Közlekedési logisztika Tantárgy kód: ZNEBK 374002 Oktató: Dr. Tóth Bálint egyetemi docens 2009/2010. tanév II. félév

A tantárgy fontosabb követelményei (teljes idejű képzésben) Előtanulmányi feltétel: Logisztika alapjai (ZNEBK 704302) Közlekedéstan (ZNEBK 374301) Félévi követelmények: Egy írásbeli feladat (házi dolgozat) és egy zárthelyi dolgozat eredményes teljesítése, A foglalkozások 50%-án való részvétel Értékelés: Vizsga (szóbeli) Félévben összesen: 35 óra előadás és 10 óra tantermi gyakorlati foglalkozás Heti óraszám: 3 óra

A tantárgy fontosabb követelményei (részidejű – levelező – képzésben) Előtanulmányi feltétel: Logisztika alapjai (ZNEBK 704302) Közlekedéstan (ZNEBK 374301) Félévi követelmények: Egy írásbeli feladat (beadása – 2010. május 31-ig) és egy zárthelyi dolgozat (2010. május 27-én) eredményes teljesítése, A foglalkozások 50%-án való részvétel. Értékelés: Vizsga (szóbeli) Félévben összesen: 12 óra előadás

A tantárgy ajánlott irodalmai szerk. Dr. Prezenszki József: Logisztika I. (bevezető fejezetek) Budapest 2000, 2004, BME Mérnöktovább-képző Intézet Szegedi Zoltán – Prezenszki József : Logisztika-menedzsment, Budapest, 2003,2005,2008 Kossuth Kiadó internet

A tantárgy tananyaga A logisztika alapfogalmai és a közlekedés szerepe a logisztikában A marketing és az információ szerepe a logisztikában. Közlekedési és szállítási technológiák, azok helye, szerepe a logisztikai folyamatokban. Közlekedési vállalatok logisztikai rendszerei és feladatai Közlekedési szolgáltatások és a logisztikai vevőkiszolgálás kapcsolata. Áruforgalmi- és logisztikai szolgáltató központok. Az áruszállítás logisztikája (hagyományos és kombinált áruszállítási rendszerek, ellátási-elosztási logisztikai rendszerek, áruszállítás irányítási rendszereik). Személyszállítás logisztikája (vevőkiszolgálási módszerek, eljárások). Közlekedési hálózatok és járművek üzemeltetésének logisztikai rendszerei.

A logisztika fogalma, értelmezése A logisztika fogalmának közel két évezredes múltja! – Marcus Terretius Varro római pedagógustól (ie. I. évszd), Római Birodalom hadseregének ellátása (i.u I- IV. évszd), illetve VI. Leo bizánci császár (iu. X. évszd), majd Baron de Jomini francia tábornokig (iu. XIX. évszd) – elsősorban a hadászati műveletek és a csapatok ellátási szükségleteinek kielégítésére irányuló tevékenységek megszervezésének összességét foglalta magába. A közelmúlt háborúiban is kiemelt szerepet kapott a katonai értelemben vett logisztika tudománya, amelynek módszerei és eljárásai már az elmúlt évszázad közepétől egyre szélesebb körben terjedtek el a gazdasági (termelési, szolgáltatási, kereskedelmi) rendszerekben. A logisztika fejlődése ettől kezdve felgyorsult és ma már a a nemzetgazdaság minden területén a termelési rendszerekben végbemenő technikai, technológiai fejlődést és megújulást, a kutatás-fejlesztés intenzitását és a gyakorlati megvalósítás folyamatait szolgálja. (Ennek megfelelően egyre több féle értelmezés is napvilágot látott.)  

A logisztika fogalma, értelmezése (CLM. Consuil of Logistics Management USA 1963) „A logisztika alapanyagok, félkész- és késztermékek, valamint a kapcsolódó információk származási helyről a felhasználási helyre történő hatásos és költség-hatékony áramlásának tervezési, megvalósítási és irányítási folyamata, a vevői elvárásoknak történő megfelelés szándékával.” Pfohl -1972 „ a logisztika tartalmaz minden olyan tevékenységet, amellyel egy hálózatban mozgásokat és tárolásokat alakítanak ki, irányítanak és szabályoznak. Az együttműködés a hálózatban tárgyak és információk áramlását indítja meg úgy, hogy a teret és az időt minél eredményesebben áthidalják.” R. Gysi -1975 „a logisztika nem más, mint a rendszerelmélet alkalmazása az anyagáramlás területén”. Jönemann – 1989 „ a logisztika anyagok, személyek, energiák és információk rendszereken belüli áramlásának tervezésével. Szervezésével, irányításával és ellenőrzésével foglal-kozó tudomány.”

A logisztika fogalma, értelmezése A logisztika hazai megfogalmazása „Logisztika alatt napjaink nemzetközi szakirodalma anyagok, energiák, információk (esetleg személyek) rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának létrehozásával, irányításával és lebonyolításával kapcsolatos tevékenységek összességét érti. A logisztika a szállításokon, a raktározáson és az ezekkel kapcso-latos rakodásokon (tehát az RST folyamatokon) kívüli (pl. a csomagolással, vagy a telephely-megválasztással kapcsolatos) tevékenységeket is magába foglalja.” (Felföldi László: Anyagmozgatási folyamatok tervezése, Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1976.)

A logisztika fogalma, értelmezése Ismét más megfogalmazásban: ” a logisztika azon vezetési, szervezési és műszaki tevékenységek tudománya, amelyek meghatározott célok és tervek elérésére, valamint a működés érdekében az elvárásokra, az erőforrások fenntartására és ellátására koncentrálnak.” (SOLE - Egyesült Államok Logisztikai Mérnöki Társaság, 1995)

A logisztika feladata, célja és területei anyagok és információk rendszeren belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása és ellenőrzése, a vizsgált rendszerben adódó feladatok meg- valósításához szükséges tárgyi feltételek megteremtése.

A logisztika feladata, célja és területei A logisztika küldetése (feladata) a megfelelő áruknak, vagy szolgáltatásoknak a megfelelő helyre, a megfelelő időben és mennyiségben, a megkívánt állapotban, a megfelelő költséggel való eljuttatása. Ez a 6M elve. Létezik még: 7M a 6M+ a Megfelelő felhasználónak, 9 M a 6M-ből a Megfelelő anyagot, kibővíti az információval, az energiával és a megfelelő személyzettel.

A logisztika feladata, célja és területei Célja, hogy a piaci, termelési igényekhez igazodva a Megfelelő anyag (áru, termék) Megfelelő időpontban Megfelelő helyen Megfelelő mennyiségben Megfelelő minőségben Megfelelő költséggel eljuttatható legyen. ( Ez a 6 M!) Létezik még: 7M a 6M+ a Megfelelő felhasználónak, 9 M a 6M-ből a Megfelelő anyagot, kibővíti az információval, az energiával és a megfelelő személyzettel.

A logisztika feladata, célja és területei R.Gysi megfogalmazása szerint: A logisztika nem más, mint a rendszerszemlélet alkalmazása az anyagáramlás területén. E területek: A beszerzés, alapanyag-ellátás Az elosztás és áruterítés A készlet gazdálkodás és a raktározás A szállítás és szállítmányozás A rendelés-feldolgozás és a kommunikáció A fentiekhez szükséges informatikai háttér!

A logisztika feladata, célja és területei A logisztikával kapcsolatban álló főbb szakterületek: gyártástechnika közlekedéstechnika szállítás és rakodás technika csomagolástechnika raktározástechnika kommunikációs technika üzem-és vállalatgazdaságtan marketing informatika közlekedés-technika szállítás és rakodás technika gyártás-technika csomagolástechnika marketing LOGISZTIKA üzem- és vállalat-gazdaságtan raktározás-technika kommuniká-ciós technika informatika

A logisztika feladata, célja és területei ELLÁTÁS (Beszerzés) Alapanyagok,alkatrészek, fél- és kész termékek, fogyasztási cikkek ELOSZTÁS (Értékesítés) Felhasználás, fogyasztás, újrahasznosítás INFORMATIKA Gazdasági rendszer – gazdálkodó szervezet Termék előállítás, szolgáltatás végzés, üzemeltetés

Általános logisztikai rendszer modell A logisztika és a közlekedés kapcsolata Általános logisztikai rendszer modell Termelés Ellátás Elosztás Felhasználók Fogyasztók Ellátók Szállítók A gazdasági tevékenységek tér- és időbeli elkülönülése miatt a termékek előállításának és értékesítésének folyamatában a közlekedés az összekötőkapocs, amely jelen van a résztevé-kenységek valamennyi szintjén és fázisában.

Termelési, szolgáltatási, kereskedelmi rendszer A logisztika és a közlekedés kapcsolata A gazdasági rendszerek az ellátási –elosztási rendszereken keresztül kapcsolódnak egymáshoz. Ebbe a kapcsolatba a közlekedés – elsősorban árufuvarozási szolgáltatásaival – közvetítő tényezőként lép be. Fogyasztói, felhasználói környezet Ellátói környezet Közlekedési rendszer Ellátási rendszer Gazdasági rendszer Elosztási rendszer Közlekedési rendszer Termelési, szolgáltatási, kereskedelmi rendszer A közlekedés helye az ellátótól a felhasználóig terjedő kapcsolatrendszerben

Iparvállalat logisztikai rendszer modellje. Termelés Ellátás Elosztás Felhasználók Fogyasztók Ellátók Szállítók Ellátási Gyártási Elosztási Logisztika Hulladékkezelési logisztika Információ Anyag Hulladék

A logisztika és a marketing kapcsolata Fogalma:  A marketing olyan vállalati funkció, amely a piacok feltárásával, a termékek tervezésével és értékesí-tésével kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Marketing logisztikának nevezünk minden olyan tevékenységet, amely a piacok célirányos befolyá-solására és a vállalat piaci részesedésének növelé-sére irányul, a jobb szállítási szolgáltatás, állandó szállítási készség és megfelelő minőségű termék-jelenlét révén.

A logisztika és a marketing kapcsolata Erőforrások Marketing-mix -Termék -Ár -Reklám Logisztika elemei -Szállítás -Raktározás -Készletezés -Rendelés feldolg. -Széria nagyság -Információs rendsz. Vevő kiszolgálási szint Versenyképesség-jövedelmezőség A két terület dominanciáját a vállalat stratégiai céljainak megvalósítása (a legnagyobb hosszú távú megtakarítás) a szűkösen rendelkezésre álló erőforrások elosztásának aránya (marketing-mix) és a logisztika elemei között-determinálja

Az információ szerepe a logisztikában Értelmezése  A logisztika folyamatok az anyagáramlás szempontjából két fő csoportra oszthatók: - az anyagáramlást megvalósító fizikai (RST) folyamatokra, - az anyagáramlással kapcsolatos információ áramlási folyamatokra. Információ áramlás jöhet létre: a logisztikai rendszerek elemei között (belső információk), a vizsgált logisztikai rendszer és az őt körülvevő külső környezet között (input, output). Ezen információk hatást (befolyást) gyakorolnak a rendszer működésére, állapotára és a környezetére is! Az információ áramlás minden esetben vagy megelőzi, vagy kíséri, vagy követi az anyagáramlást (szállítást!)

A logisztikai költségek (költségek közötti konfliktusok) Az egyes területek költségeinek csökkentése más területeken költségnövekedést eredményezhet adott esetben Ö S Z K L T É G Raktárkészletek Szállítás Csomagolás Szállítási károsodások Megbízás lebonyolítása Szállítás Beszerzés Raktárkészletek Ügyfélszolgálat Külső raktár Raktározás Gyártás

A logisztikai költségek integrálása a vállalati költségekbe 4 đ Nyereség Logisztikai célfüggvény Logisztikai költségek Hely + idő hasznosság 21 đ Marketing költségek LT= f (Vsz; KL) Tulajdonosi hasznosság 27 đ 1 € árbevételből Gyártási költségek Ahol: LT logisztikai teljesítmény, Vsz a vevőkiszolgálási szint, KL összes logisztikai költség 48 đ Termék / forma hasznosság

A logisztika kapcsolata a termeléssel és az értékesítéssel Jellemző tevékenységek Szállítás Készlet- gazdálkodás Rendelés feldolgozás Raktározás Belső anyag- mozgatás Rakodás TERMELÉS Jellemző tevékenységek Minőség-ellenőrzés Temelés ütemezés Berendezések karbantartása Kapacitás tervezés Teljesítmény mérés és szabványok Interface tevékenységek Beszerzés ütemezése Termelés- programozás Termelésirányítás Interface tevékenységek Vevőkiszolgálási szabványok Csomagolás Egységrakomány- képzés Értékesítési hálózat kialakítása ÉRTÉKESÍTÉS Jellemző tevékenységek Promóció Piackutatás Termék pozicionálás Értékesítési hálózat menedzsmentje Vevői igények gyűjtése, visszajelzése Termelésilogisztikai interface Marketinglogisztikai interface

A logisztika és a marketing kapcsolata Fogalma:  A marketing olyan vállalati funkció, amely a piacok feltárásával, a termékek tervezésével és értékesí-tésével kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Marketing logisztikának nevezünk minden olyan tevékenységet, amely a piacok célirányos befolyá-solására és a vállalat piaci részesedésének növelé-sére irányul, a jobb szállítási szolgáltatás, állandó szállítási készség és megfelelő minőségű termék-jelenlét révén.

A logisztika és a marketing kapcsolata Fogalma:  A marketing olyan vállalati funkció, amely a piacok feltárásával, a termékek tervezésével és értékesí-tésével kapcsolatos tevékenységeket foglalja magába. Marketing logisztikának nevezünk minden olyan tevékenységet, amely a piacok célirányos befolyá-solására és a vállalat piaci részesedésének növelé-sére irányul, a jobb szállítási szolgáltatás, állandó szállítási készség és megfelelő minőségű termék-jelenlét révén.

A logisztika és a közlekedés kapcsolata Az anyagáramlás fizikai folyamata Valamennyi vizsgált logisztikai rendszerben az anyagáramlás fizikailag (ténylegesen) az árúk hely- és időkoordinátáinak változása által valósul meg. Ez a folyamat felbontható alapfolyamatokra : - rakodás ( az idő és a helykoordináták változása nem térnek el jelentősen) - szállítás (itt a helykoordináták változása lényegesen nagyobbaz időkoordináták változásához képest) - tárolás (a hely koordináták változáása nem jelentős, azonban az időkoorditátk eltérése jelentős).

A logisztika és a közlekedés kapcsolata Az anyagáramlás alap folyamataiból - rakodás minden esetben valamilyen szállítási folyamatot készít elő, illetve fejez be. - szállítás helye és feladata alapján megkülönböztetünk: - Üzemi, belső szállítást (ez nem más, mint az anyag-mozgatás!) - külső szállítást ( a hely koordináták változása jelentős) - tárolás (a hely koordináták változása nem jelentős, azonban az idő koorditák eltérése már számottevő)

Anyagi folyamatok menedzsmentje Információ menedzsment A logisztikai rendszer szerkezete (struktúrája) Beszerzés Termelés Értékesítés Anyag- és alkatrész készlet Készlet menedzsment Félkésztermék készlet Késztermék készlet Anyagi folyamatok menedzsmentje Anyag-mozgatás raktározás Kiszállítás raktározás Beszállítás, raktározás VEVŐK SZÁLLÍTÓK Kereslet-menedzsment, vevő nyilvántartás Kínálat menedzsment, szállító nyilvántartás Termelési program és folyamat-nyilvántartás Információ menedzsment VÁLLALAT

A közlekedés helye a vállalati logisztikai rendszerekben A következő előadáson! Köszönöm a figyelmet!