Mezopotámia és Egyiptom építészete

Mezopotámia Az építészet szoros kapcsolatban volt a vallással. Legfőbb épületeik a templomok és a paloták voltak. Egyik jellegzetes épületük volt a zikkurat, négyzet alapú, emeletes építmény (2 magasabb alsó és 5 alacsonyabb felső emelet). A hét terasz a hét bolygó jelképe volt. Az alsó emeletekre monumentális lépcsősor vezetett. A torony tetején állt a szentély, ahol a papok áldozatokat mutattak be. Ezeket azért készítették, hogy isteneik hatalmát hirdessék.

Istar-kapu Az ókori Mezopotámia legjelentősebb építészeti emléke az Istar-kapu, melynek falait színes mázas téglák borítják. Babilóniát az északról támadó erős, harcias nép, az asszírok igázták le. Egyik legnagyobb királyuk - Asszurbanipál - ninivei palotájának falát frízek díszítik. A reliefekhez való átmenetet az emberfejű bikák (lamassu), a kapuoroszlánok és a misztkus lények (sirrush) közvetítik. Fejük és előrészük szabad, oldaluk magas relief. Mivel a mezopotámiaiaknak a fő építőelemük az agyag volt, ezért nagyon kevés épület maradt fent épségben. Relief: Dombormű, mely kiemelkedik a felhasznált anyag síkjából a térbe. Fríz: A fríz az építészetben a klasszikus oszloprendek és párkányzatok egyik része, mely az architráv és a koszorúpárkány között helyezkedik el. Sokszor ornamentális vagy alakos domborművek díszítik. Tágabb értelemben a fríz nemcsak a görög-római klasszikus építészet alkotásait, hanem stílusú épületeket is díszítő folytatólagos szalagszerű mező, amelyet figurális vagy ornamentális díszítés egészít ki.

II. Sarrukin khorszabadi palotája Közepén a díszudvar állt. A nők lakosztálya, a királyi lakosztály és a fogadóterem a mellékudvarok köré csoportosultak. Ismerték a boltív és boltozat építését – síroknál és vízvezetékeknél használták. Az asszírok építettek először kőburkolatú országutat. Boltív: falra vagy más függőleges támaszra téglából vagy kőből épített áthidaló, összekötő elem. Boltozat: a valódi boltozat különféle anyagokból építhető, bár legtöbbször kőből vagy téglából készült, önhordó, íves térlefedő szerkezet.

Semiramis függőkertje Az ókor hét csodája között tartják számon Semiramis függőkertjét. A sivatagban felépített, közel négyszáz méter széles és hosszú, majd ötven méter magas, piramishoz hasonlító építmény a ma oly divatossá vált tetőkertészet, illetve konténerkertészet alapjait teremtette meg. Felhasznált anyagaiban különbözött mai változataitól Semiramis királynő függőkertje. A kőteraszt aszfaltos náddal szigetelték a túlöntözés káros hatása ellen. Égetett kerámiából építették a hatalmas méretű virágtartókat, melyek belső falait ólomlemezekkel burkolták. A beültetett növények számára termőföldet szállítottak a termékenyebb vidékekről. Az öntözővizet speciális vízemelővel juttatták a teraszokra. Babylóniában válhatott csodává olyan környezetben, ahol a rabszolgák munkája mellett rendelkezésre állt a kertészek szaktudása.

Források: Wiki Google