A magyar társadalom felkészültsége az Európai Uniós csatlakozásra

A piaci viszonyok dominánssá válása rendszerváltást követően strukturális átrendeződés rendszerváltást követően strukturális átrendeződés Magyarországon 80-as években kettősség jellemző Magyarországon 80-as években kettősség jellemző társadalomszerkezet súlyponti eltolódása: társadalomszerkezet súlyponti eltolódása: a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult a korábbi 2/3 redisztribúció, 1/3 piac megfordult

A vállalkozások kialakulásának előzményei a vállalatok gazdasági önállósága növekedett a vállalatok gazdasági önállósága növekedett kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely az új tőkésosztályt formálta kialakult egy fiatal képzett hatalmi csoport, amely az új tőkésosztályt formálta piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Magyarországon piacgazdaságra való áttérés következménye a magánszektor térhódítása volt Magyarországon ma hazánkban több, mint 1 millió vállalkozás működik, amelyek kis- és középvállalkozások ma hazánkban több, mint 1 millió vállalkozás működik, amelyek kis- és középvállalkozások rendszerváltást követően multinacionális cégek magyar leányvállalatai alakultak ki rendszerváltást követően multinacionális cégek magyar leányvállalatai alakultak ki a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, azt követően pedig speciális konjukturális hatás a rendszerváltás kezdetére a tőkehiány volt jellemző, azt követően pedig speciális konjukturális hatás az állami vállalatok privatizációja az állami vállalatok privatizációja jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80-as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak jelenlegi magyar nagytőkések ¾ része a 80-as évek gazdasági vezető rétegeiből, vagy állami tulajdonú vállalat vezetőiből állnak az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott az Európai Uniós csatlakozást követően a nemzetközi verseny fokozódott

A vállalkozások kialakulásának előzményei a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult → 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki a gazdasági átalakulás kezdetén rengeteg kisvállalat alakult → 92-ben több, mint 6 %-ot tettek ki elit szintjén a piac és a redisztribúció szétválása elit szintjén a piac és a redisztribúció szétválása elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások elkezdtek szaporodni a másodállású vállalkozások 1988 utáni kisvállalatokat, fiatalok és fiatal középkorúak alapítják 1988 utáni kisvállalatokat, fiatalok és fiatal középkorúak alapítják a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség a nőkre is jellemzőek a kisvállalkozások – csökken a nemek közötti egyenlőtlenség

Gazdasági aktivitás és foglalkoztatás a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta a gazdasági átalakulás a foglalkoztatottak drasztikus csökkentését hozta a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött ( fő) a regisztrált munkanélküliek száma 1993-ban tetőzött ( fő) ezzel egyetemben nőtt az inaktívak száma ezzel egyetemben nőtt az inaktívak száma az Európai Unióban a éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 % az Európai Unióban a éves korú népesség 69 %-a volt gazdaságilag aktív 2000-ben, míg hazánkban 59,9 % ma Magyarországon magas a nem regisztrált munkavégzők száma → az 1 milliót is elérheti ma Magyarországon magas a nem regisztrált munkavégzők száma → az 1 milliót is elérheti az EU országaihoz képest, Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll az EU országaihoz képest, Magyarország foglalkoztatás szempontjából elég kedvezőtlen helyen áll a 90-es évek foglalkoztatási szektorok létszámcsökkenése: a 90-es évek foglalkoztatási szektorok létszámcsökkenése: –a mezőgazdaságban 41,3 %-os csökkenés, ami ma is folytatódik –az iparban foglalkoztatottak száma 23,6 %-kal esett vissza –a szolgáltató szektor nem szenvedett számottevő létszámzsugorodást, 2000-ben a keresők 59,8 %-nak adott munkát

A gazdaságilag inaktívak a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza a magyar népesség aktivitása 1989 és 1997 között csaknem 14 %-kal esett vissza az európai országokhoz képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár az európai országokhoz képest, alacsony a hazai munkavállalási korhatár míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, addig Európában a férfiakra és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatár volt jellemző míg 2000-ben a munkavállalási kor felső határa hazánkban a férfiaknál 61, a nők esetében 57év volt, addig Európában a férfiakra és nőkre egyaránt érvényes 64 éves korhatár volt jellemző hazánkban 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők hazánkban 1999-ben 3,6 millió inaktív volt: 2 millió tettek ki az életkoruk, illetve rokkanttá válásuk miatt nyugdíjba vonulók, tanulók, gyermekgondozási ellátás különböző formáiban részesülők, mezőgazdasági munkát végzők az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult az 1998-ban hivatalban lévő kormány család-politikája a nők foglalkoztatásának visszaszorítására irányult a nők körében magasabb az inaktívak száma, mint a férfiak körében a nők körében magasabb az inaktívak száma, mint a férfiak körében a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát a nők 40%-a nem dolgozik és nem is keres munkát

Munkaerő –piaci flexibilitás az EU tagállamaiban a magas munkanélküliség csökkentése az Európai Unióban, a munkaerőpiac rugalmassá tételével a magas munkanélküliség csökkentése az Európai Unióban, a munkaerőpiac rugalmassá tételével az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága az unión belüli tartós munkanélküliség okai: az áru- és a munkaerőpiacok rugalmatlansága, az alkalmazkodást gátló gazdaságpolitikai beavatkozások és a munkaerő alacsony mobilitási hajlandósága a munkaerőpiaci flexibilitást elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő a munkaerőpiaci flexibilitást elősegítő tényezők: a foglalkoztatás és elbocsátás feltételeinek megkönnyítése, a munkaidő felhasználás rugalmasabbá tétele, a foglalkoztatást ösztönző adó- és járulékrendszer, a sokoldalúan képzett munkaerő munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése munkaerő flexibilizálása az atipikus munkák elterjedését hozta: a részidős alkalmazás, a határozott időre szóló szerződések, a munkavállalók ügynökségektől való kölcsönzése, illetve a munka önfoglalkoztatóknak való kiszervezése az Unió dokumentumaiban megjelenik foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága az Unió dokumentumaiban megjelenik foglalkoztatás flexibilizálása, valamint a munkavállalók védelmének fontossága A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország A részmunkaidős foglalkoztatás emelkedés az összes tagállamra jellemző volt kivétel Svédország Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a, Svédországban, Egyesült Királyságban, Dániában %-a dolgozik részmunkaidős foglalkoztatásban Hollandiában a foglalkoztatottak 40 %-a, Svédországban, Egyesült Királyságban, Dániában %-a dolgozik részmunkaidős foglalkoztatásban 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás helyett sokan az inaktívvá válást választották 93-ban, amikor a munkanélküliség tetőzött hazánkban a részmunkaidős foglalkoztatás helyett sokan az inaktívvá válást választották

Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak a jövedelmi egyenlőtlenségekre gyakorolt hatása hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a dél- európai országokban, valamint az Egyesült Királyságban hazánkban nagyobb a jövedelmek szóródása, mint a skandináv országokban, vagy, mint Ausztriában, ugyanakkor kisebbek az egyenlőtlenségek, minta a dél- európai országokban, valamint az Egyesült Királyságban a dél-európai és az angolszász országokban nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint Magyarországon, a skandináv országokban és Ausztriában a dél-európai és az angolszász országokban nagyobb a szegénységi küszöb alatt élők aránya, mint Magyarországon, a skandináv országokban és Ausztriában Magyarország az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya Magyarország az európai uniós átlaghoz közeli az alacsony jövedelemmel rendelkezők aránya a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők a 90-es évek végére kialakult egyenlőtlenségek részben az európai csatlakozás eredményének is tekinthetők

Az Európai Unióhoz való csatlakozás hatása az egyenlőtlenségekre összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását összetett gazdasági- politikai folyamat, amely számos csatornán keresztül befolyásolja a jövedelmek eloszlását az európai közös piac a termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik az európai közös piac a termékek, a munkaerő és a tőke szabad áramlásán alapszik közösségi joganyag átvétele szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. közösségi joganyag átvétele szabályozza a közös agrárpolitikát, a közös kereskedelem-politikát, a gazdasági versenyt stb. A jövedelmi egyenlőtlenség függ: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól A jövedelmi egyenlőtlenség függ: az egyének által a munkaerőpiacon realizált jövedelmek egyenlőtlenségeitől, valamint a demográfiai folyamatoktól, valamint az újraelosztástól Magyarországon a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az Unióval aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt liberalizációs lépések Magyarországon a 80-as évek végén megkezdődött az általános kereskedelmi liberalizáció, amelyhez hozzájárult a 90-es évek elején az Unióval aláírt társulási szerződés, valamint a CEFTA kereskedelmi megállapodás, illetve a WTO által megkövetelt liberalizációs lépések a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő a külföldi tőkebefektetések által vezérelt átalakulás egy versenyképes, az európai piacokra termelő ipari szektor megjelenését segítette elő

Összegzés szükség van egy tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére → ők az anyagi és kulturális javak legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja az ország gazdasági növekedését szükség van egy tudatos középosztály kialakulására és megerősödésére → ők az anyagi és kulturális javak legnagyobb fogyasztói, létük biztosítja az ország gazdasági növekedését társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná társadalmi-gazdasági változást követően a középosztály helyzete válik a leginkább bizonytalanná a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések a középosztály helyzetének alakulását Európai Uniós csatlakozást követően eltérő módon befolyásolják társadalmi-gazdasági döntések a kis-és középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét a kis-és középvállalkozók alkotják a középréteg leginkább sérülékeny, instabil rétegét a középosztály: a középosztály: –felső, stabil helyzetű rétegét képezik a fehérgalléros alkalmazottak –biztonságosabb helyzetű, stabilabb csoportot képeznek a nem versenyszférában dolgozó fehérgalléros alkalmazottak –a magasan kvalifikált, nem üzleti jellegű kevésbé piacképes szaktudással rendelkezők, az állami alkalmazottak