1 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Szolgáltatás szintű hálózat felügyelet akadémiai környezetben Tétényi István – MTA SZTAKI Sándor Tamás - CORE Computer Kft. IKTA-3 szakmai fórum Budapest, január 17.

2 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Tartalom  A pályázat  ITU TMN ajánlás  Eszköz szintű menedzselés  Hálózati szintű menedzselés  Szolgáltatói szintű menedzselés  Az NIIF környezet specifikumai

3 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január A pályázat  A pályázók: Ä Tudás központ – SZTAKI Ä Technológiai központ – Core Computer  A pályázat célja: az NIIF nagysebességű gerinchálózatában és az erre épülő alkalmazások, szolgáltatások számára a hálózat felügyeleti szolgáltatások új generációját biztosítsa  A pályázat státusza: Ä A pályázat újra bírálása folyamatban van

4 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január ITU TMN ajánlás  International Telecommunications Union elméleti ajánlása  Telecommunication Managed Network (TMN) Ä A hálózati menedzser rendszerek ötszintű hierarchiája Ä Az infrastruktúra felügyeletétől az ügyfél-orientált szolgáltatói menedzselésig

5 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január TMN referencia  A szabványos TMN rétegek gyakorlati implemen- tációja nem valósult meg Ä Az ISO OSI szintekhez hasonlóan, inkább csak elméleti, szabatos definiálást biztosít Ä A menedzselési szintek meghatározása a TMN rétegek referencia modelljére hivatkozással történhet  Az eszköz szintű menedzselés Ä A TMN modell legalsó szintje (Network Element Layer) Ä Gyártói, berendezés-függő menedzser programok  Átviteltechnikai elemek menedzselése (pl. SDH)  LAN-WAN illesztők menedzselése (RADView)  Routerek és switch-ek menedzselése (CiscoWorks)

6 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Eszköz szintű menedzselés  A gyártói menedzserek használata: Ä Fontos a berendezések konfigurálásához Ä Hatékony, közvetlen beavatkozás Ä Komplex, heterogén rendszer esetén párhuzamosságok Ä Nehezen követhető a hibák korrelációja az egyes eszközök között  pl. egy switch hibájának következménye egy router hibája  Az eszköz szintű menedzserek szűk szolgáltatás halmazát bővítik a hálózati menedzserek lehetőségei

7 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Hálózati szintű menedzselés  A hálózati menedzser programok funkcionalitása: Ä Elemi hálózat menedzserekkel való kompatibilitás Ä Berendezések detektálása a hálózatban Ä Hálózati topológia leképezése Ä Hálózati riasztások (alarm-ok) fogadása és lekezelése Ä Egyszerű help-desk funkcionalitás Ä Egyszerű hálózatot analizáló kimutatások készítése  A TMN modell szerinti 2-3 szint  Elterjedt programcsomagok Ä HP OpenView, IBM NetView Ä Cabletron Spectrum, SunNet Manager

8 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Hálózati szintű menedzselés  Előnyök Ä IT környezet központi felügyelete Ä A menedzselés automatizálhatósága Ä Néhány biztonsági feladat ellátása Ä Segédeszközök a hálózat hatékonyságának növelésére  Hiányok Ä A hálózatot eszközbázisnak tekintik – nem mint szolgáltatói környezetet kezelik  Egy elromlott berendezés azonosítható, de nincs egyértelmű jelzés a hiba következményeiről  Nincs visszajelzés a javítás előhaladtáról Ä Reaktív megoldások  Események utólagos azonosíthatósága, de nincs komoly előrejelzése a hibáknak, illetve teljesítményromlásnak

9 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január  új eszközök, új alkalmazások, új technológiák  a szolgáltatás egyre fontosabb  a problémák esetenként egyre szerteágazóbbak  a hálózatok egyre nagyobb kapacitásúak és kiterjedtebbek  hálózat felügyelet és a hálózat biztonság sokszor összekapcsolódik (SPAM, AUP, CERT)  a hálózati trendek meghatározása lényegessé válik  folyamatos kapacitás bővülés Az NIIF hálózat felügyelet kihívása

10 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január A kutatói hálózati háttér  a hálózati szolgáltatás alapinfrastruktúra  a kutatói környezet szolgáltatásai számítógéphálózati eszközök, rendszerek tucatjaira épülnek  a hálózati szolgáltatásokkal szembeni igények folyamatosan növekednek  SLA  intézményen belül  szolgáltatóval szemben  A hazai kutatói hálózatot összekötő kapcsolatrendszer kb. 3.5Gbps – 2001 januárjában  A 2002-es tervek optikai Internetet céloznak meg (n*2.5Gbps kapacitással). Ehhez megfelelő felügyeleti infrastruktúra szükséges.

11 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január NIIF szolgáltatói gerinchálózat

12 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január A kutatói hálózat felügyeletének tipikus felvetései  Hol a hálózat határa ?  Mérés, diagnosztika, beavatkozás viszonya  Szabványosság  Centralizált és/vagy decentralizált modell  Rétegek és dedikált felügyeleti eszközök /TMN model/  Ki az operátor ?  Felügyelet és WEB technológia

13 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Az NIIF környezet jellemzői  Ami alapvetően megváltozott:  Az NIIF hálózata szolgáltatói hálózat  SLA  Rendelkezésre állás 99%+...  minőségi követelmények a felhasználók részéről (VPN, multicast, stb.)  minőségi követelmények az alkalmazások részéről (VoIP, stb.)  A projekt céljaiban megfogalmazott válasz: Szolgáltatási szintű menedzselés

14 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Szolgáltatási szintű menedzselés  A hálózatok szerepének módosulása Ä Internet előtt: üzleti alkalmazások kiszolgálója Ä Internet elterjedése óta: önálló, profit generáló szolgáltatási szektor  A hálózatok fenntartása, üzemeltetése, biztonsága társadalmi igény Ä Különböző érdekeltségek megjelenése Ä A hálózatokkal kapcsolatos feladatok és beruházások tervezhetőségének, ellenőrizhetőségének szükségessége

15 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Hálózati szolgáltatások Felső vezető Kapacitás tervező Szolgálta- tási vezető Üzemel- tető A hálózati menedzser rendszer célja: Az üzleti célok elé- résének biztosítása A szüksé- ges átviteli kapacitások intelligens tervezhető- sége A felhaszná- lói igények és az SLA-k kielégíthető- sége A kiesések minimalizál- hatósága, a változások gyors át- vezethető- sége A hálózat legfonto- sabb muta- tószámai: Rendelke- zésre állás, teljes költ- ség Tervezett kihasznált- ság, terhelt- ség Szolgáltatói bérlemény költségek, rendelkezés re állás Torlódási- és hiba- statisztikák Legfonto- sabb meg- oldandó kérdések: A növekvő hálózati költségek kezelhető- sége Az kiadások és az üzleti igények összhangba hozása A legmeg- felelőbb szolgáltató kiválasztása A hibák ész- revételének, behatározá- sának és kijavításá- nak egysze- rűsítése Különböző szempontok és érdekeltségek a hálózatok üzemeltetésekor

16 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Szolgáltatási szintű menedzselés  A TMN legfelső szintjeit megvalósító eszközpark Ä Professzionális, komplex igényeket kielégítő programcsomag Ä Proaktív (prognosztizáló, előrejelző) képesség Ä Az elemi- és hálózati menedzser menedzserek integrációja  Szolgáltatások Ä Real-time információgyűjtés (állapotról, trendekről, rendelkezésre állásról) Ä Adatok grafikus és táblázatos megjelenítése Ä Hibák összefüggéseinek és gyökereinek azonosítása Ä Szolgáltatói szerződések (SLA) nyilvántartása Ä Hibák fontosságának értékelése, a javítás követése

17 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Internet felügyelet  A hálózat elemei: Ä Infrastruktúra Ä Hálózati eszközbázis Ä Hálózati szerverek és szolgáltatások  Internet szolgáltatások működésének és biztonságának felügyelete Ä szerverek elérhetősége/rendelkezésre állása  Pl. Mail, WEB, adatbázis szerverek rendelkezésre állása  FTP, DNS stb. Teljesítménymutatói Ä VPN felügyelet Ä QoS felügyelet Ä Multicast felügyelet  A hagyományos hálózati komponensekkel azonos felügyeleti platform

18 © MTA SZTAKI és CORE Computer – január Köszönjük a figyelmüket! Tétényi István Sándor Tamás