Az infláció és az inflációs folyamatok

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Infláció Készítette: Beck Petra Pap Bettina.
Advertisements

Makroökonómia gyakorlat
Gyakorló feladatok Makroökönómia.
Makroökonómia 4. előadás.
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment, Kereskedelem és marketing (BA Levelező) 2010.
Makroökonómia 5. előadás.
Makroökonómia gyakorlat
MAKROÖKONÓMIA GTK Gazdálkodási és menedzsment,
Pénzpiac.
A piac Szakiskola.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Csortos Orsolya, Kádár András
Egyensúly az árupiacon (Yd = Ys)
A munkapiac és az összkereslet
Mi a makroökonómia? Az egyes gazdasági szereplők helyett
Makroökonómia Árupiaci egyensúly.
Makroökonómia 3.előadás.
Makroökonómia Aggregált kereslet.
Makroökonómia Pénzpiaci egyensúly.
EGYENSÚLYI MODELLEK Előadás 4.
8. hét: Rövid táv IS-görbe
Rövid távú modell IV. Aggregált kínálat.
2. A MAKROGAZDASÁGI POLITIKA CÉLRENDSZERE
Makroökonómia I.2006/2007. tanév, 2. félév 8. előadás 1/11 DátumTémakörElőadó február 6.Bevezetés – A makroökonómia tudománya Fenyővári Zsolt február 13.A.
A félév programja Dátum Témakör Előadó február 6.
A félév programja: Dátum Témakör Előadó február 6.
Neoklasszikus szintézis
Elmélettörténet A neokeynesiánus válasz. Tobin álláspontja A neokeynesiánusok a monetarista kritika több elemét beépítették Tobin: a megnövekedett pénzmennyiség.
Piaci kereslet és kínálat
Makroökonómia Mundell-Fleming.
Makroökonómia Aggregált kínálat.
Makroökonómia Feladatmegoldás.
A makrgazdasági munkakínálat:
A makrogazdaság piacai
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan
A munkanélküliség és az infláció kapcsolata
Munkanélküliség.
C = C/Y Ĉ=∆C/∆Y A fogyasztási függvény Reáljövedelem Y
Elmélettörténet Monetarizmus.
Makroökonómia 1. ea..
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard VI.Előadás Munkanélküliség Infláció Április.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard IV.Előadás Pénzpiac, LM görbe Március.
MAKROÖKONOMIA Előadás Szabó Richard BMF KKGK VSZI 1 Makroökonomia Szabó Richard V.Előadás Makrogazdasági egyensúly Április.
A magyar gazdaság növekedési kilátásai, prognózisok Hamecz István.
Az áru és a pénzpiac együttes egyensúlya
A gazdasági élet problémái
A teljes keynesiánus modell
A keynesiánus munkapiac
A piac: A tényleges és potenciális eladók és vevők, illetve azok cserekapcsolatainak rendszere, melynek legfontosabb elemei a kereslet, a kínálat, az ár.
A gazdasági élet problémái
Makroökonómia II. ea. Munkakereslet és munkakínálat. Munkapiac a neoklasszikus modellben. Neoklasszikus árupiac.
A neoklasszikus modell összefoglalása
Gazdaságpolitika Az állam gazdasági szerepe. A gazdaságpolitika típusai. Költségvetési deficit, lehetséges kezelési módjai és következményei.
Makroökonómia Keynesiánus modell összefoglalása.
Gazdasági és pénzügyi kilátások Auth Henrik MNB alelnöke február 2.
KÖZGAZDASÁGTANI ALAPFOGALMAK II. Előadó: Bod Péter Ákos.
Universität Miskolc, Fakultät für Wirtschaftswissenschaften, Istitut für Wirtschaftstheorie Közgazdaságtan alapjai II. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti.
A piac és a piacgazdaság. A piac fogalma Több értelmezése lehet: I. A piac a javak (termelés, szolgáltatás) realizálásának színtere, a tényleges és a.
Az infláció.
A piac és a piacgazdaság
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
Makroökonómia 11. szeminárium Az IS-LM-modell
Gazdaságpolitika, közpénzügyek
A munkaerőpiac áttekintése
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Közgazdaságtan II Mit akarunk leírni (kapitalizmust), hogyan (tudományosan). Amit tanultunk (egyensúlyelmélet) erre nem alkalmas (nem decentralizált, nincs.
Előadás másolata:

Az infláció és az inflációs folyamatok

Az infláció: Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése

Defláció: Az árszínvonal tartós csökkenése.

Az inflációs ráta Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.

Az infláció fajtái Kúszó infláció Vágtató infláció Hiperinfláció

A kúszó infláció jellemzői Az inflációs ráta egy számjegyű Az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő Az árszínvonal egyenletesen emelkedik, nincsenek hirtelen árszínvonal-változások.

A vágtató infláció jellemzői Az inflációs ráta két- vagy háromjegyű számmal fejezhető ki Az árak hirtelen nőhetnek, a drágulás folyamata gyors A pénz gyors elértéktelenedése miatt, az emberek értékállóbb befektetéseket választanak: arany, ingatlanok, műkincsek stb.

A vágtató infláció jellemzői Az árszínvonal gyors emelkedése ellentmondásosan érinti a vállalatokat: Kedvezően, ha költségeik lassabban, a bevételeik pedig gyorsabban emelkednek, mint az inflációs ráta, Hátrányosan, ha a költségeik az inflációs ráta üteménél gyorsabban, a bevételeik pedig lassabban növekednek.

A vágtató infláció jellemzői Egyre mélyülő szociális válságot okoz, különösen azokat a társadalmi csoportokat érinti súlyosan, akik fogyasztási szerkezetük átalakításával és többletteljesítményekkel nem tudják mérsékelni az infláció káros következményeit. Pl.: nyugdíjasok, gyermekes családok, munkanélküliek, bérből és fizetésből élők.

A hiperinfláció jellemzői Az inflációs ráta négy számjegyű számmal fejezhető ki A pénzvagyon gyorsan elértéktelenedik Súlyos gazdasági visszaesést idéz elő Megrendül a bizalom a pénz iránt Tömeges szegénységet, súlyos szociális válságot okoz

Az infláció okai Közvetlen oka: az árupiaci túlkereslet A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy A kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek

Költséginfláció(kínálati infláció) Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

A keresleti infláció okai A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése: a) az autonóm fogyasztás növekedése b) az autonóm beruházás növekedése A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása Az autonóm fogyasztás növekedése változatlan beruházási kereslet mellett megnöveli a makrokeresletet Adott árszínvonal mellett az árupiacon túlkereslet alakul ki A megnövekedett makrokereslet megnöveli a pénzkeresletet is és az adott kamatláb mellett pénzpiaci túlkereslet alakul ki

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 4. Az árupiaci túlkereslet az árszínvonal emelkedését idézi elő 5. Az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál-pénzkínálatot és ez tovább növeli a pénzpiacon a túlkeresletet 6. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedéséhez vezet

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 7. A kamatláb emelkedése visszaveti a beruházási keresletet, s ez mérsékli a makrokereslet emelkedését. 8. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb kamatláb és magasabb makrojövedelem mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása A profitvárakozások javulnak Adott kamatláb mellett megnő a beruházási kereslet Megnő az árupiaci összkereslet Az árupiacon és a pénzpiacon túlkereslet alakul ki Az árupiaci túlkereslet az árszinvonal növekedéséhez vezet

Az autonóm beruházás növekedésének hatása Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reálpénzkínálatot A reálpénzkínálat csökkenése a pénzpiaci túlkereslet növekedéséhez vezet A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedését idézi elő A kamatláb emelkedése mérsékli a beruházási kereslet növekedését.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása 10. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és magasab kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 1. A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank tudja szabályozni a kötelező tartalékrátával, a jegybanki kamatpolitikával és a nyíltpiaci műveletekkel. 2. Ha jegybank -csökkenti a kötelező tartalékrátát, - vagy a jegybanki alapkamatot, - vagy a nyíltpiaci műveletek keretében értékpapírokat, illetve valutát vásárol, akkor megnövekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 3. Változatlan árszínvonal mellett megnő a reál-pénzkínálat 4. A pénzpiacon túlkínálat lép fel, ennek hatására csökken a kamatláb 5. Megnő a beruházási kereslet és az árupiaci összkereslet. 6. Megnő az egyensúlyi jövedelem, az árupiacon túlkereslet alakul ki.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 7. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és alacsonyabb kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A költséginfláció okai A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása A nominálbérek emelkedése

A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása Az importból származó folyótermelő felhasználásra kerülő tőkejavak megdrágulnak A vállalatok csökkentik a tőkefelhasználást Változatlan árszinvonal mellett is csökken a makrogazdasági árukínálat Az árupiacon túlkereslet lép fel A túlkereslet hatására emelkedni kezd az árszinvonal A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

A nominálbérek emelkedésének hatása A nominálbér megemelkedik Megnő a reálbér Csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség Az adott árszínvonal mellett csökken az árupiaci kínálat Túlkereslet alakul ki A túlkereslet hatására megnő az árszinvonal

A nominálbérek emelkedésének hatása 7. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

Ár-bérspirál Az árszínvonal emelkedés és a nominálbér emelkedés egymást erősítő folyamata.

A nominálbérek emelkedésének hatása Stagfláció: a kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedés stagnáló vagy csökkenő makrojövedelem mellett megy végbe

A. 1. A munkakínálat fogalma 2. gazdaságilag aktív népesség fogalma 3. Reálbér fogalma 4. munkakeresleti függvény 5. Melyek a munkapiaci túlkínálat jellemzői? 6. Infláció fogalma 7. A vágtató infláció jellemzői 8. A keresleti infláció lényeg és okai 9. Az ár-bér spirál lényeg 10.A konjunkturális munkanélküliség lényege B. 1. A munkakereslet fogalma 2. A gazdaságilag inaktív népesség fogalma 3. Az önkéntes munkanélküliség fogalma 4.A munkakínálati függvény fogalma 5. Melyek munkapiaci túlkereslet jellemzői? 6. A defláció fogalma 7. A hiperinfláció jellemzői 8. A költséginfláció lényege és okai 9. A stagfláció lényege 10. A strukturális munkanélkülisg lényege