A büntetőeljárás egyetemes történeti rendszerei

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A Be. alapelvei Be. I. fejezet 1-10 §.
Advertisements

A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben
Egyeztető eljárás.
EMBERI JOGOK.
 nov. 4-én fogadták el  szeptemberében lépett hatályba  Cél: alapvető emberi jogok fenntartása+realizálása  Kötelezettségek kikényszeríthetőségéért.
AZ ÚJ SZABÁLYSÉRTÉSI TÖRVÉNY
Az Aranybulla mozgalom és a magyar rendiség kialakulása
A görög poliszok: Spárta és Athén.
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
„vissza a természethez!”
A francia forradalom és a francia alkotmányok
A FRANK BIRODALOM.
A spártai és az athéni állam
Az írott magyar büntető eljárás történeti
HÁZASSÁGI PEREK február 18. Jogász szak, nappali
VÁLTOZÁSOK EURÓPA TÉRKÉPÉN ÚJ NEMZETÁLLAMOK: OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG
A halálbüntetés funkció - története
A felvilágosult abszolutizmus
Modern magyar polgári eljárásjog vázlata
A modern büntetőeljárás kialakulása és jellemzői
Büntetőeljárás-jog.
Jogalkalmazás ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 6. előadás vázlata.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
VETÉLKEDŐ EMBERI JOGOK.
Magyar Alkotmányjog II. Óravázlatok
1 AZ ÜGYVÉD-SZAKORVOS TÁRGYALÓTERMI 15 ÉVES TAPASZTALATAI MOTESZ INTERDISZCIPLINÁRIS FÓRUM AZ ORVOSI FELELŐSSÉGRŐL I. DR. MARTINI JENŐ MÁRCIUS 9.
II. József uralkodása A kalapos király
Dr. Németh Imre (LL.M.) egyetemi adjunktus
Vallásügy a felvilágosodás korában
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
A bíróságok Az igazságszolgáltatás alapelvei
Az Alkotmánybíróság.
Európa városi történelme
A II. félévi tematika Büntető eljárásjog. A tervezett előadások Az eljárás ügyészi szakasza A tárgyalás előkészítése Az első fokú tárgyalás Vád- és védőbeszédek.
BÜNTETŐJOGI KODIFIKÁCIÓ
Fejezetek a honi büntetőeljárás történetéből ►1896.évi XXXIII.tc. Bvp / / ►1951:III (I. szoc. Bp)/ 1951 – 1962/ ►1962. évi 8. tvr. ( I. Be.) / /
KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS
FRANCIA FORRADALOM
A KORAI RÓMA.
A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben
Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.
A társadalmi részvétel elve és az NGO-k jogai dr. Pánovics Attila március 5.
A perújítás előadás Polgári eljárásjog Dr. Pribula László
A Be. alapelvei Tóth Mihály Be. I. fejezet 1-10 §
Mezey Barna Egyetemi tanár
Vallások és vallásháborúk A XVI. és XVII. század folyamán.
A szellem forradalma: a felvilágosodás. Az új eszmeáramlat  Angliából indul útjára a XVII. században  Az egész kontinensen elterjed  A legjelentősebb.
A büntető eljárási jog fogalma, helye a jogrendszerben; A büntető eljárás történeti rendszerei, az angolszász és a kontinentális büntető per elválásának.
A vádlott jelenléte a tárgyaláson alapvető polgári jog vagy bírósági döntés? Ausztria jogrendszerében (ALS) és az osztrák büntetőeljárási törvénykönyv.
A Be. alapelvei Tóth Mihály Be. I. fejezet 1-10 §
Bevezetés a jog- és államtudományokba 7. előadás A jogalkalmazás.
A felvilágosult abszolutizmus
A mediáció szerepe a büntető igazságszolgáltatásban
Az igazságszolgáltatás: Résztvevő szervek, a bíróságok
Az alkotmány és az alkotmánybíróság.
A közigazgatási bíráskodás alapjai
A személyállapottal kapcsolatos perek A házassági perek
Az elektronikus bírósági jegyzőkönyvek átiratai
A BÍRÓSÁGI SZERVEZET KIEMELT KODIFIKÁCIÓS JAVASLATAI
Alapvetés, az emberi jogok rendszere
AZ ATHÉNI TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM
Az első fokú bíróság határozatai
Határozatok Fajtái Ítélet per érdemében ítélet teljességének elve
A Be. alapvető rendelkezései Tóth Mihály
A II. félévi tematika Büntető eljárásjog.
A büntető eljárás fogalma, helye a jogrendszerben
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
A jogrendszer tagozódása
Az ügyész változó szerepe az új büntetőeljárásban
Néhány ábra (Büntető eljárás- 2)
Előadás másolata:

A büntetőeljárás egyetemes történeti rendszerei 1.) alapmodellek 2.) a modellek történet íve

A büntetőeljárás történetének alapmodelljei ►ősi – nemzetségi társadalom: közösségi igazságszolgáltatás ►vádelvű (accusatorius) eljárási modell ► nyomozó elvű (inquisitorius) modell ► vegyes rendszerű modell

Az ősi – nemzetségi ( közösségi) modell ÉN - KÖZÖSSÉG IDEGEN - KÖZÖSSÉG KÖZÖSSÉG SÉRTŐ SÉRTETT VÉRBOSSZÚ VÉNEK, VEZETŐK

VÁDELVŰ MODELL K Ö Z Ö S S É G S É R T E T T S É R T Ő B Í R Ó ÁLLAM

NYOMOZÓ ELVŰ MODELL ÁLLAM Á L L A M NYILVÁNOSSÁG V Á D L O T T INKVIRENS + SZAKBÍRÓSÁG V Á D L O T T NYILVÁNOSSÁG

VEGYES - MODELL ÁLLAM VÁDLÓ NYILVÁNOSSÁG SZAKBÍRÓSÁG + LAIKUSOK VÁDLOTT és védője VÁDLÓ NYILVÁNOSSÁG

Az eljárási modellek történeti íve ● az ókori görög büntető igazságszolgáltatás ● az antik Róma büntető eljárása ● barbár jogok ( pl. Lex Salica) és szerinti eljárás ●Rüge eljárás ( az accusatorius és az inquisitorius eljárások közös gyökere) ● kánonjogi ( és az olasz praktikusok) nyomozó eljárása ● a 16. -17. század (klasszikus) nyomozó elvű eljárása ● eljárási reformok a kontinensen a 18. században ● a francia – vegyes rendszer létrejötte ► ÖSSZEFOGLALÁS: - a nyomozó, a vádelvű és vegyes eljárások sajátosságai

Az ókori görög büntetőeljárás Lényeg: a népbíráskodás és vádrendszer ősi alakjai ♦a népgyűlés ítélkező tevékenysége, illetve az által választott bíróságok (Areiospagos, Helieia ) ♦a bíróság előtt minden polgár vádat emelhetett ♦a vádlott személyesen, vagy védő segítségével védekezhetett ♦A bíróság „esküdtszék” módjára, a bizonyítékok alapján, szabad meggyőződése szerint – szavazattöbbséggel döntött, szavazategyenlőség estén a vádlottat felmentették (Votum Minervae)

Az antik Róma büntető eljárása 1. A KÖZTÁRSASÁG KORA ■ NÉPVÁD ( ACTIO POPULARIS) ■ VÁDLÓI (VÁDELEJTÉS – CALUMNIA) ÉS VÁDLOTTI (ÖNKÉNTES SZÁMŰZETÉS RENDELKEZÉSI ELV ■ SZABAD VÉDELEM ■ A BIZONYÍTÉKOK SZABAD ÉRTÉKELÉS ELVE ■ A QUESTIOK TAGJAIT A PRAETOR SORSOLJA (32,60,75 TAG) AKIK KÖZÜL A VÁD ÉS VÉDELEM EGYENLŐ SZÁMÚT TÖRÖLTETHET ■ A TÁRGYALÁS NYILVÁNOS, S ITT TÖRTÉNIK A BIZONYÍTÁS ■ HATÁROZATHOZATAL: absolvo-condemno/abszolút büntetési tételek/ - non liquet,

Az antik Róma büntető eljárása 2. A CSÁSZÁRKOR ▪ JÓ IDEIG MŰKÖDTEK A QUESTIOK, DE AZ ÍTÉLKEZÉST ÁTVETTÉK A CSÁSZÁRI HIVATALNOKOK – VISZONT VAN FELLEBBEZÉSI LEHETŐSÉG ▪ MEGJELENIK A TORTÚRA ( KEZDETBEN CSAK A RABSZOLGÁKRA, KÉSŐBB A SZABADOKRA, A VÁDLOTTRA ÉS TANÚRA EGYARÁNT) ▪AZ ELJÁRÁS FORMAILAG ŐRZI A VÁDELVET, DE „KÖZBEN” - TITKOS - IRÁSBELI LÉNYEGÉBEN A NYOMOZÓ RENDSZER ELŐDJE!

A BARBÁR-JOG SZERINTI BÜNTETŐ ELJÁRÁS LEX SALICA ♦ A BÜNTETŐ HATALOM MEGOSZLIK: - KIRÁLY - A KIRÁLY HIVATALNOKAI - S A NÉP KÖZÖTT ♦ A KIRÁLYI KIKÜLDÖTTE: - MAGA KÖRÉ GYŰJTI A KÖZSÉG LAKOSAIT, - A TÖRVÉNYBEN JÁRTAS EGYÉNEKET - KIHALLGATJA A VÁDLOTTAT - FELVESZI A BIZONYÍTÁST(eskü, eskütársak, ennek hiányában istenítélet ♦ A KÖZSÉG (TANÁCSA) ÍTÉL ♦ A KIRÁLYI KIKÜLDÖTT VÉGREHAJTJA AZ ÍTÉLETET

Az inquisitos eljárás kezdete A RÜGE ELJÁRÁS 1. A.) A FRANK RÜGE ELJÁRÁS ▪ A KIRÁLYI KIKÜLDÖTT ELŐTT A A SZAVAHIHETŐ ÉS ÉRTELMES FÉRFIAK ESKŰ ALATT KÖTELE- SEK VOLTAK AA TUDOMÁSUKRA JUTOTT BŰN- TETTEKRŐL AZ IGAZSÁGOT ELŐADNI, ILL. A KIKÜLDETTEK ( EGY VILÁGI EGY EGYHÁZI SZEMÉLY) KÉRDÉSEIRE FELELNI, TEHÁT ▪ MAGÁNVÁDLÓ HIÁNYÁBAN IS EL LEHETETT JÁRNI Az inquisitos eljárás kezdete

A RÜGE ELJÁRÁS 2. B.) A NORMAN RÜGE ELJÁRÁS ►A SHERIFF „KÖRÜJÁRJA” AZ ORSZÁGOT ▪ ÉS FELSZÓLÍTJA A SZAVAHIHETŐ EMBEREKET, HOGY EMELJENEK PANASZT A BŰNTETTEK MIATT ▪ FELHÍVJA A GYANÚSITOTTAT A MAGA TISZTÁZÁSÁRA - AKI VAGY ISTENÍTÉLETET KÉR, - VAGY AZT KÉRI, HOGY 24 ESKÜDT NYILATKOZZÉK ÜGYÉBEN ▪ FELHÍVJA A „SZOMSZÉDOKAT” AZ IGAZMONDÁSRA ez még csak VÁDJURY – KÉSŐBB (MAGNA CHARTA) A RÜGE-ESKÜDTEK – VALÓSÁGOS BÍRÓSÁGGÁ LETT

A KÁNONJOGI ÉS AZ OLASZ PRAKTIKUSOK NYOMOZÓ ELVŰ ELJÁRÁSI MODELLJE ♦III. INCE IV. LATERANI ZSINAT (1215): - HIVATALBÓL VALÓ ELJÁRÁS, - ÍRÁSBELISÉG, - TITKOS VIZSGÁLAT, - TÖRVÉNYES BIZONYÍTÁS, - KÍNVALLATÁS (EREDETILEG CSAK ERETNEKEK ELLEN) ♦A VALÓDI NYOMOZÓ ELJÁRÁST AZ OLASZ GLOSSZATOROK DOLGOZTÁK RENDSZERRÉ ÉS VITTÁK ÁT A VILÁGI TÖRVÉNYEKBE…

AZ ÚJKORI (16.-17.sz.) NYOMOZÓ ELVŰ ELJÁRÁSI MODELLJE ► AZ ABSZOLUTISTA ÁLLAMI BERENDEZKEDÉS ELJÁRÁSI FORMÁJA (1532 Constitutio Criminalis Carolina; I. Ferenc 1539-i, XIV Lajos 1670-i Ordonance Criminelle; II. Ferdinánd 1656-os Praxis Criminalis, stb.) ►AZ ELJÁRÁS JELLEGZETESSÉGEI: - HIVATALBÓLISÁG ( NÉVTELEN FELJELENTÉS); - HOSSZADALMAS, TITKOS, ÍRÁSBELI VIZSGÁLAT; - A VÉDELEM KIZÁRÁSA; - TORTÚRA; - TÖRVÉNYES BIZONYÍTÁS; - DÖNTÉS AZ IRATCSOMÓ ALAPJÁN - A KÖZVTLENSÉG KIZÁRÁSA - ÍRÁSBELI PERORVOSLATOK

A KÍNVALLATÁS 1.) BÍRÓI FENYEGETÉS 2.) HÓHÉR ÁLTALI FENYEGETÉS 3.) A HÓHÉR ELŐKÉSZÜLETEI 4.) KEZEK ÉS UJJAK ÖSSZESZORÍTÁSA VÉKONY ZSINEGGEL 5.) LÉTRÁRA FEKTETÉS ÉS A TEST NYÚJTÁSA 6.) FORRÓ VASSAL ÉGETÉS 7.) AZ UJJAK ÖSSZEPRÉSELÉSE, ÉLES VASNAK A NYELV ALÁ… 8.) A TEST ÉGETÉSE 9.) A LEBOROTVÁLT FEJBŐRRE HIDEG VÍZ CSEPEGTETÉSE 10.) A TEST FORRÓ FÉMMEL, VAGY SZUROKKAL ÉGETÉSE 11.) A LÁBSZÁRAK ÖSSZEPRÉSELÉSE Bodó Mátyás szerint (1751)

A BÜNTETŐ ELJÁRÁS REFORMJA A FELVILÁGOSODÁS TÜKRÉBEN ►CALAS ESET- BECCARIA – MONTESQUIEU ►FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS (A TORÚRA ELTÖRLÉSE 1776 MÁRIA TERÉZIA; 1788 II. JÓZSEF; XVI. LAJOS 1780-ban eltörli a „question préparatoire”-t) ►”torz-szüleményei”: - szelíd torúra; - negatíve kötött bizonyítási rendszer

A francia forradalmi út ■ a bírói függetlenség megteremtése ■ 1790 esküdtszék (angol – minta) ■ 1791 új bűnvádi perrendtartás ( angol – minta) ---------------- ►1808 vegyes rendszerű perrendtartás „megszelídített” inqisitorius

A vádelvű modell sajátosságai összefoglalás Vádra indul; Az eljárási feladatok megosztása – „hit” a közösség (meggyőződésének) erejében; Cél: perbevitt (jogi) igazság megállapítása – A szabad bizonyítás elve; Az ártatlanság vélelme; védelem joga Lényegében egy szakasza van: a bírósági tárgyalás; Nyilvános, szóbeli és közvetlen; Elvben nincs, legfeljebb a jog- kérdésben van perorvoslat.

A nyomozó elvű modell sajátosságai - összefoglalás - Hivatalból ( ex officio) indul; A funkciók egysége – szakmaiság; Az objektív igazság megállapítása a cél; Kötött bizonyítás - kínvallatás A bűnösség vélelme; Az eljárás= egységes folyamat Írásbeli( akta- iratcsomó), titkos, közvetett; Több fokú fellebbezés lehetősége

A „VEGYES” RENDSZER SAJÁTOSSÁGAI TÖRTÉNELMI KOMPROMISSZUM ELLENTÉT-PÁROK: Cél az anyagi igazság kiderítése, de törvényes jogi keretek között; Indulhat hivatalból, de kérelemre is; Döntő részben hivatásos szakapparátus végzi, de helyet kap a laikus elem is; Az eljárás funkciók elkülönülnek, de az ügyész és bíróság is ellát „védelmi” feladatokat; A bírósági eljárásban a felek aktivitása nő, de a bíró nem passzív; Az alapelvek nem egyforma súllyal érvényesülnek a két fő szakaszban; A bizonyítás szabad, de érvényesül a törvényesség elve és a tilalmak rendszere; - Megmarad a közhatalmi(közjogi) jellege, de szerepet kap a felek rendelkezési joga is