A diplomatikai források kiadásának kérdései és példái Magyarországon
A diplomatikai források a középkor nagy jelentőségű forráscsoportja Magyarországon hiánypótló szerepű 1526 előttről kb. 300.000 maradt fenn implikálja a teljességre törekvést (kutatás, kiadás) a kiadás elsődleges célja: kutathatóvá tétel a forráskiadás akkor jó, ha pragmatikus felhasználó centrikus empatikus
A diplomatikai forráskiadványok csoportjai Kiadói elv (szövegközeliség) Forma Tartalom facsimile monografikus gyűjtőhely szerinti teljes szövegű közlés kiadványrész (melléklet, függelék, folytatásos közlés periodikában) kiadó szerinti teljes szövegű fordítás korszak szerinti regeszta irattípus szerinti
A facsimile kiadvány tejles alaki, tartalmi és anyagi hűség nem kutatáscentrikus elsősorban anyagi hátteret igényel a diplomatikai források terén nem elterjedt példa: Aranybulla (1990)
Teljes eredeti szövegű közlés A kritikai kiadás a legtudományosabb közelítésű kiadási forma filológiai részletességű kiadás a teljes kéziratos szöveghagyomány feltárása (stemma) a kiadások és fordítások teljeskörű számba vétele a kapcsolódó kommentárok (szakirodalom) feltárása szövegközlés (valamennyi alakváltozattal) példa: Diplomata Hungariae Antiquissima DHA szövegformátum
Teljes eredeti szövegű közlés a forrás modern nyomdai formátumú kiadása egyetlen szövegváltozat alapján készül eredeti (általában egy példány) > átírás(ok) > tartalmi átírás(ok) ~ másolat(ok) a forma regnans kiválasztása ma már követelmény a tudományos apparátus igen terjedelmes közlési forma formulás részek kérdése
Teljes eredeti szövegű közlés elvi döntést igényel (a középkor nem ismerte a helyesírás fogalmát): a hangjelölés hűsége és módja a rövidítések feloldásának formája központozás, kisbetű-nagybetű kérdése egybeírás, különírás kérdése
Teljes eredeti szövegű közlés MTA forráskiadási szabályzat (1920) általában a humanista írásmód a követendő, pl. fluvy, fluvij > fluvii posicio > positio wideo > video Hungarie > Hungariae az egybe- és különírást, az interpunkciót értelemszerűen kell alkalmazni a vulgáris szavakat teljes betűhűséggel kell közölni
Forráskiadási szabályzatok gyűjteménye
Teljes eredeti szövegű közlés Két példa: Wenzel Gusztáv: Árpádkori új okmánytár (I-VIII., 1860-1878) Balogh István (gyűjt., átír.): Középkori oklevelek a SzSzB Megyei Levéltárban (2000)
Teljes szövegű fordítás a felhasználó már elszakad az eredeti szövegtől a felhasználó számára közvetlenül nem átlátszó (kiv. bilingvis kiadások) a fordító értelmező is (a fordítás nemcsak nyelvi feladat)
Regeszta a regeszta tartalmi kivonat, amely az oklevél valamennyi lényeges tartalmi elemét tartalmazza általában nemzeti nyelvű (lehet latin is) apparátussal ellátott külső formai jegyek (íráshordozó, pecsétleírás, hátoldal stb.) szöveghagyomány kiadás(ok) valamennyi formája (bibliográfiai adatok) szükség esetén megjegyzések
Regeszta a regesztázásnak nincs rögzült kánonja mintaadó regesztázási iskolák, műhelyek léteznek Anjou-kori oklevéltár (Szeged, Kristó Gyula †) 21 kötetben 15182 számozott regeszta Zsigmondkori oklevéltár (Bp., Mályusz Elemér †) 7 kötetben 28204 számozott regeszta eltérő gyűjtőelv + formai eltérések példa: Anjou-kori oklevéltár
Digitális forráskiadás az anyagi szempontokat degradálja széleskörű hozzáférés (online) a szöveg kiterjedt kereshetősége (fulltext) a relációs adatbázis előnyei (lekérdezések) többféle kiadási formát egyesíthet példa: Zsigmondkori oklevéltár Árpádkori új okmánytár
Papíralapú oklevélkiadás 1. Szövegközeliség Kiadási költség regeszta teljes szövegű fordítás teljes szövegű kiadás kritikai kiadás facsimile Papíralapú oklevélkiadás 1.
Papíralapú oklevélkiadás 2. Szövegközeliség Tudományos munkaerőigény regeszta teljes szövegű fordítás teljes szövegű kiadás kritikai kiadás facsimile Papíralapú oklevélkiadás 2.
Digitális oklevélkiadás Szövegközeliség Tudományos munkaerőigény regeszta teljes szövegű fordítás teljes szövegű kiadás kritikai kiadás facsimile Digitális oklevélkiadás Csak képfájlok Fulltext adatbázis Fulltext és relációs adatbázis Kiadási költség: konstans alacsony