Az infláció és az inflációs folyamatok

Az infláció: Az árszínvonal tartós és folyamatos emelkedése

Defláció: Az árszínvonal tartós csökkenése.

Az inflációs ráta Az inflációs ráta kifejezi, hogy hány százalékkal emelkedett az árszínvonal az előző időszakhoz viszonyítva.

Az infláció fajtái Kúszó infláció Vágtató infláció Hiperinfláció

A kúszó infláció jellemzői Az inflációs ráta egy számjegyű Az árszínvonal évente csak néhány százalékkal nő Az árszínvonal egyenletesen emelkedik, nincsenek hirtelen árszínvonal-változások.

A vágtató infláció jellemzői Az inflációs ráta két- vagy háromjegyű számmal fejezhető ki Az árak hirtelen nőhetnek, a drágulás folyamata gyors A pénz gyors elértéktelenedése miatt, az emberek értékállóbb befektetéseket választanak: arany, ingatlanok, műkincsek stb.

A vágtató infláció jellemzői Az árszínvonal gyors emelkedése ellentmondásosan érinti a vállalatokat: Kedvezően, ha költségeik lassabban, a bevételeik pedig gyorsabban emelkednek, mint az inflációs ráta, Hátrányosan, ha a költségeik az inflációs ráta üteménél gyorsabban, a bevételeik pedig lassabban növekednek.

A vágtató infláció jellemzői Egyre mélyülő szociális válságot okoz, különösen azokat a társadalmi csoportokat érinti súlyosan, akik fogyasztási szerkezetük átalakításával és többletteljesítményekkel nem tudják mérsékelni az infláció káros következményeit. Pl.: nyugdíjasok, gyermekes családok, munkanélküliek, bérből és fizetésből élők.

A hiperinfláció jellemzői Az inflációs ráta négy számjegyű számmal fejezhető ki A pénzvagyon gyorsan elértéktelenedik Súlyos gazdasági visszaesést idéz elő Megrendül a bizalom a pénz iránt Tömeges szegénységet, súlyos szociális válságot okoz

Az infláció okai Közvetlen oka: az árupiaci túlkereslet A kereslet nő a kínálathoz képest, vagy A kínálat csökken a kereslethez képest

Keresleti infláció Keresleti infláció azért alakul ki, mert a makrokereslet elemei változatlan kínálat mellet nőnek

Költséginfláció(kínálati infláció) Költséginflációról akkor beszélünk, ha a kínálat változatlan kereslet mellett csökken

A keresleti infláció okai A makrokereslet autonóm elemeinek növekedése: a) az autonóm fogyasztás növekedése b) az autonóm beruházás növekedése A forgalomban lévő pénzmennyiség növekedése

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása Az autonóm fogyasztás növekedése változatlan beruházási kereslet mellett megnöveli a makrokeresletet Adott árszínvonal mellett az árupiacon túlkereslet alakul ki A megnövekedett makrokereslet megnöveli a pénzkeresletet is és az adott kamatláb mellett pénzpiaci túlkereslet alakul ki

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 4. Az árupiaci túlkereslet az árszínvonal emelkedését idézi elő 5. Az árszínvonal emelkedése csökkenti a reál-pénzkínálatot és ez tovább növeli a pénzpiacon a túlkeresletet 6. A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedéséhez vezet

Az autonóm fogyasztás növekedésének hatása 7. A kamatláb emelkedése visszaveti a beruházási keresletet, s ez mérsékli a makrokereslet emelkedését. 8. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb kamatláb és magasabb makrojövedelem mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása A profitvárakozások javulnak Adott kamatláb mellett megnő a beruházási kereslet Megnő az árupiaci összkereslet Az árupiacon és a pénzpiacon túlkereslet alakul ki Az árupiaci túlkereslet az árszinvonal növekedéséhez vezet

Az autonóm beruházás növekedésének hatása Az árszinvonal emelkedése csökkenti a reálpénzkínálatot A reálpénzkínálat csökkenése a pénzpiaci túlkereslet növekedéséhez vezet A pénzpiaci túlkereslet a kamatláb emelkedését idézi elő A kamatláb emelkedése mérsékli a beruházási kereslet növekedését.

Az autonóm beruházás növekedésének hatása 10. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és magasab kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 1. A forgalomban lévő pénzmennyiséget a jegybank tudja szabályozni a kötelező tartalékrátával, a jegybanki kamatpolitikával és a nyíltpiaci műveletekkel. 2. Ha jegybank -csökkenti a kötelező tartalékrátát, - vagy a jegybanki alapkamatot, - vagy a nyíltpiaci műveletek keretében értékpapírokat, illetve valutát vásárol, akkor megnövekszik a forgalomban lévő pénzmennyiség.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 3. Változatlan árszínvonal mellett megnő a reál-pénzkínálat 4. A pénzpiacon túlkínálat lép fel, ennek hatására csökken a kamatláb 5. Megnő a beruházási kereslet és az árupiaci összkereslet. 6. Megnő az egyensúlyi jövedelem, az árupiacon túlkereslet alakul ki.

A forgalomban lévő pénz mennyiségének növekedése 7. A folyamat végén azonban a kiinduló helyzethez képest magasabb árszínvonal, magasabb makrojövedelem, és alacsonyabb kamatláb mellett áll helyre az áru és pénzpiaci egyensúly.

A költséginfláció okai A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulása A nominálbérek emelkedése

A folyótermelő felhasználásra kerülő import tőkejavak drágulásának hatása Az importból származó folyótermelő felhasználásra kerülő tőkejavak megdrágulnak A vállalatok csökkentik a tőkefelhasználást Változatlan árszinvonal mellett is csökken a makrogazdasági árukínálat Az árupiacon túlkereslet lép fel A túlkereslet hatására emelkedni kezd az árszinvonal A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

A nominálbérek emelkedésének hatása A nominálbér megemelkedik Megnő a reálbér Csökken a foglalkoztatás, nő a munkanélküliség Az adott árszínvonal mellett csökken az árupiaci kínálat Túlkereslet alakul ki A túlkereslet hatására megnő az árszinvonal

A nominálbérek emelkedésének hatása 7. A folyamat végén a kiinduló helyzethez képest magasabb lesz az árszínvonal, de alacsonyabb a makrogazdasági jövedelem

Ár-bérspirál Az árszínvonal emelkedés és a nominálbér emelkedés egymást erősítő folyamata.

A nominálbérek emelkedésének hatása Stagfláció: a kínálati infláció esetén az árszínvonal emelkedés stagnáló vagy csökkenő makrojövedelem mellett megy végbe

A. 1. A munkakínálat fogalma 2. gazdaságilag aktív népesség fogalma 3. Reálbér fogalma 4. munkakeresleti függvény 5. Melyek a munkapiaci túlkínálat jellemzői? 6. Infláció fogalma 7. A vágtató infláció jellemzői 8. A keresleti infláció lényeg és okai 9. Az ár-bér spirál lényeg 10.A konjunkturális munkanélküliség lényege B. 1. A munkakereslet fogalma 2. A gazdaságilag inaktív népesség fogalma 3. Az önkéntes munkanélküliség fogalma 4.A munkakínálati függvény fogalma 5. Melyek munkapiaci túlkereslet jellemzői? 6. A defláció fogalma 7. A hiperinfláció jellemzői 8. A költséginfláció lényege és okai 9. A stagfláció lényege 10. A strukturális munkanélkülisg lényege