A KERINGÉSI RENDSZER

A keringési rendszer a következő csoportokra tagolható: Szív Érrendszer Vér Nyirokrendszer Szív – a mellüreg elülső részében, a tüdők között, a középvonaltól kissé balra, a mellhártyák által határolt üregben található. Kívülről befelé haladva, három réteg alkotja: Szívburok (epicardium) Szívizom (miocardium) Szívbelhártya (endocardium)

Üregei: Jobb pitvar Jobb kamra Bal pitvar Bal kamra Pitvarkamrai sövény (szívsövény) – elválasztja a pitvarokat és a kamrákat, megakadályozva az oxigénes és széndioxidos vér keveredését. Vitorlás billentyűk- az azonos oldali pitvar és kamra között találhatók, megakadályozzák a vér visszaáramlását a pitvarokba. 3 vitorlás – jobb pitvar és jobb kamra között 2 vitorlás – bal pitvar és bal kamra között

Zsebes billentyűk- a kamrából kiinduló artériák kezdetén találhatók, a szív belhártya kettőzetei, megakadályozzák a vér visszaáramlását a kamrákba. A szív működését saját ingerképző és ingerületvezető rendszere biztosítja, mely kapcsolatban áll a központi idegrendszerrel. Ingerképző központja: sinus-csomó, pitvar-kamrai csomó Ingerületvezető rendszere: His- nyaláb, Tawara-szárak, Purkinje-rostok

A szív összehúzódása (szisztolé) és az azt követő elernyedés (diasztolé) a szívütem vagy szívciklus. Időtartama: 0,8 mp Pitvar szisztolé: 0,1 mp Kamra szisztolé: 0,3 mp Teljes diasztolé: 0,4 mp Szívfrekvencia – a szív összehúzódásainak száma a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában (átlagosan: 72/perc) Pulzustérfogat – egy összehúzódásra a kamra a szervezet viszonylagos nyugalmi állapotában átlagosan 70 ml vért lök ki. Vérnyomás – a vérnek az érfalra kifejtett nyomása kb. 120/70 Hgmm

A szív két vérkörrel áll kapcsolatban: Kis vérkör (tüdővérkör) Jobb kamra ↓ Tüdőartéria Tüdő (gázcsere) Tüdővéna Bal pitvar

Hajszálerek (gázcsere) Nagy vérkör (testvérkör) Bal kamra ↓ Aorta Hajszálerek (gázcsere) Vénák Jobb pitvar

Érrendszer Artériák (osztóerek) Vastag, rugalmas, köralakú, szűk belső keresztmetszetű,erőteljes összehúzódásra képes vérerek A vért a szervekhez pumpálják. Vénák (gyűjtőerek) Vékonyabb és rugalmatlan, tág, ovális keresztmetszetű vérerek. Zsebes billentyűi megakadályozzák a vér visszafolyását. Visszajuttatják a vért a szervekből.

Kapillárisok (hajszálerek) Egyrétegű laphám, kötőszöveti és izomsejtekkel Gyorsan tágulnak és szűkülnek Kapcsolatot teremtenek az artériák és vénák között Felületükön zajlik le a tápanyagok és gázok diffúziója a szervekben

Vér összetétele Vérplazma (56%) Víz (93%) Ionok: Na+, K+, Ca2+ ,HCO3- , PO43- Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, húgysav, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok (%) Sejtes elemek (44%) Vörös vértestek Fehér vérsejtek Vérlemezkék

Vörös vértestek Benyomott korong alakúak Számuk: kb. 5 millió/1mm3 Vörös csontvelőben képződnek Fe és Hb tartalmaznak Élettartamuk: kb. 120 nap Lebontási helyük: lép Szerepük: légzési gázok szállítása

Fehér vérsejtek Gömb vagy változó alakúak Számuk: 6-8 ezer/mm3 Vörös csontvelőben képződnek Sejtmagjuk van Élettartamuk: néhány nap - 10év Pusztulásuk különböző helyeken Szerepük: kórokozók elleni védekezés Típusai: Neutrofil granulociták Eozinofil granulociták Bazofil granulociták Limfociták: T-limfociták, B-limfociták Monociták

Vérlemezkék (trombociták) Kerek, csillag alakúak Számuk: 150 – 300 ezer/ 1mm3 Vörös csontvelőben képződnek Sejttörmelékek Élettartamuk: 1-2 hét Szerepük van a véralvadásban VÉRALVADÁS protrombin + trombokináz + Ca → trombin Fibrinogén + trombin + Ca → fibrin

Nyirokrendszer A vérkapillárisokhoz hasonló szerkezetű hajszálerekkel kezdődik melyek nagyobb nyirokerekké szedődnek össze. A nyirokerekben billentyűk találhatók, melyek az egyirányú nyirokáramlást biztosítják. A nyirokerek két fő nyirokérbe-mellvezeték és jobb nyirokvezetékbe- torkollanak, melyek a vénás rendszerbe vezetik a nyirkot. Nyirok – fehérjementes vérplazma, fehér vérsejtekkel. Főbb nyirokszervek: nyirokcsomók, lép, csecsemőmirigy