„A nevelés évszázada”
Életkörülmények a 18. században Az európai népesség megkettőződése 1680-1800 között /halandóság csökkenése, átlagos élettartam növekedése/ Házasságkötés, termékenység, születések közötti időtartam Szoptatás demográfiai szabályozó szerepe Táplálkozás Törvénytelen születések aránya Utolsó gyermek születése
Születéskor várható élettartam 1680-1729 Férfiak 33,0 Nők 33,6 1730-1779 44,8 48,2 1780-1829 47,8 55,4
Életkörülmények a 18. században Nemzedékek élettartamának meghosszabbodása 40 éves apa Az idős generációról a felnőttkorú nemzedékre hárul a tudás átadása
Új családtípus: házaspár-család → tudásátadás optimuma Házastársak korban közelállók Egyéniség A gyermek szerepének felértékelődése „halál fölött aratott győzelem”
A gyermek életben maradásának esélyei A csecsemő neme Hányadikként jött világra Törvényes házasságból született-e Társadalmi helyzet Szoptatós dajka
Jean Honoré Fragonard
A felvilágosodás neveléssel kapcsolatos jellemzői A nevelés tudatossá válása Az erkölcsi nevelés fontossága A hasznossági elv A gyermekszemlélet újdonságai → a gyermekkor emancipálódása Locke Rousseau A közoktatás állami szintű szabályozása
John Locke gyermekfelfogása Tabula rasa A mindennapi élet felvetette nevelési-oktatási kérdések A gyermek erkölcsösödése, morális kondicionálás, szoktatáson és belátáson alapuló erkölcs Engedelmes gyermek Az apa mint barát
Rousseau gyermekfelfogása
Jean Jacques Rousseau gyermekfelfogása a gyermek jónak születik a gyermeki személyiség belső törvényszerűségeire építő nevelés társadalmi elvárások másodlagosak sajátos nevelési módszerek paradoxonok
A közoktatás állami szintű szabályozása Pedagógiai optimizmus „jó alattvaló, „hasznos állampolgár” Közoktatás minden emberre való kiterjesztésének igénye Korlátok!!!