Szemiot i ka.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Váczy Zsuzsa közoktatási szakértő, Bp május 13. OPKM.
Advertisements

Kelet-nyugati Átjáró A világzene és az interkulturális kommunikáció kapcsolata a pécsi Balkán Világzenei Fesztivál vizsgálata alapján Készítette: Halász.
Neveléselmélet, nevelésfilozófia
Művészet By: Turi Krisztina.
II. A kultúra Bernáth Krisztina Általános szociológia
A térkép és a propaganda kapcsolata Bobák Szilvia.
A filozófia helye a középiskolai oktatásban
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
MAKROKÖRNYEZET /1/ ÜZLETI KÖRNYEZET 2. előadás 2006/2007. tanév.
A VEZETÉSRŐL ÁLTALÁBAN
A FÖLD egyetlen ökológiai rendszer
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar
KNT-Keretmese.
Népszerű kultúra és magaskultúra
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
Szocializáció Fogalmak:
MTA - SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport XIII. Országos Neveléstudományi Konferencia Eger, november 7-9. A természettudományos tudás és alkalmazásának.
Mivel foglalkozik a pszichológia?
Kultúra – nemzet – emlékezet
KERESZTÉNYSÉG A KULTÚRÁK VÁLSÁGÁBAN február SEK A vallás és a vele kapcsolatos tárgyak / tudományágak.
TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL
KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA IV.
„A kultúra azért különlegesen szép terméke az emberi viselkedésnek, mert egyedi és megismételhetetlen. Minden igaz közösség egyszeri jelenség. A kultúra.
Nevelés és érték Dr. Molnár Béla Ph.D. főiskolai docens
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
Tudásközösség – a hagyományőrzés legősibb és legkorszerűbb formája
III. előadás: Írásbeliség, egyén, társadalom
NEVELÉSELMÉLET.
MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET.
Szervezeti viselkedés Bevezetés
KOMMUNIKÁCIÓ Gyula,
A pszichikumról általában
Edward Sapir ( ).
A NÉPRAJZTUDOMÁNY ÁGAI
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A nevelés értelmezése - célja –feladatrendszere
A nevelés értelmezése – célja – feladatrendszere
A pszichológia a személyiség vizsgálatának tudománya
Információ, adat, jel, kód
vizuális kommunikáció
A szövegértési feladatok összeállítása
Antropológia VII. Személy - Lélek I..
A kriminálpszichológia
VIII. KÖZMŰVELŐDÉSI NYÁRI EGYETEM Művelődés – műveltség Dr. Gelencsér Katalin: A köz művelődése Szeged –
Logika Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék.
A gender-kutatások kritikai jellege Dr. Molnár László PhD egyetemi docens NYME FMK Tanárképző Intézet.
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK BBTE Szociológia és Szociális Munkásképző Kar Szociológia Tanszék Szociológia szak Péter László.
A deviancia értelmezési kerete
A nemzeti film fogalma Példa: francia külvárosfilmek.
Általános társadalomföldrajz – bevezető gondolatok
13K – Tárgyalási technikák – 2. előadás
Adatbáziskezelés. Adat és információ Információ –Új ismeret Adat –Az információ formai oldala –Jelsorozat.
Hagyományok, népművészet Magyarországon
KLASSZIKUS SZOCIOLÓGIA ELMÉLETEK
A pedagógus helye az iskolai szervezetben
A művészi nyelvhasználat Kölcsönös aktiválás - megsemmisül a jel (versösszetépés) - érthetetlen a jel (számunkra az arab betűkkel írt szöveg) -
A Francia Tanszék 50 kredites képzési formái az alapképzésben (BA)
Kultúra értelmező kéziszótár alapján három jelentés
Informatikai alapfogalmak
Információelmélet 8. 1 Eszterházy Károly Főiskola, Eger Médiainformatika intézet Információs Társadalom Oktató-
Interkulturális kommunikáció Győr-Moson-Sopron Megyei Kereskedelmi és Iparkamara HR-klub október 24.
1. Témakör. A tanév feladatai A terem rendje Ülésrend kialakítása Érintés és-balesetmegelőzés Eszközök bemutatása.
A KONSTRUKTÍV ÉLETVEZETÉS MINT NEVELÉSI ÉRTÉK
Irodalom a figyelemfelkeltés kultúrájában
Általános társadalomföldrajz – bevezető gondolatok
Regionális identitás és öntudat: létező jelenség Magyarországon?
Szemiot i ka.
Hegel ( ) rendszerfilozófiája
Magyar könyvtárosok egyesülete 50. Vándorgyűlése
SZOKÁS SZABÁLYRENDSZER, NEVELŐMUNKA TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS TERÜLETEI FELADATMEGOSZTÁS Farkasné Egyed Zsuzsa
Előadás másolata:

szemiot i ka

A KULTÚRA SZEMIOTIKÁJA X. ELŐADÁS A KULTÚRA SZEMIOTIKÁJA / ETNOSZEMIOTIKA 0. SZEMIOSZFÉRA 1. JEL ÉS KULTÚRA 2. SZÖVEG ÉS KULTÚRA 3. SZIMULAKRUM 4. ETNOSZEMIOTIKA

Mottó „A kultúra mint szemiotikus jelenség kommunikációból és szignifikációból, jelezési tevékenységből adódik össze. A szemiotika így a kultúra általános elméletévé növi ki magát, sőt a kulturális anthropológia helyettesítőjévé. Magát a kommunikációt is nehéz elkülöníteni a szignifikációtól.” (Eco 1976 "A Theory of Semiotics")

DZSUNGELEK, Természeti (fizikai) dzsungel … Társadalmi (szociális) dzsungel Lelki (pszichológiai-morális) dzsungel Szellemi (metafizikai) dzsungel Hankiss

… és SZFÉRÁK ATMOSZFÉRA LITOSZFÉRA HIDROSZFÉRA BIOSZFÉRA … SZEMIOSZFÉRA Lotman

0. SZEMIOSZFÉRA …kulturális fejlődés feltétele és produktuma… Jelek összessége Szabályok összessége Rendszer – egységes és egyedi! KULTÚRA!

1. JEL ÉS KULTÚRA Kultúra szemiotikai vizsgálata: Radikális hipotézis Mérsékelt hipotézis

1.0. Mi is a kultúra? Kultúrák, kultúrkörök

1.1. kultúra: jelek rendszere Jel – kettős entitás: egység Jel egysége kultúrában megteremtett és érvényesülő egység Jelben két valóságszféra bontakozik ki és kapcsolódik össze - szemioszféra

1.2. Kultúra: szabályok rendszere Minden kultúra szabályt alkot - szabály érvényesülése kultúrát hoz létre! Kódolási szabályok – dekódolási szabályok: jelentések elrendezése és olvasása

1.3. Kódolás és dekódolás Meg kell tanulni ! Kultúrafüggő Jelek / Jelentések generálása, módosítása, olvasása értelmezése

1.4. Jelentések világa Tapasztalati realitás – imaginárius realitás „ való világ” - - - jel(entés)világ

1.5. Kultúra elemei Kultúrtárgyak Egyszerű tárgyaktól bonyolult műalkotásokig

1.6. Kultúrtárgyak létrejötte KŐ – diótörő feltételek 1. (új) funkció rögzítése 2. „valamire való eszköz”-nek nevezés 3. más kövek hasonlónak felismerése Természeti tárgyból absztrakt típus – konkrét megjelenítő, használati mód konkrét jele!

1.7. kultúra: önépítő világ Kultúra egésze: határtalan jelfolyamat! Olyan rendszer, amely magába építi a többi konkrét és történelmileg kialakult rendszert. Lotman: „A kultúra valamennyi nem örökletes információ, az információ szervezési és megőrzési módjának az összessége.”

2. SZÖVEG ÉS KULTÚRA A kultúra: narratívák szövevénye: SZÖVEG Lotman: szövegek fordíthatósága – kultúrák lefordíthatósága? Megfeleltetések nehézsége

3. SZIMULAKRUMOK Baudrillard: szimulakrumok világa Titok: elleplezni valami valót Szimuláció: valónak mutatni valami nem-levőt

3.1. szimulakrummá válás folyamata Jel – kép: realitás tükrözése Jel – kép: elleplezi és torzítja a realitást Jel – kép: elleplezi a mély realitás hiányát Jel – kép: nincs viszonyban a realitással Pl. reklámok, túlélő-showk… politikai kampányok Régi felismerés: képrázat - májá

4. ETNOSZEMIOTIKA Az etnoszemiotika minden, az adott kultúrában valaha is intézményesült és működő jelrendszer vizsgálatával foglalkozó szemiotikai résztudomány. Olyan tudományok közötti területet fog át, amely egyfelől része a néprajznak, másfelől pedig a szemiotikának, a jelek általános tudományának. Bár története több száz évre visszamenőleg nyomon követhető a filozófiatörténetben, újkori fellendülése csak a hatvanas években következett be. Az etnoszemiotika terminus megjelenésének időpontját a néprajzi szakirodalomból pontosan ismerjük. Mivel a szemiotika a társadalom minden jelszerű megnyilvánulásával foglalkozik, az etnoszemiotikát is elsősorban a kulturálisan összetartozó közösségek életének jelként, jelrendszerként értelmezhető viselkedési formái érdeklik. (Hoppál M. in Ortutay, 1977)

Etnoszemiotika – a magyar szemiotikai erősség Kiemelkedő képviselői - néprajzkutatók: Lükő Gábor, Voigt Vilmos, Hoppál Mihály, Gráfik Imre, Tánczos Vilmos… Főbb területek: a tárgyi néprajz jelei - a népi kultúra „beszédes” tárgyai. a folklór jelei – a népköltészet és a népművészet alakzatai és komplex jelegyüttesei. a népszokások és a hagyományos paraszti társadalmak szemiotikája - intézményesült és működő jelrendszerek

Könyvészet, források: ASSMANN, Jan: A kulturális emlékezet, Bp. Atlantisz, 2004 (fejezet) BAUDRILLARD, Jean: „A szimulakrum elsőbbsége”, in Testes könyv I. Szeged, JATE, 1996, Dekon könyvek CS. JÓNÁS Erzsébet: „Kontrasztív kultúraszemiotika kognitív keretben (A Mikulás)”, Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, VI. évfolyam, 1. szám, (2011) pp. 33–47. HANKISS Elemér: Az emberi kaland / Félelmek és szimbólumok, Osiris, Bp. (fejezet) HOPPÁL Mihály: Etnoszemiotika (szócikk), in Ortutay Gyula (szerk.) Magyar Néprajzi Lexikon, Bp., MTA, 1977, http://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-2052.html LOTMAN, Jurij: Kultúra és intellektus, Bp. Argumentum, Diszkurzívák sorozat, 2002 (fejezet) TÁNCZOS Vilmos: Szimbolikus formák a folklórban, Bp. Kairosz, 2007 (fejezetek) VOIGT Vilmos: Etnoszemiotika, Szged, JGYPF, Alkalmazott nyelvészeti mesterfüzetek 07. 2013.