Környezet-, tűz- és munkavédelem 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK.

Az előadások a következő témára: "Környezet-, tűz- és munkavédelem 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK."— Előadás másolata:

1 Környezet-, tűz- és munkavédelem 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK

2 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Az emberi szervezet anyag- és energiaforgalma: Alapanyagcsere: A szervezet „nyugalmi anyagcseréje”, amelynél külsőleg semmilyen tevékenység nem észlelhető (pl. a keringési és a légzőrendszer működtetése). Függ: nem, életkor, testmagasság, tömeg, felület. A napi energiaforgalom: 7,2 MJ/nap

3 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A napi energiaszükséglet összetevői: -12-15% fehérje -30% zsír (vitaminoldó) -55-58% szénhidrátok

4 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A napi energiaszükséglet összetevői:

5 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A napi energiaforgalom alakulása az életkor függvényében

6 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Munkaanyagcsere Bármilyen tevékenységhez szükséges energiafelhasználás. -Maximum: 42-50 MJ/nap, -Egészségkárosodás nélkül: ~20 MJ/nap, -Az emésztőszervek teljesítménye: 29-33 MJ/nap, -Különösen nehéz fizikai munkáknál a napi energiaszükségletet: ~29 MJ (pl. kézi aratás, favágás, kőfejtés). -férfiak: 8 MJ/műszak -nők: 5,8 MJ/műszak (+ 1-2 MJ háztartás!!!)

7 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Az aerob és anaerob folyamatok: Aerob: a testmozgáshoz (izommunkához) szükséges ener-gia előállítása nagy mennyiségű oxigén felhasználásával történik. Anaerob: az izommunkához szükséges energia előállításá-hoz (tápanyagok égetéséhez) a szervezet számára nem áll rendelkezésre elegendő oxigén, ennek következménye az izomláz

8 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Statikus megterhelés: Statikus megterhelés hatására az energiafor- galom mértékéhez képest nagyobb a kifáradás mértéke (pl. görnyedt testtartásban végzett munka). Statikus megterhelésnek számít pl. a szem ter- helése, ha sokat nézzük közelről a képernyőt (mert hosszú ideig kell fókuszálni – a szem akkor „pihen”, ha a végtelenbe néz).

9 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Dinamikus megterhelés: Dinamikus megterhelés hatására az egyik pillanatban az egyik, másik pillanatban a másik izomcsoport húzódik össze. Az összehúzódás és elernyedés váltakozik, pumpálja a vért az izmokba, így a működő izom vérellátása javul, ezt szolgálja az is, hogy erős fizikai munkában, az izomban tágulnak az erek, nő a teljesítménye és a légzés frekvencia, a pihenő izmok erei viszont szűkülnek.

10 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Az izommunka jellege lehet:

11 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Fáradtság: a tevékenységre való képesség csökkenése, amelyet a munkatevékenység nehézsége, fizikai körülményei és időtartama határoz meg. A szervezet alkalmazkodóképességét rendszeres edzéssel és gyakorlással lehet fenntartani.

12 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A munkanap fiziológiai ritmusa:

13 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Légzés Légzés az a folyamat, amikor az emberi test a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átala- kításkor keletkező szén-dioxidot leadja. Ahhoz, hogy az emberi test működőképes legyen folyama- tos friss oxigéndús levegőre van szüksége. A belélegzett levegő 21 % oxigént, 0,04 % széndioxidot, 78 % nitrogént, és néhány tized százalék nemes gázokat tar- talmaz. A levegő nyomása: tengerszinten 760 Hg mm - O2 159 Hg mm 6000 m 360 Hg mm - 80 Hg mm

14 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Légzőszervünk felépítése:

15 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Légzési térfogatok: -légvételkor kb. 500 ml levegőt lélegzünk be, -légvételek száma 14-18/ min. -légzési perctérfogat 7-8 l/min

16 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Vitálkapacitás : Légzési levegő: 500 ml, Belégzési tartalék: maximális belégzéskor még felvehető levegő: 2000-2500 ml, Kilégzési tartalék: maximális kilégzéskor még kilélegezhető levegő: 1000-1500 ml. Maradék levegő: maximális kilégzés után még a tüdőben maradt levegő 1000-1500 ml

17 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK teljes légzési kapacitás (TC) vitálkapacitás (VC) belégzési rezervtérfogat (IRV) kilégzési rezervtérfogat (ERV) reziduális térfogat (RV)

18 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Vérkeringés A vérkeringés feladata a szövetek ellátása a műkö- désükhöz szükséges tápanyagokkal és oxigénnel, valamint a sejtek által termelt salakanyagok és szén-dioxid eltávolítása. A szív a keringési rendszer központi szerve, egy üreges, izmos falú tömlő, mely ritmikus összehú- zódásokkal pumpálja a vért vérkeringésben. A vérkeringés önmagába visszatérő zárt rendszer. Perctérfogat: nyugalomban 5-5,5l

19 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A szívciklus (szisztolé és diasztolé) változása pumpálja az erekbe a vért. Szívritmus: átlagosan 70 összehúzódás percenként

20 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Vérerek: -verőerek (artériák), -hajszálerek (kapillárisok), -visszerek vagy gyűjtőerek (vénák). Vérkörök: Kis vérkör: jobb kamrától a bal pitvarig - Tüdőkeringés Nagy vérkör: bal kamrától a jobb pitvarig - Testkeringés

21 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Vérkörök - Vérerek

22 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Vérnyomás: A vérnyomással a keringő vér nyomását vagy erejét mérjük az erekben. Szisztolés nyomás (120 Hgmm) Diasztolés nyomás (80 Hgmm) Pulzus nyomás (40 Hgmm) Középnyomás (93 Hgmm)

23 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A vérnyomást befolyásoló tényezők: életkor: fizikai aktivitás hőmérséklet érzelmi állapot testhelyzet gyógyszerek vérzés

24 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Hő - Só – Vízháztartás Testhőmérséklet: 36 - 37, 2 °C Sóigény: 1,4 gramm /nap Vízigény: 2,5–3 liter /nap

25 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Elsősegélynyújtás A munkáltató köteles biztosítani, hogy szük- ség esetén (munkahelyi baleset, rosszullét) képzett elsősegélynyújtók szakszerűen tud- janak beavatkozni a mentési munkákba.

26 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A munkáltató feladata gondoskodni : -az elsősegélynyújtók kiválasztásáról, és képzéséről. A képzésre a foglalkozás- egészségügyi szolgálat is felkérhető. -az elsősegélynyújtó eszközök (mentődoboz, hordágy) biztosításáról, rendszeres felújításáról, és könnyű hozzáférhetőségéről.

27 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK A segítségnyújtás állampolgári, illetve munka- társi kötelezettség is. Alapszabály azonban, hogy szükség esetén csak a tőlünk elvárható segítséget nyújtsuk pl.: mentők vagy képzett segélynyújtó hívása. Az elvárható segítségnyújtás elmulasztása bűncselekmény.

28 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Az elsősegélynyújtás lehet : -laikus /segítség kérése/ -munkatársi / szakszerű képzés után / -orvosi -szakorvosi

29 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Általános szabályok: keveset, gyorsan, szakszerűen 1. Megnyugtató fellépés, nyugalom, rend fenntartása. 2. Gyors tájékozódás, a sérültek száma, állapota, valamint a helyszíni körülmények felöl 2. Mentők értesítése: baleset helyszíne, mi történt, milyen a sérülés jellege / pl. eszméletvesztés, mérgezés, égés /, a sérültek száma. 3. A sérültek megnyugtatása. 4. A kíváncsiskodók eltávolítása. 5. A sérültek ápolása. 6. A helyszín biztosítása /körülmények változatlansága / 7. A sérültek súlyossági sorrendjének meghatározása, 8. Szakszerű beavatkozás – elsősegélynyújtás.

30 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Az elsősegélynyújtás személyi, tárgyi, szervezési feltételei: Személyi: szakképzett elsősegélynyújtó (továbbképzéséről is gondoskodni kell). Tárgyi: mentőláda, a létszám függvényében megfelelő számú elsősegélynyújtó ládát kell biztosítani. Szervezési: gondoskodni kell arról, hogy munkaidőben legalább egy olyan személynek kell az intézményben tartózkodni, akit elsősegélynyújtásra képeztek ki.

31 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK Elsősegélyhelyek kialakítása: A dolgozókkal meg kell ismertetni a mentőláda elhelyezésének pontos helyét és az elsősegély- nyújtó nevét. A munkáltató felelős azért, hogy az elsősegély- nyújtáshoz szükséges felszerelés mindig megfe- lelő mennyiségben és minőségben álljon rendel- kezésre. Mind az elsősegélynyújtó helyet, mind az oda vezető utat külön jelzéssel kell ellátni.

32 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK

33 Vonatkozó jogszabályok: 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról 89/1995. (VII. 14.) Korm. Rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról. 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról. 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

34 2. FEJEZET MUNKAÉLETTANI ALAPFOGALMAK V É G E Köszönöm a figyelmet!