A szakképző iskolai intézményrendszer változásai és új képzési utak Konferencia a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényről Budapest, 2012. november 8. Nagy Katalin Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály

Az iskolai rendszerű szakképzés helyzete Alulképzettség Minőségi problémák: a munkaerő foglalkoztathatósága a képzettség minden szintjén rosszabb, mint az uniós átlag Az iskolarendszer nem reagált időben a demográfiai hatásokra: az iskolaszerkezet torzult Az iskolarendszer nem képes rugalmasan reagálni a gazdasági igényekre: szakmaszerkezeti problémák RFKB-k döntései korlátozott hatásúak, nem kellően megalapozottak TISZK-rendszer nem növelte az elvárt mértékben a hatékonyságot és rugalmasságot LLL hiányosságok Az iskolai rendszerű szakképzés legfontosabb problémái: Alulképzettség: a magas lemorzsolódási arány miatt országosan (nagy területi különbségekkel) magas az alacsonyan iskolázottak száma, akiket nehezen tud a munkaerőpiac befogadni Minőségi problémák: uniós felmérések azt mutatják, hogy a magyar iskolarendszer minden szinten rosszabbul teljesít a minőség tekintetében, mint az uniós átlag Torzult iskolaszerkezet: a demográfiai változásokra a fenntartók nem reagáltak ugyanilyen arányú kapacitás-csökkentéssel, számszerűen ugyanannyi középiskolás jelentős arányváltozást jelent a korosztályon belül, a szakiskolákba sokkal kisebb arányban kerülnek, kevesen tanulnak középfokú szakmát, a szakiskolák kihasználatlanok Szakmaszerkezeti problémák: az iskolák harcolnak a tanulólétszámért, ezért a tanulók egyéni kívánságai jelentik az iskolák számára a keresletet, és nem jelennek meg a munkaerőpiac igényei RFKB döntések, TISZK-rendszer: nem hozták meg a kívánt hatást Lifelong learning, azaz az élethosszig tartó tanulás: jelentős hiányosságok, rendkívül alacsony a felnőttkorban tanulók aránya

A munkaerő-piaci igények mint szabályzók Alapelv a gazdasági igények érvényesítése a szakképzésben A kibocsátás szerkezetében - Pályaorientáció és pályakövetés Szakmaszerkezeti döntés Hatékonyabb, átláthatóbb, túlnyomórészt állami fenntartású szakképző iskolai rendszer A képzések tartalmában - OKJ megújítása, teljes tartalmi megújítás Komplex vizsga: a szakmára jellemző komplex szakmai ismeretek mérése A képzések minőségében - Duális képzés erősítése Gyakorlati képzés a képzések elejétől valamint a gazdasági kamara megnövekedett szerepe

A foglalkoztathatóság javítása Az alulképzettség, a végzettség nélkül lemorzsolódók problémája Felzárkóztatás (Hídprogramok), sokféle tanulási út, a felnőttoktatás kötelező állami feladat Első iskolai rendszerű szakma ingyenessége Az alkalmazkodás elősegítése Zsákutca-jelleg megszüntetése: széles alapszakmák Szakmai érettségi munkakör betöltésére jogosít, szakirányú középfokú tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség Szakirányú felsőfokú tanulmányoknál előny Átjárhatóság minden irányban Minőségi képzés Valós munkahelyi gyakorlat elősegítése Gyakorlatorientált képzés egyenszilárdságot biztosító elemek: egységes, kötelező kerettantervek, OKJ-ban adott képzési idő

Szakiskola Szakközépiskola A 3 éves képzés általánossá tétele Valós munkahelyi gyakorlat, tanulószerződés lehetőleg a képzés második évétől Gyakorlatorientált képzés Továbbtanulási utak Szakközépiskola Kötelező komplex szakmai érettségi Szakmai elméleti és gyakorlati oktatás az első évfolyamtól Szakmai érettségi munkakör betöltésére képesít Szakirányú középiskolai tanulmányokban további egy év alatt OKJ-s végzettség

Tanulási formák, tanulási utak, átjárhatóság Egységes beszámítási szabályok rögzítése Megmaradnak a korábbi beszámítási lehetőségek is Kétéves „szakiskolás” érettségi: egy tanulási út a többi mellett Érettségihez kötött képzés érettségi nélkül? Bárhonnan bárhova el lehet jutni

Felnőttoktatás Új a szakképzési törvényben (33-34. §) Kötelező állami feladat Esti oktatás munkarendje szerint: minden, iskolában tanítható szakma Levelező, egyéb munkarend: OKJ-ben Kerettanterv adaptációhoz: estin: gyakorlat 60% elmélet 10% levelezőn: gyakorlat 20% jelenléti óraszám fogalma Gyakorlati képzés: tanulószerződés nem, együttműködési megállapodásra nincs korlát

Szakmai tanárok, szakoktatók: képzettségi követelmények változása Főszabály: Pedagógus végzettség kötelező a szakmai elméletet tanítóknál Rugalmassági szabályok, kivételek Pedagógiai (módszertani) támogatás a pedagógiai végzettséggel nem rendelkezőknek Gyakorlati képzést folytató szervezeteknél: mestervizsga kötelező (2015)

TISZK-rendszer, a szakképző iskolai intézményrendszer átszervezése az önkormányzati szakképző iskolák állami fenntartásba kerüléséhez kapcsolódik az állami fenntartók tekintetében valós és kötelező integráció, az uniós projektben érintett TISZK-ek esetében a projekten belül az állami kör intézményeinél létrejönnek a koncepció szerinti holland típusú, tagintézményes nagy szakképző iskolák már az uniós projektek fenntartási időszakában A nem állami körben az integráció nem kötelező, a fenntartási időszak végéig a TISZK-ek részei maradhatnak, ha most érintettek uniós projektben. A TISZK rendszer átalakítása után is szabadon együttműködhetnek a szakképzésben érintettek Az intézményrendszer átalakítását a TISZK-rendszer tapasztalatait használva, a jelenlegi rendszerre alapozva szervezzük meg Uniós támogatások nem kerülnek veszélybe az átalakítás miatt Cél a tagintézményes, integrált szakképző iskolák révén az állami fenntartású iskolák körében átláthatóvá és kontrollálhatóvá tenni a szakképzési rendszert A TISZK-eknek továbbra is fontos szerep jut a felnőttképzésben is

Szakmaszerkezeti döntés Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A javaslataikon alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg A döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Háromelemű döntés, érintettek bevonása a folyamatba, iskolai rendszeren kívüli képzésekre is vonatkozik A megyei fejlesztési és képzési bizottságok javaslatain alapuló szakmaszerkezeti döntést fenntartókra lebontva a kormány hozza meg, a döntés betartása feltétele a teljes vagy részbeni állami támogatásnak. A szakmaszerkezeti döntés a munkaerő-piaci igényeket, a közép- és hosszú távú terveket, valamint a gazdasági trendeket figyelembe véve érvényesíti az állam által támogatott képzések körében a gazdaság igényeit. Civil szervezetek továbbra is részt vehetnek az iskolai rendszerű szakképzés feladatainak megvalósításában, ehhez állami támogatást akkor kapnak, ha szakképzési megállapodást és közoktatási szerződést kötnek az állammal, és betartják a központi szakmaszerkezeti döntést. Általános érvényű szakmaszerkezeti döntés: támogatott, korlátozottan támogatott (fenntartónkénti keretszámokkal) és nem támogatott szakmák meghatározása; nem megy mélyebbre, mint ami valóban tudható! Célja a közép- és hosszú távú munkaerő-piaci igények érvényesítése a szakképző iskolák kínálatában

TISZK-ek, intézményrendszer átalakítása Önkormányzati iskolák állami fenntartásba vétele: 2012. január és 2013. január Intézmény-összevonásokról döntés az állami fenntartóknál: 2013 májusának végéig TISZK felülvizsgálat Szakképzési megállapodások megkötése a nem állami fenntartóknál: 2013 tavaszán Agrárágazat: speciális szabályok! Szakmaszerkezeti döntés: 2013/2014. tanévre vonatkozóan még „csonka” döntés MFKB-k: 2012. szeptember 30.

2013. szeptember 1. előtt Megjelenik a szakmaszerkezeti döntést tartalmazó kormányrendelet, valamint a szakképzési megállapodásokat szabályozó kormányrendelet Állami fenntartásba vétel lezajlik 2013. május 31-ig megszületnek az átszervezésről szóló döntések 2013. augusztus 31-ig TISZK-ekkel kapcsolatos további intézkedések a folytonosság biztosításáért

KÖSZÖNÖM MEGTISZTELŐ FIGYELMÜKET! katalin.nagy2@ngm.gov.hu