A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.

B TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK B. TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK A társadalom, a lokális társadalom, vagy azok egyes csoportjainak elemzése B1B1B1B1MUNKA B2B2B2B2LAKÁS B3B3B3B3 SZOLGÁL TATÁS & ELLÁTÁS B 4 KÉPZÉS & KULTÚRA B 5 ÜDÜLÉS & PIHENÉS B 6 KÖZLEKEDÉS & KOMMUNI KÁCIÓ B7B7B7B7LOKALITÁS A TÁRSADALOM A. TÁRSADALOM A+B 1 típus A+B 2 típus A+B 3 típus A+B 4 típus A+B 5 típus A+B 6 típus A+B 7 típus Társadalmi térszerkezet A fizikai földrajzi környezet és a társadalmi térszerkezet kapcsolata A+B KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI A+B. KAPCSOLATÁNAK TERÜLETI TÍPUSAI C. Σ 5 i=1 (A+B) D A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE D. A TÁRSADALOM HATÁSA A FIZIKAI FÖLDRAJZI KÖRNYEZETRE A társdalmi alapfunkciók területi rendszere A társdalmi alapfunkciók területi rendszere BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 46. o., 6. ábra.

ALAPFUNKCIÓK 3. Ellátás és szolgáltatás

HELLBERG ► HELLBERG, H. [1985] – a tercier szektor működése:  kínálat attraktivitása  vásárlóerő  konkurencia  szerviz funkciók  szerviz funkciók – „consumer services” → a szolgáltató intézmény bevételhez jut → népességnövekedés: természetes szaporodás / területi koncentráció menedzsment funkciók  menedzsment funkciók – „ business services” → „…a teljesítmény a másik félnél jelenik meg.” → gazdasági növekedés → „…A kereskedelem és szolgáltatás térszerkezete … a kínálat és a kereslet folyamatos magatartásváltozásában módosul, mert mindkét aktív csoport rendre átértékeli a funkcióval kapcsolatos tevékenységét, azaz létrejön a visszahatás.” Ellátás és szolgáltatás I. Ellátás és szolgáltatás I. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

 szociálgeográfiai szempontok:  hivatalos ellátórendszer  igazgatás, egészségügy, képzés, közlekedés → „…a funkciók működésében a csoportérdekek csak ellenőrzött mértékben jutnak kifejezésre.” → „…szociálgeográfiai szempontból nem értelmezhető egységes alapfunkcióként, mert működésének nincs egységes csoportspecifikus jellege.”  gazdaságföldrajzi értelemben a szociálgeográfiai funkciók a szolgáltatószektor részei PARTZSCH  a képzés & közlekedés a PARTZSCH-féle rendszerben önálló alapfunkció  az igazgatás belső hierarchiája nem csoportspecifikus → a központi irányítási mechanizmusok hatásait tükrözi vissza → „A településnek az igazgatás hierarchiájában elfoglalt helye a lokalitás egésze szempontjából jelenthet előnyt vagy hátrányt … de az igazgatás intézményhálózatának egésze nem csoportspecifikusan működik.”  privát ellátószféra  kiskereskedelem, ellátás, közlekedés (városi személyszállítás), szórakozás Ellátás és szolgáltatás II. Ellátás és szolgáltatás II. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

ellátás – szolgáltatás  ellátás – szolgáltatás & a társadalmi tér  nem egyenletes terjedés a társadalmi térben koncentrálódásszóródás  szabályszerű koncentrálódás & szóródás  a koncentráció / dekoncentráció az egyes funkciók esetén nagyon különböző indikátorként CHRISTALLER  indikátorként felhasználhatók a társadalmi tér fejlődési különbségeinek meghatározására [→ a tercier szektor egyes funkcióinak működési adatai] [pl. a CHRISTALLER-modell – kommunikációs kapcsolatok] KLÖPER  szolgáltatások telephelyválasztása – KLÖPER [1970] – gazdasági szempontok:  a felvevőpiac nagysága & minősége  a funkció gazdasági potenciálja → „elbírja”-e a diffúzióból adódó átmeneti veszteséget Ellátás és szolgáltatás III. Ellátás és szolgáltatás III. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

ellátás – szolgáltatás  ellátás – szolgáltatás & a központi helyek területi kapcsolata  az intézményrendszer [hivatalos & magán] és az azt működtető csoport [„középréteg”] kapcsolata  a funkció vonzásterületei és azok hierarchikus rendjének csoportspecifikus sajátosságai  a funkciót igénybevevők térkapcsolatai  HECKL  HECKL, F. X. [1981]  kereslet – kínálat – térszerkezet összefüggésének modellje  a modell nem alkalmazható a tercier szektor egészének elemzéséhez (→ az igazgatás, egészségügy, közlekedés térszerveződésére nem csak a piaci kereslet-kínálati mechanizmusok hatnak) Ellátás és szolgáltatás IV. Ellátás és szolgáltatás IV. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

AA BB KERESKEDELEM - SZOLGÁLTATÁS A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 68. o., 7. ábra. ÉRTÉKEKELÉS AZ ÖSSZES INFORMÁCIÓ MENTALMAP ÉRTÉKEKELÉS MENTALMAP CC Az alapfunkciónak a kínálat és kereslet által meghatározott térbeli szerkezete kínálati oldal keresleti oldal

AA KERESKEDELEM - SZOLGÁLTATÁS A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 68. o., 7. ábra. ÉRTÉKEKELÉS MENTALMAP CC Az alapfunkciónak a kínálat és kereslet által meghatározott térbeli szerkezete kínálati oldal

HECKL  a HECKL-féle modell  A: kínálati oldal  a társadalmi csoport-magatartást meghatározó tényezők  rendelkezésre álló vásárlóerő mennyisége & szerkezete → vásárlóerő: lakónépesség; beingázók; vonzásterület népessége; turizmus → vásárlói aktivitás: ~ jövedelmi helyzet; ~ gazdasági helyzet  a funkció működését befolyásoló gazdasági feltételek → „üzemen belüli” tényezők: infrastruktúra; kínálat minősége; ráfordítás/hozam → „üzemen kívüli” tényezők: gazdasági szabályozók; konkurencia  a vásárlóerő & a gazdasági feltételek térkapcsolata a funkcionális rendszerben Ellátás és szolgáltatás V. Ellátás és szolgáltatás V. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

BB KERESKEDELEM - SZOLGÁLTATÁS A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 68. o., 7. ábra. ÉRTÉKEKELÉS MENTALMAP CC Az alapfunkciónak a kínálat és kereslet által meghatározott térbeli szerkezete keresleti oldal

HECKL  a HECKL-féle modell  B: keresleti oldal  a társadalmi csoport-magatartást meghatározó tényezők  rendkívül heterogén & strukturálisan állandóan átalakuló csoportok  vásárlói magatartás indítékai  fogyasztói szokások Ellátás és szolgáltatás VI. Ellátás és szolgáltatás VI. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.

AA BB KERESKEDELEM - SZOLGÁLTATÁS A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 68. o., 7. ábra. ÉRTÉKEKELÉS AZ ÖSSZES INFORMÁCIÓ MENTALMAP ÉRTÉKEKELÉS MENTALMAP CC Az alapfunkciónak a kínálat és kereslet által meghatározott térbeli szerkezete kínálati oldal keresleti oldal

HECKL  a HECKL-féle modell  C: funkcionális térszerkezet – intézményhálózati telephelyrendszer  külső tényezők → gazdasági növekedés; urbanizáció  népesség területi eloszlása  jövedelmi viszonyok alakulása  vásárlói szokások & szükségletek változása  belső tényezők → a funkció működéséből következnek  árak alakulása  a szolgáltatás belső szerkezete  forgalom nagysága & időbeli változása  szállítás & raktározás Ellátás és szolgáltatás VI. Ellátás és szolgáltatás VI. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai értelmezése. Budapest, 2003, 65 – 73. o.