GLOBÁLIS PROBLÉMÁK AZ 1970-ES ÉVEK ELEJÉIG

1. Népesedés Népességmegduplázódás időszaka rövidül (pl. a 17. sz. szintjén 0,3 % növekedés  250 év, 1950  40 év, 1970  30 év, az ezredfordulóra lassul. Okok: Orvostudomány, egészségügy fejl. (betegségek, csecsemőhalálozás, stb.) Az éhezés időszakos visszaszorulása (zöld forradalom) Az előzőek miatt a produktív életkor jelentős meghosszabbodása Mi a Föld eltartó-képességének határa? Vester (1982): igazságos elosztás, korlátlan ideig fenntart-ható mg-i termelés, napi 65 g fehérje, 2000 kalória, + átlag 1970-es amerikai állampolgár igénye esetén kb. 2 md fő.

Népességnövekedés csökkentési kísérletei: Kína: adminisztratív intézkedésekkel látványos eredmény, egy gyerekes családmodell India: sterilizálási program nem sok eredménnyel Japán: az „első japán csoda”, életszínvonal növekedésre tudati változás Indonézia: két gyermekes modell Ellenpélda: Malaysia Az igazi probléma nem a népességnövekedés, hanem annak ellátása élelemmel. (Túlnépesedés miatti élettér problémák: ld. rák, kígyók szigete, stb.)

A születéskor várható életkor A Föld népességének változása 1800 óta (milliárd fő) A születéskor várható életkor a világ térségeiben

Kína és India népességváltozása 1950-2000

A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2) 2. Megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Termőföld: Extenzív, de korlátos területnyerés (erdőirtás, szűzföldek, öntözés, egyéb) Fő következmény: látványos erózió, de a legfejlettebb országokban is termékenység csökkenés (bad land probléma, szűzföldek feladása, elszikesedés, elmocsarasodás, egyéb gondok) Urbanizáció miatti termőföld elvesztés (pl. Kína problémája) Összegzett hatás: az egy főre jutó termőterület csökkenése. Kérdés meddig növelhetők a terméshozamok. A művelésbe vont terület (1) és az egy főre jutó termőterület (2) változása a Földön (1950-2000)

Édesvíz: Csak részben megújuló Szennyezéssel veszélyeztetett készletek A második „szűk keresztmetszet”, már látszanak a korlátok. Világtenger: Szennyezési problémák Korlátozott élelemszerző terület.

A világ és ezen belül az OPEC kőolajtermelése 1960-2001 3. Nem megújuló természeti erőforrások korlátozottsága Népességnövekedés, technika fejlődése, rabló gazdálkodás. A világ és ezen belül az OPEC kőolajtermelése 1960-2001 Újrahasznosítás, helyettesíthetőség, technológiai fejlődés szerepe Környezeti probléma a kitermelés globalizációja. Az autarchia helyett az árak szerepe, ami pedig a gazdasági fejlettségtől is függ.

4. Környezetszennyezés regionális lépték országhatároktól független szennyezések „kisebb” ökológiai katasztrófák Az emberiség alapkérdése: a problémákhoz való adaptáció (tanulás és cselekvés), vagy összeomlások sorozata.

Új vagy új megközelítésű világproblémák Woldwatch Institut (1975) ENSZ Környezet és Fejlesztés Világbizottság (1983) /G. H. Bruntland/ - Közös jövőnk program

1. Népesség növekedés, városi növekedés a/ A világ demográfiai megosztottsága: Gyors népesség növekedésű országok (kb. 2,6 md fő növ ütem 2,2 % felett) Lassú nép. növ. átlagosan 0.8 % (2,3 md fő) Élelmezési problémák, termőföld hiány Korábban önellátó országok importőrök. Tömeges népvándorlások. Környezeti károk Következmény: népességcsapda.

Az egy nőre jutó gyermekszám alakulása és a gazdasági fejlettség A Föld lakosságának megoszlása a gazdasági fejlettség függvényében (1950-2000), és a várható trend Az egy nőre jutó gyermekszám alakulása és a gazdasági fejlettség A gabona export-import alakulása és a gazdasági fejlettség

Környezeti problémák. (Vízhiány, szennyvíz, hulladékügy, lakás hiány) b/ Városi növekedés Óriási növekedés a fejlődő országokban (1920: 100 mill., 1985: 1 md., 2000: 2 md.) Környezeti problémák. (Vízhiány, szennyvíz, hulladékügy, lakás hiány) A nagyvárosok túlfogyasztása. A városi népesség aránya a Földön és a kontinenseken (1950-2001)

A világvárosi növekedés a Földön: a legnépesebb, a 10. illetve a 30. legnépesebb város lakosságszáma A fővárosok gazdasági fejlettsége és a légszennyezettség kapcsolata 1970 és 1990 között A levegő ólomtartalmának változása Londonban (1983-2000)

Az AIDS demográfiai következménye: Botswana korfája 2000-ben, c/ AIDS probléma (1980-as évek elején kezdődik, 2001: 37 millió fertőzött) Az AIDS-fertőzöttség a világban 2002 végéig Az AIDS demográfiai következménye: Botswana korfája 2000-ben, és ami 2025-re várható

Olcsó hitelek drága „leve”. Nettó erőforrás transzfer problémája. 2. Adóság válság: Olcsó hitelek drága „leve”. Nettó erőforrás transzfer problémája. Környezeti következmények. A nettó erőforrás-transzfer a tőkeimportáló fejlődő országokba (milliárd $)

„Az öt részre szakadó világ” Jelmagyarázat: I. világ: 1: fejlett ipari országok, 2: fejlődés útján levő országok (GDP 2000 $ alatt); II. (tervgazdaságot folytató) világ: 3: iparosodó országok, 4: fejlődésben levő országok (GDP 1000 $ alatt); III. világ (GDP jellemzően 500 $ alatt): 5: nyersanyagokban gazdag országok kedvező gazdasági szerkezettel, 6: nyersanyagokkal rendelkező országok, kedvezőtlenebb struktúrával; IV. világ: 7: „fejlődő országok” eséllyel a felzárkózásra, 8: jelentős külső gazdasági segítséggel felzárkóztatható „fejlődő országok” (GDP jellemzően 200 $ alatt); V. világ (GDP jellemzően 100 $ alatt): 9: katasztrofális gazdasági helyzetben levő országok

3. Környezeti problémák regisztrált felismerése: Üvegházhatás Ózon Savas esők Sivatagosodás Atom (Csernobil)

4. Regionális feszültségek (katonai) kockázatai

A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje 5. Összefonódó válságok Természeti katasztrófák fokozódó károkozásai: Pl. szárazság: 1960-as évek 18,5 millió, ‘70-es 24,4 millió, ‘80-as csak Afrikában 35 millió fő. Árvizek, vulkáni katasztrófák, földrengések. A természeti katasztrófák által okozott kár, és annak trendje

 Igazi gond a szegénység Miközben Termelési kényszer: fogyasztási kényszer (több száj, fogyasztói társadalom: pazarló fogyasztás, bóvlik, egyszer használatos eszközök, eldobható csomagolás, anyag és energia igényes termékek, presztízs fogyasztás) növekedési kényszer technológiai kötöttség

Harmonikus fejlődés, mint új környezeti ideológia Előzmény: 1972. ENSZ első környezeti konferenciája Stockholm. Nyilatkozat az emberi környezetről Nyilatkozat az irányelvekről Akcióprogramok. „Csak egy Földünk van” Új alternatíva kellett a „O” gazdasági növekedés „perspektívája” helyett.  Az ENSZ Környezet és fejlődés világbizottság: Bruntland jelentés. Korlátozások és szükségletek kielégítése

A fenntartható fejlődés alapelvei: A Föld életképességének megőrzése A népességeltartó-képesség meghatározott kereten belül tartása A nem megújuló erőforrások használatának minimalizálása, Az életminőség javítása, A környezethez való felelősségteljes hozzáállás Globális szövetség kialakítása. Nemzeti kereten belül is fejlődési lehetőség biztosítása. Globális feladatok: Közös javak kezelése Óceánok Világűr Antarktisz Béke és biztonság (1988-ban 25 ezer stratégiai és 35 ezer rövid hatósugarú rakéta) Tudományos együttműködések fontossága Jogi szabályozottság felvetése A fenntartható fejlődés kérdőjelei: mit kell fenntartani? Szükséglet vagy környezeti állapot.

1992. Rioi konferencia Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről (27 elv) Keretegyezmény az éghajlatváltozásról Egyezmény a biológiai sokféleségről Nyilatkozat az erdőkről Feladatok a 21. századra (fontos újdonság a GEF)

2002 Johannesburgi Konferencia Johannesburgi nyilatkozat a fenntartható fejlődésről (32 ponttal), Végrehajtási terv (153 pont). (2015-ig felére kell csökkenteni azok számát, akinek nem jut egészséges ivóvíz, illetve nap 1 $ alatti jövedelemből élnek)