2011 masszőr évfolyam A VÉR.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Az A vércsoport.
Advertisements

Ozmózis vizsgálata.
A kiválasztás Dr. Járos Ildikó.
Megoldások.
A vér- és keringési szervrendszer
A CUKORBETEGSÉG.
A vér.
A védekezés.
FOLYADÉKTEREK, ÉPÍTŐELEMEK, VÉR
A vér.
A vér.
Mik azok a fehérjék? A fehérjék aminosavak lineáris polimereiből felépülő szerves makromolekulák. Ezek kialakításában 20 féle aminosav vesz részt.
Előadók: Jeszenszky Anna Róza Balogh Judit
A KERINGÉSI RENDSZER.
Vér.
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
A membrántranszport molekuláris mechanizmusai
 Évtizedek óta intenzív kutatások zajlanak egy mesterséges vérpótló szer, köznapi nevén "művér" kifejlesztésére, amely sürgősségi helyzetekben a valódi.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
Belső környezet és a keringési rendszer az állatvilágban
KIVÁLASZTÁS.
A szappanok káros hatásai
Vérszegénység Olyan állapot, amikor a vérben található vörösvértestek száma jelentősen a normál érték alá csökken. Ez gyengeség, energiahiány, rövidült,
Immunrendszer Betegségei.
Homeostasis = Belső egyensúly
Mozgás, pihenés, egészség
Ca forgalom szabályozása
A vér összetétele, alkotói
Híg oldatok törvényei. Kolligatív tulajdonságok
A vér A vér többnyire vörös színű (a szín a nevét is tőle kölcsönzi), másodlagos testüregű gerinctelen és gerinces állatok fő testnedve, folyékony szövet.
A vér / testfolyadékok funkciói
A növények vízháztartása
A vér-és alkotói -Szervezetünket erek hálózzák be,melyben a keringő vér látja el tápanyaggal és O2-nel, és elszállítja a bomlástermékeket és a.
A víz.
azaz a nemzetbiztonsági hivatal felépítése és működése
Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi vonatkozások
A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011
AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE
VÉRSZEGÉNYSÉG Amennyiben a vörösvértestek, vagy a hemoglobin száma egy bizonyos határ alá csökken, vérszegénységről, más néven anaemiáról beszélünk.
Felnőtté válás.
A vérkeringés szerepe.
Bornemisza Péter Gimnázium
SLE és vesebetegség Sütő Gábor.
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Követelmények A tantárgy aláírásához
A vér Mennyi van belőle? Mennyi a pH-ja? Milyen szövettípushoz tartozik?
A vér összetétele, alkotói
A keringési rendszer.
E= egyszerű választás T= többszörös választás
A légzési gázok szállítása
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Kiválasztás.
A VÉR FELÉPÍTÉSE ÉS FELADATAI KÉSZÍTETTE: RÁCZ KATA.
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
A vér összetétele, alkotói
Szervetlen vegyületek
Termikus és mechanikus kölcsönhatások
Magaslati edzőtábor Edzéselmélet II. Készítette: Pelyhe Árpád PEAUAAF.SZE.
A vér II..
A vér. Szerepe: - különböző anyagokat szállít a testen belül Ez az ANYAGSZÁLLÍTÁS → életjelenség sejtekhez ami szükséges ami felesleges odaszállít elviszi.
A légzési gázok szállítása
A vér összetétele, alkotói
Kiválasztó szervrendszer.
Híg oldatok tulajdonságai
OLDATOK.
Híg oldatok tulajdonságai
Előadás másolata:

2011 masszőr évfolyam A VÉR

A vér Feladata: - tápanyagok szállítása, - bomlástermékek szállítása - légzési gázok szállítása - védekezés - belső állandóság biztosítása (pH, hőmérséklet, ozmotikus viszonyok) Szövettana: folyékony kötőszövet

teljes vérmennyiség: 5 l

A vérplazma összetétele: Ionok: Na+, Cl-, HCO3-, PO43+, K+, Ca2+ Molekulák: glükóz, zsírsavak, karbamid, hugysavak, aminosavak, plazmafehérjék, albuminok, globulinok, fibrinogén, hormonok A vérplazma működése A transzportfolyamatok lebonyolítása Az ozmotikus nyomás fenntartása Szövetnedv képzés

Emberi vér Békavér VVS: sejtmaggal rendelkezik nagyobb ovális

fehérvérsejt vérlemezke vörösvérsejt

A vörösvérsejtek fánk alak d = 7 μm 5 millió db/μl sejtmag nincs önálló mozgás nincs keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: smag elvesztése hemoglobin bekerülése élettartam: 120 nap pusztulás: lép funkció: O2-szállítás

Mennyiség Mitől növekedhet a mennyiség? tengerszint feletti magasság vérdopping (tiltott!) EPO (vese hormonja, a vérképző őssejtekre hat (tiltott!)

Mitől csökkenhet a mennyiség? vérszegénység - vérzés - sarlósejtes vérszegénység = mutáció - vashiányos vérszegénység - vészes vérszegénység = B12 vitaminhiány - hemolízis (pl. kígyómérgektől)

Ozomózis nyomás Az oldatokban az oldott anyagok homogénen töltik ki a rendelkezésre álló teret, ha ezt nem akadályozza semmi, akkor ez diffúzió útján valósulhat meg. Ha a részecskék mozgását akadályozzuk, például féligáteresztő hártya választja el az oldatot a tiszta oldószertől, vagy egy hígabb oldattól, akkor csak a kisebb méretű részecskék – az oldószer molekulák – képesek a féligáteresztő rétegen átjutni, a nagy átmérőjű hidratált részecskék viszont nem. Ennek az lesz a következménye, hogy a töményebb oldat térfogata növekszik, a hígabb oldaté pedig csökken és a jelenség addig tart, amíg a két oldat koncentrációja ki nem egyenlítődik. Az ilyen koncentráció-kiegyenlítődési folyamatot nevezzük ozmózisnak.

Az előbbi önként végbemenő folyamat megakadályozható, ha az oldat felől kellően nagy nyomással az oldószer molekulákat a féligáteresztő hártyán keresztül visszakényszerítjük a kisebb koncentrációjú oldatba. Ha a nyomás éppen akkora, hogy időegység alatt mindkét irányba ugyanannyi oldószer molekula halad át a féligáteresztő membránon, akkor kialakul egy dinamikus egyensúly. Azt a nyomást, amit ki kell fejteni, hogy ez a dinamikus egyensúly megvalósuljon, ozmózisnyomásnak nevezzük.

A féligáteresztő, sárga színű membránon csak a kisebb méretű részecskék juthatnak át

Gyakorlati jelentősége? Az állati és az emberi szövetek sejtjeiben az ozmózisnyomás 8 bar körüli, s a szervezet igyekszik ezt állandó értéken tartani. Az állati sejteknek rugalmas a sejtfaluk, de ha azokat a sejtnedvnél kisebb ozmózisnyomású (hipotóniás=hipoozmotikus) oldatba helyezzük, megduzzadnak, esetleg szétpattannak. Ha viszont a környező oldat ozmózisnyomása nagyobb (hipertóniás=hiperozmotikus), akkor a sejt vizet veszít és zsugorodik. A túl sós ételek azért okoznak szomjúságot, mert a szervezet vízfelvétellel igyekszik a nagy ozmózisnyomás hatását csökkenteni.

izoozmotikus oldat hiperozmotikus oldat hemolízis hipoozmotikus oldat

Élettani (fiziológiás) sóoldat A vörösvérsejtek a sejtplazmájukkal megegyező ozmózisnyomású, 0,9%-os NaCl-oldatban ugyanannyi vizet vesznek föl, mint amennyit leadnak. Alakjuk szabályos. ezért használnak ún. fiziológiás NaCl-oldatot injekcióhoz, infúziókhoz és a gyógyászat más területén.

Dialízisben Az egy folyamat, amelynek során ozmózis révén tisztul meg egy folyadék, vagy a salakanyagok membránon mennek át és küszöbölődnek ki A dialízis lényege a veseműködés mesterséges pótlása. Az ozmózis illetve diffúzió törvényén alapuló folyamat segítségével kiszűrik a méreganyagot a vérből. Alkalomszerűen kidializálható mérgezésben, rendszeresen krónikus uraemia esetében alkalmazzák.

Oxigénszállítás

Érdekesség (nem kell tudni nyugi!) A légzés ütemét és mélységét a szervezet pontosan szabályozza, hogy a vér oxigénszintjét a kellõ szinten tartsa, és folyamatosan eltávolítsa a szén-dioxidot. A nyaki verõér és az agy jelfogói érzékelik a vér oxigén- és szén-dioxid- szintjét. A vér oxigénszintjének csökkenése (a hipoxia) vagy magas szén-dioxid-szintje (a hiperkapnia) serkenti a légzést. A szén-dioxid-szint csökkenése (a hipokapnia) ellenben lassítja azt. Nagy magasságban a hipoxiát nem annyira a fokozott munkavégzés, mint inkább a levegõ oxigéntartalmának csökkenése okozza, így a vérkeringésben nem dúsul fel a széndioxid. Ha az ember légzése élénkül, a vér szén-dioxid-szintje a normális alá csökken. A szén-dioxid egy része magától is lebomlik, emiatt hipokapnia lép fel. Az agy receptorai ezt úgy értelmezik, hogy lassítani kell a légcserét. A légzés serkentésére és visszafogására ható ingerek konfliktusba kerülnek egymással Ennek látványos következménye a hegymászók alvási légzéskihagyása, amely az akklimatizáció idején igen gyakori. Alvás közben az oxigénhiány arra ösztönzi a szervezetet, hogy fokozza a légzés ütemét és mélységét. A légzés élénkülésével egyidejûleg csökken a vér szén-dioxid-szintje (hipokapnia lép fel), s a légzés akár tíz másodpercre is leáll. Emiatt a vér oxigénszintje hirtelen leesik, a szén-dioxid-szint pedig emelkedik, újra serkentve a légzést. Az alvó hegymászó újra és újra átesik a légzésfokozási-légzéskimaradási cikluson, s nagyon kellemetlen lehet minduntalan arra ébredni, hogy álmában fojtogatják. Az ébren fekvõk pedig attól reszketnek, hogy társuk mikor hagyja abba a légzést - talán örökre! Az agy szén-dioxid-szintre érzékeny jelfogói készen állnak arra, hogy elviseljék a hipokapniát és a fokozott légzést. Változások mennek végbe a testfolyadékok sav-bázis egyensúlyában is, amelyek képessé teszik a szervezetet a tartós oxigénhiány elviselésére. Ha a hegymászó túl gyorsan halad fölfelé, ezek a változások elmaradnak, és kialakulhat a heveny hegyibetegség. A Mount Everesten a szervezet csak ötödannyi oxigénhez jut, mint a tengerszinten. Ez legfeljebb a lassú sétára elegendõ. Ez magyarázza, miért tartott Messneréknek az utolsó néhány száz méter megtétele több mint egy óráig. Nem elhanyagolható az a terhelés sem, amellyel a test hõmérsékletének állandó 36-38 Celsius-fokon tartása jár. Ha a test hõmérséklete 35 Cfok alá süllyed, a testi és szellemi teljesítõképesség összeomlik, az ember kómába kerül, és meghal.

önálló mozgás van (amőboid) keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: Fehérvérsejtek amőboid alak d = 5-20 μm 5-8 ezer db/μl sejtmag van önálló mozgás van (amőboid) keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: speciális funkció elnyerése élettartam: akár 10 év pusztulás: fertőzések helyén, nyirokszervekben funkció: belső védekezés, immunitás neutrofil granulocita baktériumot kajál

limfociták (nyiroksejtek) monociták (nagy falósejtek) Fehérvérsejtek típusai és százalékos arányuk limfociták (nyiroksejtek) monociták (nagy falósejtek) granulociták (kis falósejtek) T-limfocita B-limfocita bazofil eozinofil neutrofil 20-40 % 2-8 % 0,5-1 % 1-4 % 40-60 % B-limfocita baktériumokkal

Fehérvérsejtek csoportosítása Granulociták (kis falósejtek) Neutrofill Eozinofill Bazofill - Idegen anyagok bekebelezése és lebontása - Az érrendszerből kilépve mikrofágokká alakul Monociták (nagy falósejtek) A legnagyobb fehérvérsejtek bab alakú maggal Idegen anyagok, elpusztult saját és nem saját sejtek bekebelezése és lebontása Az erekből kilépve makrofággá alakul T- limfociták A csontvelőben keletkeznek, a csecsemőmirigyben (Thymus) érnek A sejtes immunitásért felelősek Az antitestes immunitásért felelősek B-limfociták A csontvelőben keletkeznek és a nyirokmirigyekben érnek

A sejtes elemek összefoglaló táblázat tulajdonság vörösvérsejtek fehérvérsejtek vérlemezkék Alak Benyomott korong/fánk Gömb, vagy változó Kerek, vagy csillag Számuk 5 millió/μl 6-8 ezer/ μl 150-300 ezer/μl méretük 7-8 mikrométer 5-22 mikrométer 2-4 mikrométer Keletkezési helyük vöröscsontvelő Szerkezetük Sejtmagjuk nincs, vasat és hemoglobint Van sejtmag sejttörmelékek Élettartamuk Kb. 120 nap 1-2 nap – évek 1-2 hét Szerepük Légzési gázok szállítása, vércsoportok Kórokozók elleni védekezés véralvadás

Mitől csökkenhet a mennyiség? vírusfertőzés (pl. HIV) autoimmun betegség sugárkezelés Mitől nőhet a mennyiség? baktériumos fertőzés gyulladások leukémia (fehérvérsejtszám: > 100 000 db/μl) leukémiás vér

Vérlemezkék lemez alak d = 1-3 μm 150-300 ezer db/μl sejtmag nincs önálló mozgás nincs keletkezés: vöröscsontvelői őssejtek érés: sejthártyával borított plazmatöredékek élettartam: pusztulás: vérrögképződéskor funkció: véralvadás

A vérlemezkék szerepe a véralvadásban 2 szakaszra osztható! Az elsődleges sejtes szakaszban a sérült érszakasz falának sejtjei és a vérlemezkék, illetve a véredényen kívüli szövetek vesznek részt. A másodlagos, plazmatikus szakasz a laza sejtes lezárást fibrinszálakkal erősíti meg. Ezt tizenhárom faktor együttműködése hozza létre. A hosszú, pókhálószerű fibrin szálak rátapadnak az érfalra „beszövik” a sérülést. A vérlemezkék, és a vörösvértestek fennakadnak rajta, eltömve a lyukat. A vérlemezkék szerepe a véralvadásban

1. 2. reflexes érössze- húzódás vérlemezkék dugót képeznek 3. véralvadás

reflexes érösszehúzódás vérlemezkék + sérült sejtek F III. (aktív) protrombin (inaktív) trombin (aktív) F XIII. (inaktív) F XIII. (aktív) K vitamin Ca+ fibrinogén (inaktív) fibrin (aktív) F XII. (inaktív) F XII. (aktív) F XI. (inaktív) F XI. (aktív) vízben oldhatatlan, fibrilláris fehérje hálót képez összesen XIII faktor

Fibrinháló Fibrinháló + fennakadt sejtes elemek = vérlepény Kiszűrődik: vérsavó Vérsavó = fibrinmentes vérplazma

vérzékenység (hemofília) trombózis mutáció: X kromoszóma bármely faktor hiánya Mo: kb. 3000 beteg erek elzárása tüdő-, agyembólia(stroke)

29 vércsoport rendszerbe Vércsoportok A Nemzetközi Vértranszfúziós Társaság (ISBT) az eddig megismert antigéneket 29 vércsoport rendszerbe sorolta. Pl: MNS, P, LW, RG stb. A két legrégebben ismert, egyben legjelentősebb vércsoportrendszer az ABO és az Rh. Karl Landsteiner (1868-1943) a laboratóriumában

A B AB Az AB0 vércsoportrendszer VVS-en: A antigén VVS-en: B antigén VVS-en: A antigén VVS-en: B antigén VVS-en: A és B antigén VVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: anti-B antitest Vérplazmában: anti-A antitest Vérplazmában: NINCS antitest Vérplazmában: anti-A és anti-B antitest

Donor Recipiens

Rh+ Rh- Az Rh vércsoportrendszer VVS-en: Rh antigén VVS-en: NINCS antigén Vérplazmában: NINCS antitest, csak ha Rh+ VVS-ek kerülnek Rh- egyénbe >> bizonyos mennyiség fölött kicsapás

Vércsoportok magyarországi eloszlása Rh+: 85% Rh-: 15%

A B vércsoport %-os eloszlása A 0 vércsoport %-os eloszlása

Adj vért és ments meg 3 életet! Véradás http://www.veradas.hu/

Köszönöm a figyelmeteket! 