIDS AIDS első leírása 1981, kórokozó ismeretlen Felmérés a betegség előfordulására: hely, idő, személye, veszélyeztetett populáció felderítése Erőfeszítések a kórokozó azonosítására A kórokozó azonosítása után a fertőzöttség kimutatása szerológiai tesztekkel Az AIDS-hez kapcsolódó egyéb betegségek meghatározása A betegség patomechanizmusának megismerése A terjedés minden módjának a megállapítása Megfelelő terápia kifejlesztése, vaccina Az opportunista fertőzések megelőzése A lakosság, a veszélyeztetett populáció képzése

Megfigyelésen alapuló epidemiológiai felmérések Surveillance Eset sorozat Eset-kontroll felmérések Követéses vizsgálatok Keresztmetszeti vizsgálatok

Surveillance Adatok rendszerezett gyűjtése, elemzése, amely az adott betegségnek a vizsgált populációban való jelenlétét mutatja meg Példák: Védőoltással megelőzhető betegségek előfordulása – a védőoltási rendszer működése Egészségügyi dolgozók székletszűrése Antibiotikum rezisztencia suveillance (november 18-án Európai Antibiotikum Nap) Koraszülött intenzív osztályra felvételre kerülő babák szűrése baktérium hordozásra

Eset sorozat Pl: egymást követő napon ugyanazon az osztályon, ugyanazon kórteremben 5, nem infekció miatt felvett betegnél lázkiugrás jelentkezett Vizsgálat: Hemokultúra Mi a közös a betegekben?

Eset sorozat folyt. Eredmények: Egy beteg kivételével minden betegnek csak egyszer volt magas láza Minden beteg gastroenterológiai kivizsgálásra érkezett, de csak 3 betegnél történt ERCP, 2 betegnél CT vizsgálatot végeztek Minden beteg hemokultúrája pozitív 6-12 órán belül, azonos baktérium, azonos rezisztenciával tenyészett Minden beteg kapott infúziót Senkinek nem helyeztek fel cvc-t, de mindenkinek volt branülje

Eset sorozat folyt. Minden betegnél tovább volt bent a branül, ezen keresztül vért is vettek vizsgálatokra A branülöket az infúzió után heparinos oldattal átmosták A heparinos oldatot ugyanabból az üvegből vették Az oldatból ki lehetett tenyészteni ugyanazt a baktériumot, mint a betegek hemokultúrájából Az első egy ERCP-n átesett beteg volt, aki a beavatkozás után lázasodott be Feltehetően az első beteg vérével szennyeződött az 1 l-es heparinos palack

Intézkedés Heparinos oldatot nem használhatnak csak kis kiszerelésű infúzióban és minden betegnek külön Ápolók oktatása

Eset-kontroll felmérés A bécsi szülészeti osztályok adatai

Semmelweis intézkedésének hatása a gyermekágyi láz esetszám csökkentésre

Követéses vizsgálatok Lehet prospektív és retrospektív Prospektív: egy populációt követni egy bizonyos betegség kialakulásával kapcsolatban (Pl: homosexuálisok HIV fertőződése) Retrospektív: egy betegség esetén vizsgálni a megbetegedettek és az egészségesek azon körülményeit, ami a megbetegedést elősegítette, vagy megakadályozta (pl: tüdőrák, TBC)

Rizikó becslés Beteg Nem beteg Expozíciónak kitett esetek A B Pe (a betegség valószínűsége az expozíciónak kitett összes esetben): A/A+B Pu (a betegség valószínűsége az expozíciónak ki nem tett összes esetben): C/C+D RR (relatív rizikó): Pe/Pu Beteg Nem beteg Expozíciónak kitett esetek A B Expozíciónak ki nem tett esetek C D

Keresztmetszeti felmérés Egy időben nagy számú vizsgálat végzése egy bizonyos betegség jelenlétére vonatkozóan Pl: iv. drogosok szűrése HCV-re tinédzser lányok szűrése Chlamydia trachomatis fertőzésre (meddőség oka lehet)

Kísérletes epidemiológiai vizsgálatok Klinikai kísérletek: Gyógyszerhatékonyság, védőoltás hatékonyság vizsgálatok Népességi megelőző tanulmányok Antibiotikum használati tanulmányok szakmai irányelvek kiadása után

A kórokozó-gazdaszervezet kapcsolata Infekció: a potenciálisan patogén mikróba a megfelelő behatolási kapun keresztül bejut a gazdaszervezetbe Betegség: egyik következménye lehet az infekciónak Az infekció következménye lehet tünetmentes

A kórokozó Kolonizáció: a patogén jelen van a gazdaszervezetben, de nem vált ki specifikus immunválaszt, vagy betegséget Endogén infekció: a gazdaszervezet saját flórája válik kórokozóvá Exogén infekció: a gazdaszervezeten kívülről bekerülő kórokozó

Az infekciót befolyásoló tényezők a gazda szervezet oldaláról Az expoziciót befolyásoló tényezők: Állatkontaktus Életkorral összefüggő viselkedési formák Gyógyszer használat Alkohol fogyasztás Vér és vérkészítmény alkalmazása Összezártság (laktanya, kollégium) Étel, víz fogyasztás Kórházi tartózkodás Higiénés viszonyok Utazás stb……

Az infekciót befolyásoló tényezők a gazda szervezet oldaláról Faktorok, amelyek befolyásolják az infekciót és a kialakult betegség súlyosságát Életkor Alkoholizmus Fejlődési rendellenességek Antibiotikum rezisztencia (mikroorganizmus oldaláról) Antibiotikum alkalmazás (gazdaszervezet oldaláról) Krónikus betegségek Immun állapot Tápláltsági állapot A fertőző ágens belépési kapuja stb…

A betegség terjedésének módja Direkt: Kontakt úton: harapás, földdel való szennyezés Szexuális úton Cseppfertőzéssel Transplacentaris úton Indirekt: Anyag közvetítette - víz, élelmiszer, vér, műszer, szerv Vektor közvetítette infekció Levegő közvetítette infekció: 1-5 μm nagyságú partikulumok

Betegség megelőzési stratégiák Egyéni, intézeti, közösségi és globális stratégiák Rizikó felmérés, megvalósíthatóság, költségek és hatékonyság Elsődleges, másodlagos és harmadlagos prevenció

Egyéni, intézeti, közösségi és globális stratégiák az infekció megelőzésére Az egyén védelme az infekcióktól: pl. antibiotikum profilaxis Intézeti program: infekció-kontroll munkacsoport, antibiotikum politika Országos programok: népegészségügyi intézkedések, élelmiszer biztonság Globális programok: fertőző betegségek eradikálása

Elsődleges prevenció Aktív immunizáció Passzív Életkorhoz kötött védőoltások Utazással kapcsolatos védőoltások Rizikó esetén választható védőoltások Passzív Antibiotikum és chemoprofilaxis Neisseria meningitidis okozta meningitises beteg szoros kontaktjai Pneumocystis carinii profilaxis Sebfertőzés profilaxis Malária profilaxis

Másodlagos prevenció STD betegek partnereinek kezelése TBC-re magas rizikójú betegek antituberculotukummal való kezelése A fertőzött ételek kivonása a piacról, megelőzendő a tömeges ételmérgezést Fertőzött vizek forralása ivás előtt

Harmadlagos prevenció A krónikus, nem eradikálható infekciók kontroll alatt tartása, terjedésük mértékének minél alacsonyabb szintre való csökkentése Pl: HCV, HIV