Húsvéti ünnepkör Tavaszi népszokások
A húsvéti ünnepkör részei Virágvasárnaptól fehérvasárnapig (2 hét) virágvasárnap nagyhét nagycsütörtök nagypéntek nagyszombat húsvét vasárnap húsvét hétfő fehérvasárnap
Virágvasárnap Húsvét előtti vasárnap; Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékünnepe; virágvasárnapi szokások: barkaszentelés kiszehajtás villőzés
Virágvasárnapi barkaszentelés Eredetileg pálmaszentelés; pálma helyett barka; felhasználtál gyógyításra, mennydörgés és villámlás elhárítására; ahány szem az ágon, annyi kisliba lesz tavasszal, rontás ellen barkafüstölés
Virágvasárnapi kiszehajtás menyecskének öltöztetett szalmabáb, a telet, a böjtöt, a betegséget személyesítette meg, a ruháját az abban az évben férjhez ment menyecskék adták össze,
Kiszehajtás Énekszóval körbehordozták ha a bábu visszafordul, visszajön a betegség, sok jégeső is lesz; aki elsőnek kapja fel, hamarosan férjhez megy; a falu végén levetkőztették, szétszedték, vízbe dobták, vagy elégették.
Virágvasárnapi villőzés feldíszített zöld ág (szalaggal, kifújt tojásokkal); A tavasz közeledtét hirdeti.
A nagyhét jeles napjai Virágvasárnaptól húsvétig terjedő időszak; a természet megújulása; a megtisztulás ideje: a parasztporta rendbetétele tapasztás, meszelés, mosás, takarítás utak, kutak, források, árkok tisztítása; lelki megtisztulás gyónás, áldozás
A nagyhét jeles napjai Nagycsütörtök „A harangok Rómába mennek” (utoljára szólnak); harangszó helyett kereplő; rituális lábmosás; Az utolsó vacsora előtt így tett Jézus is a tanítványaival. a tűz kioltása (szombatig)
A nagyhét jeles napjai Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja; a böjt és a gyász ideje; passiójáték Jézus szenvedéstörténete; hajnali mosakodás a pataknál egészségvarázslás; a ház körbesöprése féregűzés.
A nagyhét jeles napjai Nagyszombat Krisztus feltámadása tűzszentelés a templom előtti tűz parazsából; vízszentelés a békák elriasztására is jó; a harangok visszatérnek; körmenet; a böjt vége sonka, tojás fogyasztása