szemiot i ka

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS KÖZKAPCSOLATOK S Z E M I O T I K A A JEL TUDOMÁNYA 2014 tavaszi félév TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR KÖZLÉSTUDOMÁNY ÉS KÖZKAPCSOLATOK

alapvető tudnivalók előadás: csüt. 10:00 - 12:00, 2-es terem szeminárium: csüt. 12:00 – 14:00, 605-ös terem előadó: dr. Hubbes László Attila adjunktus elérhetőség: I. emelet, 104 szoba Társadalomtudományi Tanszék fogadóórák: csütörtök, 16:00 - 18:00 e-mail hubbes.sapientia@gmail.com hivatali telefonszám: 8 5 2366119 tantárgy blogja: http://jelkepesseg.wordpress.com

az előadások felépítése 1. A jeltudomány meghatározása, története, területei, kapcsolatai 2. A jel fogalma, összetevői. A jelszerkezet 3. Szemiózis. A jelhelyzet vagy jelfolyamat 4. Jeltipológia és osztályozás. Paradigmák és szintagmák 5. Jelentés és értelem. Denotáció, konnotáció, mítosz. 6. A nyelvi jelrendszer. Nyelv és beszéd. 7. A metaforizáció, mint jelentésátvitel. Trópusok és alakzatok. 8. A szimbólumok rendszerétől a mítoszokig – archetípusok, szimbólumok, analógia 9. A mítoszok szemiotikája. Mítosztípusok. Modern mitológiák. 10. A kultúra szemiotikája. A kultúra, mint szöveg és jelvilág. Nooszféra, szemioszféra. 11. A képek szemiotikája, a képek olvasása. Ikonográfia, ikonológia. 12. Filmszemiotika. A mozgókép világa, filmnyelv. 13. A reklám és a tömegmédia szemiotikája 14. A világháló szemiotikája: szó – kép – hang – film – intermedialitás - virtualitás

I. ELŐADÁS A jeltudomány meghatározása, vizsgálati köre A jeltudomány történeti kialakulása, irányzatai A jelelmélet válfajai, kapcsolata más tudományágakkal Fókusz: a média szemiotikája

MEGHATÁROZÁSA, MEGNEVEZÉSEI, TÁRGYA 1.1. Mi a szemiotika? 1.2. Régi és új megnevezései 1.3. Mivel foglalkozik?

1.1. Mi a szemiotika? – jeltan / jeltudomány / jelelmélet – JEL – valami más helyett áll, valamit KÉPvisel, valamit megJELENít a jelek vizsgálata a jelek világának értelmezése jelteremtés, jelhasználat, jelfejtés

1.2. (régi és új) megnevezése(i) Σημειωτική ςημα – ςημειων – ςημειωτικός Χρύσιππος (Krüszipposz) (Kr.e. 280-206) szémeiotiké széma – szémeion – szémeiótikosz tünettan ► a jelek tudománya John Locke (1632-1704)

semiologie Ferdinand de Saussure (1916) Cours de linguistique generale: (1857-1913) szémeion ► szemiológia „… elképzelhető egy olyan tudomány, amely a jeleknek a társadalom életében betöltött szerepét vizsgálja. … Szemiológiának fogjuk nevezni (a görög szémeion ‘jel’ nyomán).”

semiotics Ch. S. Peirce (~1890) semiotics / semeotics Ch. W. Morris (1938) Foundations of the Theory of Signs semantics / semiotics Margaret Mead (1962) – Bloomington Conference : „semiotics” Charles Sanders Peirce (1839-1914)

semiotica egyesíti az európai és az amerikai szempontokat Umberto Eco (1932-) egyesíti az európai és az amerikai szempontokat „A szemiotika a kommunikáció egy dimenziója”

szemiotika, szemiológia, szemantika szemeiotika – orvosi szimptomatológia szemiotiké – jelek vizsgálata szemiológia – nyelvészeti hagyományban (EU) szemiotika – általános jelelméleti hagy. (AM) szemantika – jelentéstan, nyelvészet

1.3. Mivel foglalkozik? 1.3.1. a jelölés tanulmányozása 1.3.2. a jelek, jelrendszerek tanulmányozása 1.3.3. a jelek használata a társadalomban

1.3.1. a jelölés tanulmányozása 1. logikai jelölés – szemiózis 2. nyelvi jelölés – szemiózis 3. szemantikai jelölés – szemiózis 4. kulturális jelölés – szemiózis példa: Sajó kutya (Voigt Vilmos: Bevezetés…)

1.3.2. jelek, jelrendszerek tanulmányozása hol a határ? mi jelszerű, mi nem?

1.3.3. A jelek használata a társadalomban a társadalomban használt jelrendszerek (Ivanov) társadalomtudomány v. természettudomány? (bioszemiotika, zooszemiotika…) Eco: - jelölés szemiotikája - kommunikáció szemiotikája módszertani kérdés kommunikáció <> hermeneutika szemiotika <> hermeneutika

2. A jeltudomány történeti kialakulása, irányzatai 2.1. előtörténete 2.2. önálló tudományként való kialakulása 2.3. kortárs körkép

2.1. a.) jeltudomány előtörténete Lényeg – Jelenség görögség – orvostudomány sztoikusok, epikureusok ismeretelmélet

2.1. b.) jeltudomány előtörténete Szókratész Arisztotelész (Az értelmezésről) Platón (Kratülosz) IDEÁK K valós léttel bírnak gondolkodás eszközei Ö realisták nominalisták Z É UNIVERZÁLIÁK P reáliák az igaziak fogalmak csak nevek K (universalia ante rem) (universalia post rem) O Occam R CONCEPTUS Abélard - nem szavak - nem tárgyak JELENTÉSEK!

2.1. c.) jeltudomány előtörténete Reneszánsz ikonológia - Cesare Ripa Vico: Új todomány Felvilágosodás: Descartes Jansen

2.2. a jeltudomány önállósodása Locke: Értekezés az emberi értelemről szellemtudományok: 1. fizika 2. praktika 3. szemiotika Leibniz: characteristica universalis Hegel: A szellem fenomenológiája Frege: Jel, jelentés, jelölet

2.2. a szemiotika klasszikusai Saussure Peirce Morris Hjelmslev Jakobson

2.3. a) modern szemiotika körképe két hagyomány SZEMIOLÓGIA európai – strukturalista nyelvészet-központú Louis Hjelmslev Algirdas Greimas Jurij Lotman Roman Jakobson Roland Barthes Claude Lévi-Strauss Julia Kristeva Christian Metz Jean Baudrillard Jacques Lacan Jakob von Uexküll SZEMIOTIKA amerikai – pragmatista Charles W. Morris Ivor A. Richards Charles K. Ogden Thomas A. Sebeok John Deely EGYSÉGESÍTŐ TÖREKVÉSEK: Umberto Eco Eero Tarasti

2.3.b) fontosabb szemiotikai iskolák párizsi iskola (strukturalisták, posztstrukturalisták) orosz formalizmus (moszkvai-pétervári iskola) moszkvai-tartui iskola prágai iskola olasz iskola amerikai szemiotika

2.3.c) magyar és hazai szemiotika Hoppál Mihály Voigt Vilmos Józsa Péter Petőfi S. János Horányi Özséb Balázs Géza Szilágyi N. Sándor Tánczos Vilmos Solomon Marcus Aurel Codoban Daniela Frumusani

3. Mivel foglalkozik a szemiotika? 3.1. a szemiotika tudományos állása 3.2. a szemiotika forrásai és származékai 3.3. a szemiotika szakterületei 3.4. a jelvizsgálat módja szerint

3.1.a szemiotika tudományos helye ma is vita tárgya még projekt vagy doktrína? egyéb: diszciplína, megközelítés, módszer, elmélet, stb. (Algirdas Budrevicius)

3.2. a szemiotika forrásai és származékai Szemantika (és nyelvfilozófia) Logika Retorika Hermeneutika Kommunikációtudomány Ikonográfia Kognitív tudományok

3.3. a szemiotika szakterületei 1) logikai, matematikai, kibernetikai szemiotika 2) zooszemiotika, bioszemiotika, szemiobiológia, endoszemiotika, fitoszemiotika, szemiogenezis 3) orvosi szemiotika 4) kinezika és proxemika 5) szövegszemiotika, szöveg-pragmatika, textológia 6) retorika és stilisztika, poétika, narratológia 7) irodalom- és művészetszemiotika, esztétikai szemiotika 8) vizuális és filmszemiotika 9) mítosz-szemiotika, ideológiák szemiotikája, kultúra-szemiotika 10) Interdiszciplináris / szinkretikus (nyelvi-képi-geszturális…) 11) hermeneutika, exegetika, teológiai szemiotika 12) MÉDIASZEMIOTIKA!

3.4. a jelvizsgálat módja szerint Tiszta szemiotika: kidolgoz egy jelrendszert. Leíró szemiotika: a tényleges létező jeleket tanulmányozza. Alkalmazott szemiotika: a jelekről szerzett tudást/használatot elemzi.

4. Médiaszemiotika Néhány könyv: Daniel Chandler: Semiotics for Beginners Jonathan Bignell: Media Semiotics Marcel Danesi: Understanding Media Semiotics Jane Stokes: A média és kultúrakutatás gyakorlata

nyomtatott és elektronikus források Horányi Özséb: A jel tudománya, Gondolat Kiadó, 1975 – Bevezető Veress Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium könyvkiadó, Kolozsvár, 1999 – Mi a szemiotika Daniela Frumusani: Introducere în semiotică, Universitatea din Bucureşti, s.a. – Semiotica contemporana Fülöp Géza: Az információ - http://mek.oszk.hu/03100/031 18/html/index.htm#37 Pete Krisztián: Szemiotika – (A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből) – http://ktnye.akti.hu/index.ph p/Szemiotika Chandler, Daniel: Semiotics for Beginners - http://www.aber.ac.uk/media/ Documents/S4B/