Talajjavítás, szennyezés mentesítáés I. Barótfi I., Környezettechnika, 2000 Anton A. szerk, Talajszennyeződés, talajtisztítás Stefanovics, Talajtan

Egy nem megfelelő analitikai eljárás

Talajjavítás okai

Fizikai talajjavítási módszerek Altalajlazítás Talajcsövezés Lecsapolás Mélyforgatás Homokzónás planirozás Altalaj trágyázás

Kémiai talajjavítás Meszezés (5-20 t/ha) Meszes altalj terítés (pl. lösz), 5-7 cm ráhordás, beforgatás Gipszezés Lignitporos javítás Biológia talajjavítás (vetésforgó, zöldtrágyázás) A fenti módszereket kombinálva is alkalmazzák.

Savanyú talajok hátrányai Nem történik meg a humuszanyagok koagulációja pH< 5,5 az Al és Mn oldható, ami toxikus egyes növényekre; korlátozott a P, Mg, Ca és Fe felvétel kultúrnövények csökkent biológiai aktivitást mutatnak Javítás főleg meszezéssel

Szikes talajok hátrányai Romlott vízgazdálkodás Romlott talajszerkezet Gyenge tápanyagforgalom Növények mérgezése Javítás Vízrendezés (csövezés, öntözés csökkentése) Kémiai javítás (gipsz, mészkőpor, lösz) Fizikai javítás

Homoktalajok hátrányai Kis humusz tartalom (kolloid szegénység), Csekély víztartóképesség, Deflációs veszteségek (rögök hiánya), Javítás Altalaj-trágyázás Fóliázás Meszezés

Talaj szennyezésének eredetei

Talajszennyezések arányai különböző országokban

Peszticidek hatásai

Szennyezés sorsa a talajban Perzisztens szennyezők akár több évtizedik is megmaradnak.

Szennyezés mérgező hatás függ: A szennyező anyag toxicitási erősségétől, Az szennyezés koncentrációjától (oldhatóság), Szennyezés időtartamától (perzisztens), Mátrix hatástól, (szinergeizmus), Szervezetbe való bejutás módjától Az élő szervezett korától állapotától Akut- krónikus toxicitás Biomagnifikáció, bioakkumláció, perzisztencia

Dioxin izomerek eltérő mérgező hatása A legmérgezőbb, az egységnyi mérgezési faktorral rendelkező (TEF) 2,3,7,8-dibenzo- p-dioxin (2,3,7,8-TCDD), szerkezete

Nehézfémek oldhatóságának pH függése Az oldhatóságot befolyásolhatják a komplexképző humin anyagok.

Talajszennyezettség fokozatai és következményük

Szennyezettség fokozatai A: háttér koncentráció, B: szennyezettség határérték, Ci: intézkedési érték, D: kármentesítési határérték,

Kategóriák a terület érzékenysége szerint Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C1 Érzékeny területek, ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C2 Kevésbé érzékeny területek, , ahol az intézkedési szennyezettségi határérték C3

Fokozottan szennyező anyagok Ásványolaj termékek Szervetlen ionok: nehézfémek (Hg, Pb, Cu,Cr(V), Ni), As, CN Szerves mikroszennyezők Peszticidek (DDT, atrazin, 2,4,5-T, kloroform, PCB) Ipari melléktermékek (PAH, dioxinok) Gyógyszerek (fogamzásgátlók, antibiotikumok) Háztartási kellékek (fertőtlenítők, mosószerek)

Magyarországi határértékek talajokra

Talaj biológiai szennyezettségi határértéki

Szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítási határértékei

Szennyezésmentesítés lépései Felmérés A szennyezés terjedésének megakadályozása (lokalizáció) Részleges mentesítés Teljes mentesítés, helyreállítás

Beavatkozás sürgősségét befolyásoló tényezők Szennyezők toxikus hatása Vízbázisok veszélyezettsége Potenciális vízbázisok veszélyezettsége Lakott terület közelsége Szennyező gyors terjedése

Remediáció folyamatábrája

Mintázás különböző szennyezési profiloknál Mintavétel általában fúrással, gyakran talajvízig.

Szennyeződési profilok felszíntől függően

Mintaszám és a mérés hitelessége

Szennyezések formái a talajban Lehet teljes átitatás, elárasztás is

Extrakció szilárd mátrixból Fázisegyensúly Diffúzió - konvekció Nedvesítés Szemcseméret (Soxlet, ultrahang, mikrohullám, ASE)

Oldékonyság szerinti kioldás (Speciáció) Förstner módszer I.kicserélhető (NH4OAc) II. karbonátos (HOAc) III. könnyen redukálható (NH4OCl) IV.közepesen redukálható (NH4OH) V.oxidálható frakciót (H2O2/NH4OH) Nemzetközi módszer A kicserélhető/karbonátos (H2O) B könnyen redukálható (2M HCl) C oxidálható (8M HNO3) Maradék feloldása: HF + HNO3

Szennyezések terjedése a talajban

Szennyezés útja a forrástól a kútig

Olajszennyezés tovaterjedése és a talajvízszint kapcsolata

Terjedés függ a szennyező anyag tulajdonságaitól

Mentesítés módjai A talaj kiemelése nélkül (in-situ) Talaj kiemelésével (ex-situ) A telephelyen (on-site) A szenyezés elszállítása után (off-site)

Tisztítási eljárások Pneumatikus (könnyen illók, in-situ) Termikus (könnyen és közepesen illók, in-situ) Talajmosás (in-situ, ex-situ) Biológiai bontás(in-situ, ex-situ) Égetés (ex-situ)

Tisztítási technológia kiválasztását befolyásoló tényezők Szennyező illékonysága Szennyező oldhatósága vízben, szerves oldószerekben (hidrofil-hidrofób) tulajdonságok) Szennyező kémiai, biológiai bonthatósága

Ex-situ termikus eljárások Alacsonyhőfokú deszorpció (100-300°C) Magas hőfokú deszorpció (350-540°C) Vitrifikáció, talaj megolvasztása üvegesítése Égetés (870-1200°C) Pirolizis (350-540°C)

Talajtisztítási eljárások

In-situ talajlevegőztetés

In-situ kilevegőztetés

In-situ kioldás

In-situ talajtisztitás kioldással

In-situ kombinált levegőztető kioldó módszer

Elektrokémiai talajtisztítás Pl. nehézfémek (Pb, Cu, Cr), CN, Cl, AsO3

Kombinált, hő és elektromos tisztítás

Ex-situ kioldásos tisztítás folyamatábrája

Talajmosás folyamatábrája

Ex-situ kilevegőztetés

Kombinált ex-situ tisztitás

In-situ bioremediáció

Ex-situ bioremediáció

Ex-situ bioremediáció

Ex-situ bioremediáció

Ex-situ bioremediáció

Fitoremediáció

Égetéses talajtisztitás

In situ lehatárolás

Hulladékok felső lehatárolása

Hulladéklerakó monitorozása

Ívóvíz védelme lehatárolással