Kalcium anyagcsere.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Táplálkozási alapfogalmak
Advertisements

ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK Semmelweis Egyetem I. Belklinika.
A gyulladásos válaszreakció elemei
Pajzsmirigy Thyreociták (Folliculusz sejtek): Tiroxin T4
A kiválasztás Dr. Járos Ildikó.
Táplálékok, tápanyagok
A víz és a sóháztartás zavarai
A vitaminok és ásványi sók
A mellékpajzsmirigyek és a timusz
A szervezet szabályozása
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN
Élettan gyakorlat Ideg-izom preparátum.
A sav bázis egyensúly szabályozása
A magnézium.
A vér.
A vér.
Vér.
(SOTE I.Gyermekklinikai oktatóanyag felhasználásával)
EFFEKTOR T LIMFOCITÁK Az effektor T sejtek citokineket és citotoxinokat termelnek Az effektor T sejtek aktiválják az antigén prezentáló sejteket.
10. témakör Homeosztázis Vizelethajtók (ATC: C03)
A mellékvese.
3. Az idegsejtek kapcsolatai
A ghrelin kardiovaszkuláris hatásainak vizsgálata
A szekunder hyperparathyreosis modern szemlélete
dr. Szabó Tamás B.Braun Avitum, Kistarcsa Debreceni Nephrológia Napok
Parathormon extrasceletalis hatásai Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika, Budapest egyetemi tanár Prof. Dr. Szabó András.
Kidney Disease: Improving Global Outcomes (KDIGO) új ajánlása: diagnózis, kivizsgálás, klasszifikáció Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet és.
A plazma membrán Na,K-ATPase 2.
Glutamat neurotranszmitter
Az intermedier anyagcsere alapjai 8.
Szteroid hormonok.
Homeostasis = Belső egyensúly
Ca forgalom szabályozása
Pajzsmirigy.
Ca forgalom szabályozása
Szabályozás-vezérlés
A tápcsatorna funkciói:
A kiválasztás élettana
Hasnyálmirigy Molnár Péter, Állattani Tanszék
Oszteoporozis ( csontritkulás ).
A veseműködés, mint a terápiaválasztás egyik döntő tényezője
Az Immunválasz negatív szabályozása. AZ IMMUNVÁLASZ NEGATÍV SZABÁLYOZÁSA Naiv limfociták Az antigén-specifikus sejtek száma Elsődleges effektorok Másodlagos.
AZ IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSE
AZ ADAPTÍV IMMUNVÁLASZ: T- és B-sejtek aktivációja
A hormonok.
A vérkeringés szerepe.
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
Pajzsmirigybetegségek hatása a és csontanyagcserére
Renalis osteodystrophia
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika
Elemi idegi jelenségek
ANYAGCSERE CSONTBETEGSÉGEK 2003 SE I. Belklinika.
Dializált betegek kalcium egyensúlya, a kalcium terhelés tényezői a dialízis idején Zsiros Andrea, B.Braun Avitum 9.
 A z emberi szervezetben a csontban található és a vérben oldott állapotban. Sejten belüli információt közvetítő anyag. A kalcium ion beáramlása okozza.
T-SEJT DIFFERENCIÁCIÓ A THYMUSBAN. A thymus szöveti felépítése.
Újdonságok az anyagcsere betegségek területén
Testünk építőkövei – a vitaminok
A TEST MÉLYEBB RÉTEGEIBEN
Tápanyagaink.
A hormonrendszer Fr. Dobszay Márton Benedek OFM. A hormonrendszer mint szabályozó rendszer Szabályozó szerv (ahonnan a szabályozás kiindul) Jeltovábbítás.
Kötő és támasztószövet: felépítés 1. 1.A kötő és támasztószövetek felépítése: Sejtes és sejt közötti állomány (Kötőszövet: folyékony, támasztószövet: szilárd.)
Hormonokról általában Hormonhatás mechanizmusa
D-vitamin mint hormon, és hatásai nőkben
2. Táplálkozástani Alapfogalmak és Koncepciók
Ca forgalom szabályozása
Szabályozás-vezérlés
Endokrin szabályozás.
A gyulladásos válaszreakció elemei
Előadás másolata:

Kalcium anyagcsere

A kalcium szerepe a gerincesekben szerepe kettős: 2/13 a gerincesekben szerepe kettős: szervetlen sók, főleg hidroxiapatit Ca5(PO4)3(OH) formájában a belső vázat alkotja másrészt oldott állapotban az extracelluláris térben található a Ca++-szint igen pontosan szabályozott, sok életműködésben nélkülözhetetlen feszültségfüggő Na+-csatornák küszöbét állítja – alacsony Ca++ esetén spontán görcsök, tetánia – őzfej ill. szülész kéztartás exocitózis – szinapszis, mirigysejt szív és simaizom akciós potenciál, kontrakció véralvadás a vér teljes Ca++ tartalmának kb. fele fehérjéhez kötött, a diffúzibilis kis részben anionokkal kapcsolódik, így az ionizált szabad koncentráció: 1,1-1,2 mmól/l alkalózis (pl. hiperventilláció miatt) – fehérjék ionizáltabbak – több Ca++ kötődik meg – ideg-, izomsejtek ingerlékenysége nő

A kalciumforgalom belső külső forgalom forgalom intra- celluláris 3/13 belső forgalom külső forgalom intra- celluláris folyadék bevitel 1000 mg felszívás 300 mg extra- celluláris folyadék csont intersticiális folyadék szekréció 100 mg mineralizált csont állomány bélcsatorna glomerulus filtrátum 9000 mg csont vese tubuláris reabszorpció 8800 mg kiürül 800 mg vizelet 200 mg

A csontszövet 4/13 a szervezetben kb. 1 kg kalcium van, ebből 990 g a csontokban – hidroxiapatit kb. 2500 g a csontokban folyamatos az átépülés (remodeling), hiány esetén pótolja a kalciumot átépülés szabályozása: kalciotrop hormonok (parathormon, kalcitriol, kalcitonin), androgének (ösztrogének?), glukokortikoidok oszteoprogenitor – oszteoblaszt – mátrix szintézise (kollagén, stb. rostok) – oszteoid szövet a mátrixba zárt sejtek oszteocitákká alakulnak, egymással nyúlványokon át érintkeznek a következő lépésben a rostokra hidroxiapatit válik ki – kalcifikáció, vagy mineralizáció ezt az oszteoblasztok foszfatáz és pirofoszfatáz aktivitása indítja – organikus foszfátészterekből, anorganikus pirofoszfátból foszfátot hasítanak A pirofoszfátban is 5 értékű a P. Na4P2O7. Két normális foszforsavból keletkezik vízvesztéssel. Két OH, ami külön-külön kapcsolódott a P-hez lead egy vizet, és a maradék O egy-egy kötéssel kapcsolódik a két P-hez.

A csontszövet átépülése 5/13 az oszteoklasztok nagy, sokmagvú makrofágok az oszteoblasztok parakrin faktorai és egyéb lokális hatások aktiválják (TNF, IL-1, stb.) H+-ion és hidrolizáló enzimek szekréciója – hidroxiapatit és mátrix bontása átépülés „téglafal-modell” szerint – nem tudni mi indítja be oszteoklasztok parányi lyukakat vájnak (7-10 nap), oszteoblasztok mátrixt szintetizálnak, majd mineralizáció fiatalon 100%-os, később nem: oszteoporózis androgének serkentik a helyreállítást, glukokortikoidok gátolják a mátrixba olyan citokinek is beépülnek, amelyek a bontáskor felszabadulva azt gátolják, és a beépülést serkentik

A parathormon (PTH) 6/13 emberben a pajzsmirigyben lévő 4 darab 40 mg-os mellékpajzsmirigy termeli pajzsmirigy irtás – halál, egyes fajokban járulékos mellékpajzsmirigyek termelődik még PTHrP (PTH-related-peptid), itt is és sok más szövetben, ahonnan nem jut a vérbe – parakrin szerepe van csak pre-pro-PTH (115) – pro-PTH (90) – PTH (84) termelését negatív visszacsatolással elsősorban a vér Ca++ szintje szabályozza (gyors) igen érzékeny, 1-1,3 mmól/l között reagál a változásokra, e felett és ez alatt nem Ca++ szintet G-fehérjével asszociált 7TM receptor érzékeli – alacsony szint – cAMP szintézis – PTH ürítés a szabályozás másik (lassabb) eleme a kalcitriol

A PTH termelés szabályozása 7/13 csont mellék- pajzsmirigy sejt PTH vese disztális tubulus Ca++ proximális csatorna 1-α- hidroxiláz - - kalcitriol

A parathormon hatásai alapvető hatás a vér Ca++ szintjének növelése 8/13 alapvető hatás a vér Ca++ szintjének növelése a hatások főként a vesén és a csontokban érvényesülnek vese proximális csatornáiban csökken a P-visszaszívás a disztális csatornákban nő a Ca++ visszaszívás a proximális csatornákban serkentődik az 1-α-hidroxiláz aktivitása csont az oszteociták nyúlványai barriert képeznek a kapillárisok és az intersticium között – nő a Ca++ permeabilitás (2-3 óra alatt) az oszteoblasztok parakrin mediációval aktiválják az oszteoklasztokat (12 óra után) – utóbbin nincs receptor az éretlen oszteoklasztok érettekké differenciálódnak magas PTH szint: csont lízis, alacsony: tetánia

oszteoklaszt prekurzor A parathormon hatásai 9/13 oszteoklaszt prekurzor oszteoblaszt érett oszteoklaszt oszteocita permeabilitás proximális csatorna P- visszaszívás PTH Ca++ proximális csatorna 1-α- hidroxiláz kalcitriol disztális csatorna Ca++ visszaszívás

A kalcitriol a D-vitaminnak két formája ismert: 10/13 a D-vitaminnak két formája ismert: ergokalciferol, D2 – táplálékkal jut be kolekalciferol, D3 – táplálékkal jut be (csukamájolaj), vagy a bőrben keletkezik UV (napfény) hatására 7-dehidrokoleszterinből, több lépésen keresztül D-vitamin hiány tehát csak akkor van, ha a táplálékkal nem jut be egyik sem, és nincs napsütés sem a kalciferolok hatástalanok – májban szabályozatlan lépésben kissé hatékony 25-OH-kalciferollá alakulnak – vitamin túladagolás! vesében szabályozott lépésben újabb OH az 1 helyen – kalcitriol a szabályzásban 3 visszacsatolás, ezenkívül más hidroxilázok is átalakíthatják a 24 helyen – inaktív

A kalcitriol hatásai a kalcitriol hatásai 3 csoportba oszthatók: 11/13 a kalcitriol hatásai 3 csoportba oszthatók: növeli a vér Ca++ szintjét hat a csontra és egyéb szövetekre gátolja a PTH és saját maga szekrécióját a Ca++ szintet elsősorban a bélből való visszaszívás serkentésével növeli – ezen kívül aktív transzport a disztális tubulusban, de ez kevésbé fontos a csontban a parathormonhoz hasonlóan receptor az oszteoblasztokon és az éretlen oszteoklasztokon van hat a mátrix fehérjék szintézisére az oszteoblasztokból felszabaduló faktorokon át hat az oszteoklasztokra serkenti az éretlen oszteoklasztok érését a limfocitákon és monocitákon van kalcitriol receptor – módosítja az immunfunkciókat

oszteoklaszt prekurzor A kalcitriol hatásai 12/13 oszteoklaszt prekurzor oszteoblaszt érett oszteoklaszt enterocita Ca++ felszívódás Ca++ kalcitriol disztális csatorna Ca++ visszaszívás mellék- pajzsmirigy PTH szekréció immunsejtek

A kalcitonin génje különbözőképpen íródhat át: 13/13 génje különbözőképpen íródhat át: a pajzsmirigy diffúzan elhelyezkedő C-sejtjeiben kalcitonin prekurzor az eredmény idegsejtekben alternatív átírási móddal „calcitonin-gene-related-peptide”, CGRP keletkezik, ami transzmitter prekurzor (124) – kalcitonin (32) termelését közvetlenül a Ca++ szint szabályozza G-fehérjéhez kapcsolt receptoron át – a szint növekedése fokozza a cAMP szintézist és a kalcitonin szekréciót a kalcitonin 7TM receptoron hat, amely többféle G-fehérjét aktivál – cAMP növekedés, proteinkináz C aktiváció oszteoklasztok inaktiválódnak kisebb jelentőségű, hogy a vesében csökken a Ca-visszaszívás és nő a kiválasztás

End of text