ELTE TTK Földrajz BSc III. Cseri Zoltán 2013. 11. 21. A globális melegedés hatásai a hegyvidéki éghajlatra (globális áttekintés) ELTE TTK Földrajz BSc III. Cseri Zoltán 2013. 11. 21.

Tartalom A felmelegedés vélhető okai Klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken Globális példák Források

A klíma változása három egymással párhuzamosan ható okra vezethető vissza: Az éghajlati rendszer belső ingadozásai. Természetes külső tényezők hatása. (vulkánosság, lemezmozgások, naptevékenység … stb.) Antropogén hatások. (üvegházgázok, felszín átalakítása… stb.) A Würm glaciális (kb. 10 000 éve ért véget) utáni interglaciális szakaszban vagyunk, tehát alapvetően még egy természetes felmelegedési szakaszban élünk. Ehhez az „ipari forradalom” óta az ember nagy mértékben hozzájárul, főleg az utóbbi száz évben. E két tényező hatása a legfontosabb

Forrás: http://upload. wikimedia

Fontos az éghajlat alakító szerepük A szárazföldi területek mintegy 20%-át a hegységek alkotják, melyek minden kontinensen megtalálhatók. Fontos az éghajlat alakító szerepük Függőlegesen kis távolságokon belül megjelennek a nagy éghajlati övek Hidrológiai szempontból nagyon fontosak, hisz a nagy folyók forrásterületei Forrás: http://earthobservatory.nasa.gov/Features/PaintedGlaciers/page2.php

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken A hőmérséklet emelkedésével a következő területeken következnek/tek be változások: A hóhatár emelkedése A növényzeti és állati övek magasabbra tolódása Az élőlények életfeltételeinek megváltozás, ebből fakadó hatások Az ember térhódítása a hegységekben A hótakarók, gleccserek olvadása és ezek következményei Az édesvízkészlet csökkenése Hirtelen és pusztító árvizek Permafroszt felengedéséből adódó sziklaomlások és csuszamlások

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken A növényzeti és állati övek eltolódásának hatásai Mind a növények, mind az állatok szaporodási/tenyészidőszakát befolyásolja a hó mennyisége és a hóborítás időtartama, valamint az ebből fakadó nedvességviszonyok. Mivel a hóhatár feljebb tolódik, megváltoznak a szaporodási feltételek, a „régi” főleg növényfajok nem képesek elég gyorsan alkalmazkodni és követni az ideális zónát egyedszámuk nagyon lecsökken, kipusztulás veszélye fenyegeti őket + új alacsonyabb övekből származó fajok térhódítása. Hasonló problémák az állatfajok esetében is, bár ők sokkal jobban alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Fontos a hegység mérete: ha van hova feljebb kúszni, akkor esély is van a túlélésre. Talajosodás kérdése: Vajon képes e követni a felmelegedést a pl: sziklahavasokon képződő talajosodás üteme? Növényeknek szükség van talajra.

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken A növényzeti és állati övek eltolódásának hatásai A permafrost felengedésével járó lejtős tömegmozgások hatásai az élővilágra. Ahogy egyre feljebb tolódnak a növény-és állatövek, úgy a hegy lábára jellemző növény és állatvilág is feljebb kúszik. Az ember egyre jobban meghódítja a hegyeket… A kedvezőbb klíma miatt egyre több település jön majd létre a hegyekben. A mezőgazdasági területek is magasabbra kúsznak a hegyoldalakon. Fakitermelés növekedése + új legelők kialakítása. Korábban gazdaságtalanul bányászható területek ideálissá válása. Növekvő turizmus.

A növényzeti övek sematikus ábrája a trópusi, mérsékelt és boreális hegységekben Forrás: http://www.ipcc-wg2.gov/publications/SAR/SAR_Chapter%205.pdf

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken A hótakarók, gleccserek olvadása és ezek következményei Általánosságban elmondható: A magashegységekben a felmelegedés hatására a hótakarók és gleccserek visszahúzódnak, vagy már el is tűntek, mivel nyáron több hó/jég olvad el, mint amennyi télen rakódik le. Feltételezések szerint a következő száz évben a gleccserek 30-50%-a eltűnhet a Föld színéről. Az Andok, Alpok, Himalája… stb. A Föld legnagyobb folyóinak forrásterületei, a népesség nagy része ezek mentén koncentrálódik. A hó/jég elolvadásával egyre több és nagyobb kiterjedésű gleccsertó jön létre.

A klímaváltozás hatásai a hegyvidékeken A hótakarók, gleccserek olvadása és ezek következményei A permafrost felengedésével megnövekszik a sziklaomlások, ill. csuszamlások száma és mérete, hisz ezeken a területeken nincs növényzet ami megfogja a váztalajt nagy veszélyt jelenthetnek a hegyi lakosságra. A hó/jég olvadásával a tavaszi csúcsvízhozam sok gleccser táplálta folyó esetében megnövekszik nagy árvizeket okoz, melyek megtizedelhetik a lakosságot. Fontos megemlíteni, hogy ha a gleccser elolvad, a vízutánpótlás attól még nem szűnik meg. A gleccsereket a lehulló hó növeszti, ami ezután eső formájában éppúgy folyókban távozik a hegyekből. Valamint fontos az is, hogy a Föld édesvízkészletének 68,7%-át a gleccserek és az állandó hótakaró tartalmazza.

Globális példák Észak-Amerika Glacier Nemzeti Park (USA) A globális felmelegedés hatására a gleccserek gyors ütemben olvadnak. 1850-1979 között területük 73%-kal csökkent. 1900 környékén még 150 db gleccsert jegyeztek, ebből 2007-re 27 db maradt csak meg. 1914 2009 Jackson-Blackfoot-gleccser Forrás: http://earthobservatory.nasa.gov/Features/Water/images/jackson_blackfoot_glaciers.jpg

Globális példák Dél-Amerika Quelccaya-gleccser (Peru, Andok) A trópusi öv legnagyobb kiterjedésű gleccsere (44 km2). 1978 óta a jégsapka területének mintegy 20%-át elvesztette. A XXI. század első éveiben az éves visszahúzódás 205 m volt. Napjainkban tízszer olyan gyorsan zsugorodik, mint tíz éve, ezzel veszélyezteti Lima lakosságának ivóvízellátását. Quelccaya-gleccser, Qori Kalis jégnyelv Forrás:http://researchnews.osu.edu/archive/Nash200c1.gif

Globális példák Európa Pasterze-gleccser (Ausztria) 8,4 km-rel Ausztria leghosszabb gleccsere. A jégfolyam évente kb. 10-15 méterrel rövidül meg - de 2003-ban 30 métert vesztett hosszából. 1875 2004 Forrás: http://www.zoldmuzeum.hu/olvado-gleccserek-a-kozeljovo-fenyegeto-termeszeti-csapasa

Globális példák Ázsia Himalája gleccserei Gleccserei gyorsabban zsugorodnak mint általában a gleccserek. 35 év alatt akár teljesen el is tűnhetnek, ez katasztrofális következményekkel járhat, hisz jege két nagy folyót táplál, amely a világ népességének 40%-a számára biztosít ivóvizet. A hirtelen olvadás miatt a gleccsertavak kiönthetnek, mint pl: a Tsho Rolpa gleccsertó, mely több ezer embert fenyeget. Forrás: http://www.icimod.org/dvds/201104_GLOF/pictures/beauty/06.jpg

Globális példák Afrika Mt. Kilimanjaro 1993 2000 1912 és 2000 között a hegy hómennyiségének 80%-a eltűnt. Egyes tudósok szerint 2015-2020 között teljesen el fog tűnni a hósapka. A felmelegedés mellett a helyi lakosság is elősegíti a hó olvadását, mivel termőterület szerzés céljából felégetik a hegyoldal egyes részeit. 1993 2000 Forrás: http://svs.gsfc.nasa.gov/stories/kilimanjaro_20021216/index.html

Források IPCC Munkacsoport II jelentés 1995: „Hatások, alkalmazkodás és az éghajlatváltozás enyhítése: Tudományos-technikai elemzés „ (Working Group II Report "Impacts, Adaptations and Mitigation of Climate Change: Scientific-Technical Analyses" ) Digitálisan: http://www.ipcc-wg2.gov/publications/SAR/SAR_Chapter%205.pdf http://www2.sci.u-szeged.hu/eghajlattan/pdf/moeghajl09.pdf http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/hatasok-alkalmazkodas/ http://www.kisalfold.hu/velemeny/hova_tunt_a_kilimandzsaro_hava/1075396/ http://www.zoldmuzeum.hu/olvado-gleccserek-a-kozeljovo-fenyegeto-termeszeti-csapasa http://hu.wikipedia.org/wiki/Quelccaya-gleccser http://hu.wikipedia.org/wiki/Glacier_Nemzeti_Park http://hu.wikipedia.org/wiki/Kilimandzs%C3%A1r%C3%B3 http://hu.wikipedia.org/wiki/Tsho_Rolpa_gleccsert%C3%B3

Köszönöm a figyelmet!