A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

A szociálgeográfiai csoport Motley, Archibald: Bronzeville at Night, 1949.

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói I Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói I. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o. szociálgeográfiai csoport → „ ...az egyének bizonyos számú tér- és időbeli koncentrációja, amely a csoportok sajátos magatartása alapján az alapfunkciók megvalósítása során alakul ki és sajátos aktivitási tereket képez...” → „... ezáltal sajátos téralakító hatások jönnek létre, melyek végül a térben is kifejezésre jutó csoport- és funkcióspecifikus halmazt hoznak létre.”

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói II Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói II. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. GIDDENS, A.: Szociológia. Budapest, 1995, 286. & 302 – 303. o. GIDDENS, A. [1995] → csoport: „... egymással rendszeres interakciót folytató emberek közössége.” → bizalmas kapcsolatok; szolidaritás; közös szokások → sokaság: „...olyan emberek halmaza ... akiket nem köt össze közös identitás tudata.” → társadalmi kategória: statisztikai csoportosítás ► csoportképzés a szociológiában  három alaptípus:  „természetes életközösség”  „speciális célra alakított szövetség”  „szándékolt szövetség” ► csoportképzés a szociálgeográfiában csoportképzés alapja:  térbeli együttélés  munkamegosztás  térbeli cselekvés hasonlósága (...irány, idő, közlekedési mód)

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói III Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói III. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában I. életforma-csoport – „genre de vie”  azonos életmód → meghatározza az összes alapfunkcióhoz való viszonyt → a kultúrtáj jellegében felismerhető (agrártáj; ipari táj; munkás-lakótelep, stb.)  „német” irányzatok → pontosan leírható életmód & „...a létezés egészével összefüggő térbeli magatartás” (BOBEK, H. [1948])  „francia” szociálgeográfia → társadalmi együttélés (SORRE, M. [1948])

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IV Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IV. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában II.  „primer & szekunder életformacsoportok”  társadalmi munkamegosztás → TOTTEN, H. [1959] → hasonló munkavégzés & térbeli aktivitás → a társadalmi mobilitás hatására értelmüket vesztő kategóriák

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói V Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói V. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában III.  települési életforma-csoport  foglalkozásszerkezet alapján meghatározott településtípusok → gazdasági-társadalmi szerkezet → térhasználat → lakóhely jellege → életkörülmények  falusi & városi létformák (BUCHOLZ, H. J.[1970])

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VI. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában IV.  szociálgeográfiai magatartáscsoport  funkciók működése  térszerkezetbeli változások  „...térfolyamatokkal összefüggő emberi, ill. csoportmagatartás.” → „A magatartáscsoport és a funkcionális térszerkezet együttesen van tehát jelen a kultúrtájban, s alkotja annak karakterét.”

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VII Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában V.  térbeli aktivitási csoport  adott tér/idő-ben meghatározott funkció működtetése  „telephelyek” térbeli differenciálódása  térbeli mobilitás → HOMANS, G. C. [1961] → azonos időben azonos cselekvésben részt vevők → szociológiai csoporthoz tartozástól függetlenül → az adott funkciót a közös cselekvés működteti

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 35 – 36. o. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 11 – 12. o. ► csoportképzés a szociálgeográfiában – összegzés életforma-csoport – „genre de vie”  „primer & szekunder életformacsoportok”  települési életforma-csoport  szociálgeográfiai magatartáscsoport  térbeli aktivitási csoport

A SZOCIÁLGEOGRÁFIA II. alapfogalmak Cox, Walter I.: Wine for Two.

A szociálgeográfiai tér Escher, M. C.: Relativity, 1953. National Gallery of Art, Washington D.C.

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói VIII. BERÉNYI István: A szociálgeográfia értelmezése. Budapest, 1997, 113. o.  szociálgeográfiai tér  kultúrföldrajz – passzív térképzet  a szociálgeográfiai tér „lényege” → bizonyos társadalmi csoportok tevékenységének eredménye → „... a szociálgeográfiai térfogalom ... határait az aktivitási távolság jelöli ki, amelyben a szociálgeográfiai csoportok t[ev]é[ke]nykednek, tehát társadalmi vonatkozású térrendszer.” → „… a szociálgeográfiai tér azt a telephelyhez kötődő társadalmi tevékenységet fogja át, amely telephelyrendszer a társadalom alapfunkcióival jön létre.”

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IX Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói IX. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12. o.  szociálgeográfiai tér → „... a gazdasági társadalmi fejlődés során kialakult és az emberi szükségletek szerint változó társadalmi alapfunkciók térbeli rendszere ...” → „…az ember társadalmi cselekvésének térbeli alaptényezője [Substrat]…” → „… empirikus valóság…. amely magán viseli a cselekvő ember: - gondolkodását, - kulturális meghatározottságát, - társadalmi helyzetét, - akaratérvényesítésének lehetőségeit.” → „A funkcionális térszerkezet térbeli rendje a társadalmi tér hármas dimenziójában, a természeti – gazdasági –társadalmi tér kölcsönkapcsolatában értelmezhető, ami együttesen adja a kultúrtáj karakterét.

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói X Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói X. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 12 – 13. o. az ember és a tér kapcsolata [multidimenzionális] öt szempont – MOEWES, W. [1980] → Grundfragen des Lebensraumgestaltung. Berlin – New York  fiziológia pszichológia (társadalom-pszichológia) gazdasági-társadalmi tevékenység az ember tér- & idődimenziója a tér szociálgeográfiai dimenziója → földrajzi közelség & távolság

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XI Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XI. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o. az ember és a funkcionális tér viszonya élettér – DARWIN → „…az adott embercsoport életfeltételeit biztosító…” nagyságú; „…a természeti népek által használt tér.” (szükségleteik kielégítéséhez) élettér – szociálgeográfia → „…az egyén és a csoport által megélt funkcionális tér, amelyen belül szükségleteiket kielégítik.” → „…történetileg változik, mert a funkcionális rendszer a társadalmi szükségleteknek megfelelően átalakul.” RUPPERT, K. [1970] – a funkcionális rendszer átalakulásának modellje  individuális és közösségi döntési mechanizmus

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XII Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XII. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 13 – 14. o. a funkcionális rendszer átalakulásának modellje RUPPERT, K. [1970] – individuális és közösségi döntési mechanizmus az ember térhasználattal kapcsolatos szándékolt cselekvése → szelektív információértékelés: → észlelt; → élettérből megtapasztalt; → társadalmi miliő által közvetített információk → „A … tapasztalat és a szelektív információértékelés alakítja az egyén alapfunkciókhoz fűződő viszonyának kiformálódását.” → [a funkcionális térhasználattal] „….kapcsolatos emberi magatartást a család, a szomszédság, a kisebb-nagyobb közösségek, valamint a társadalmi nyilvánosság együttesen formálja.” → „Minél zártabb a közösség, annál erősebb a csoportspecifikus hatás az egyén döntéseiben.”

Szociálgeográfiai térszerkezet [RUPPERT, K Szociálgeográfiai térszerkezet [RUPPERT, K.] BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14. o.

Az információs spektrum összessége Az észlelt és szelektív információk Az információ értékelése Térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül Az alapfunkciók szerkezete

É R T É K E L É S az információs spektrum összessége az észlelt és szelektív információk elképzelés a környezetről mental map az információ értékelése É R T É K E L É S munka térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül oktatás - képzés szabadidő ellátás -szolgáltatás lakás közlekedés lokalitás az alapfunkciók szerkezete

az információs spektrum összessége az észlelt és szelektív információk az információ értékelése térhatású aktivitás az alapfunkciókon belül az alapfunkciók szerkezete

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIII Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIII. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o. az ember társadalompszichológiai szükségletei a térhasználatban DELHEES, K. H. [1975] – Motivation und Verhalten. München. biológiai és társadalmi helyzetből adódó szükségletek  biztonság  identifikáció  önmegvalósítás  esztétika

Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIV Szociálgeográfiai alapfogalmak definíciói XIV. BERÉNYI István: A funkcionális tér szociálgeográfiai elemzése. Budapest, 2003, 14 – 15. o. az ember funkcionális rendszerrel összefüggő térelképzelésének dimenziói BERÉNYI, I. [2001] – A kultúrtáj és régió mint kulturális örökség. Piliscsaba. társadalompszichológiai szükségletek → személyiségfejlődés: alapja „… a környezet megismerése, az élettérben létező dolgok funkciójának érzékelése, értelmezése, majd cselekvésben való hasznosítása.” tapasztalat és tanulás  dimenziók:  természeti (művi) környezet  gazdasági tér  társadalmi tér  az individuum térbeli magatartása