Az intézményes nevelés: szervezet, a „rejtett tanterv”,

Az oktatatás társadalmi meghatározottságának értelmezési keretei -Rendszerelméletű megközelítés: A pedagógiai történés egy viszony; a társadalmi kapcsolatrendszerrel foglalkozik -A szociológia az oktatás funkcióiról: fő funkciók: 1)társadalmi mobilitáshaz való hozzájárulás; 2)társadalmi egyenlőtlenségek alakulásában betöltött funkció; 3)munkaerőképzés; 4)szociális funkciók; 5)személyiségfejlesztés; 6)konzerváló funkció(Bourdien) -Az esélyek egyenlőtlensége és az oktatás: 1)Egyenlőtlenségek kezelésének konzervatív felfogása (egyenlőtlenségek eleve adottak) 2)Liberális felfogás (Minden ember egyenlő jogokkal születik=>esélyek egyenlőségét kell biztosítani az oktatásban) 3)Szociologikus nézőpont/kompenzatorikus elképzelések (egyenlőtlenségek oka a különböző társadalmi rétegekhez tartozó családok kulturális környezetének különbségeiben) 4)Emancipációs elmélet (a hátrányosan megkülönböztetett gyereknek nem kell feladnia az identitását

-A nevelés intézményrendszerének társadalmi szabályozása: Mai társadalmakban kettős tendencia: -Pedagógus önállósága, kreativitása, innovatív tevékenysége a középpontban -Igény nemzeti standardok, alapkövetelmények kialakítására -Az iskolarendszer formálása: Társadalom jelentős hatással a tanítás-tanulás folyamataira. Iskolarendszerek két típusa: „felülről lefelé” és „alulról felfelé” építkező iskolarendszer -A társadalom és az oktatási folyamatok közti meghatározó viszony: Pedagógiai fejlesztési folyamatok. -Centralizált irányítású (politika közvetlenül érvényesíti az akaratát) -Szélsőségesen liberális irány (rendszerváltás utáni új iskolatípusok, tantervek) -A fejlesztésnek egy gazdagon strukturált, demokratikusan működő intézményrendszerre való építése

-Társadalmi egyenlőtlenségek kezelése: -Szelektív iskolarendszerek: egyre magasabb szinten egyre inkább szétválasztják a tehetséges és kevésbé tehetséges tanulókat. -Komprehenzív iskolarendszerek: különböző felkészültségű, képességű tanulók együttes nevelése -Szelekciós hatások a tanítás-tanulás folyamatban -pedagógus nem veszi észre a diákok közti különbségeket -pedagógus megkülönbözteti a diákok által képviselt kultúrák elemeit -elsajátítási folyamat gyerektől való függetlenítése -tanulásról alkotott empirikus felfogás (tanulás=empirikus tapasztalatszerzést követő induktív általánosítások sorozata)

Az oktatás társadalmi meghatározottsága az ezredforduló Magyarországán, folyamatok és feladatok: -Rendszerváltás=>társadalmi szelekció erősödött=>nőtt az esélyegyenlőtlenség az iskoláztatás területén -Iskolarendszer átalakulása (6-8 osztályos gimnáziumok) -Az oktatási rendszer a ’90es években a szelekció irányába mozdult el -Fejlesztéssel kapcsolatos kihívások: -társadalmi szelekciót erősítő, esélyegyenlőtlenséget növelő iskolarendszer folyamatainak megfordítása -komprehenzív iskola meghonosítása -pedagógia képes-e a megújulása, hogy a negatív folyamatokat ellensúlyozza -pedagógiai gondolkodás előtérbe helyezi-e az emancipatorikus megfontolásokat, multikulturális értékrendet az esélyegyenlőtlenségek kezelése érdekében -az oktatásirányítás ki tud-e alakítani egy korszerű fejlesztési stratégiát, fel tud-e zárkózni a világ élvonalához

A rejtett tanterv a folyamatos minősítéssel, az osztályzatokkal az iskola nemcsak a tantárgyi tudást méri elvárásokhoz, a stresszhelyzetekhez való alkalmazkodást is, amelyet a szülői házból hozott iskolával kapcsolatos beállítódások határoznak meg elsősorban

A normák elsajátítása alapján érdemjegyekkel jutalmazza vagy bünteti a tanulót, ezáltal növeli vagy csökkenti az iskolarendszer következő fokozatába való feljebb-jutásának esélyét, ezzel kijelölheti a társadalmi hierarchiában majdan elfoglalt helyét, és betölti rejtett funkcióját, a társadalmi szelekciót. A normák lényege pedig leggyakrabban az iskolai szerep-viszonyok,a hatalmi helyzetek elfogadása.

Minél alacsonyabb társadalmi pozíciót tölt be a család, vele szemben annál erőteljesebben közvetítődik a pedagóguson, mint értelmiségin keresztül az iskola uralkodó szerepe, így a közöttük lévő távolságtartás is annál nagyobb lesz.

értékrend 1. a deklarált intézményi és pedagógusi értékrend, 2. a pedagógusok valódi értékrendje, amely mindennapi munkájukat jellemzi, és amely elvileg az első leképeződése, 3. a diákság értékrendje, amelyet csoportnormák alakítanak, 4. a szülői ház értékrendje, amely hatással van egyrészt a gyerekekre, és nyomást gyakorolhat az iskolára is.