A fejlődés pszichoanalitikus elméletei Freud Mahler Erikson
Sigmund Freud (1856-1939)
Ösztön-én örömelv, irracionális Én realitáselv Felettes-én lelkiismeret, énideál
halálösztön - destrukció Énvédő mechanizmusok elfojtás, tagadás, regresszió, projekció, hasítás, azonosulás (identifikáció), áttolás, reakcióképzés, racionalizáció életösztön - libidó halálösztön - destrukció Születéskor a libidó az Ego-n rögzült (primer nárcizmus), majd egyre nagyobb része válik tárgylibidóvá A libidó sajátos fejlődési fázisokon megy keresztül. A fejlődés a szexuális identitás kialakulásáért felelős, a fejlődés jellege pedig alapvető személyiségvonásokért felelős.
A pszichoszexuális fejlődés orális (orális bekebelező, orális szadisztikus) anális fallikus fixációk latencia genitális
Margaret Mahler: a pszichológiai születés Az ember pszichológiai értelemben koraszülött a normál autizmus, a szimbiózis és a szeparáció-individuáció szakaszain át jut el az én kialakulásáig szimbiózis 2 - 5. Hónap omnipotencia A szimbiózisból való "kikelés" idejét az anyai viselkedés befolyásolja. Ha az anya mechanikusan kezeli a gyermeket, a szimbiózis kényelmetlen, a gyerek túl korán kezd kilépni belőle. Ez azért gond, mert éppen az elégtelen szimbiózis miatt nem alakul ki az alapvető bizalom A másik véglet az , amikor az anya túlságosan beburkolja a gyereket, valójában saját szükségleteit elégíti ki s nem a gyerekre koncentrál
A szeparáció-individuáció szakaszában történik meg a testi elkülönülés és az autonóm én kialakulása. A gyakorlás fázisában történik meg az eltávolodás az anyától, először kúszva-mászva, majd a két lábon járással egyre távolabb. Ekkor figyelhető meg egy jelentős mozzanat, a tankolás jelensége. Az újraközeledési fázisban megjelenik az ambivalencia. Megjelenik a kritizálás, a "nem". Ezek hátterében az omnipotencia feladása áll.
Az értelmi fejlődés Jean Piaget 1896-1980 A fejlődés több, egymást követő szakaszban történik, melyek kezdetének és végpontjának ideje változhat, de sorrendjük állandó. A felnövekvő szervezet alkalmazkodik az állandóan változó külső és belső környezethez. Ebben két alapvető mechanizmus segíti: az asszimiláció és az akkomodáció.
Az asszimiláció segítségével a tapasztalat beépül az ismeretrendszerbe Az akkomodáció a viselkedés külső mintákhoz való igazítását, vagyis egy, már meglévő séma átalakítását jelenti az új helyzetnek megfelelően. A két mechanizmus által létrehozott egyensúly viszonylagos, újra és újra megbomlik a külső környezet megváltozása vagy a szervezet érése következtében s egy magasabb szinten teremtődik újra. Az egyensúly kialakulása, felbomlása és újászerveződése, vagyis az adaptáció maga a fejlődési folyamat Piaget szerint.
A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz A kognitív fejlődés első szakasza - érzékszervi- mozgásos szakasz (szenzomotoros periodus) cselekvéses helyzetmegoldás A második - a művelet előtti szakasz szemléletvezérlésű intuitív gondolkodás A harmadik - a konkrét műveleti szakasz az internalizált, reverzibilis cselekvésekkel megjelenő gondolkodási műveletek A negyedik - a formális műveletek kombinatorika, a hipotézis-alkotás és dedukció kialakulásával
I. A szenzomotoros periódus (0-2 év) cselekvéses helyzetmegoldás Elsődleges cirkuláris reakciók (5.hét -5. hónap) saját testre irányuló, ismétlődő. Másodlagos cirkuláris reakciók (5 - 9. hó) A tárgyakkal kapcsolatos cselekvési sémák kezdenek kialakulni. A másodlagos sémák koordinálása és felhasználásuk új helyzetekben (9.hó - 12. hó) A már meglévő módokat új helyzetekben is alkalmazza, akadályokat eltávolít. Harmadlagos cirkuláris reakciók (12 - 18 hónap) Új eljárások, új cselekvési technikák kialakitása próbálgatással (pl.bottal odébbhúzza a tárgyat)
II. A művelet előtti periódus (2 - 7 év) Melyik sorban van több korong? Centrálás
konzerváció (megőrzés) térfogat, hosszúság, tömeg, stb.
II. A művelet előtti periódus bennfoglalás (rész-egész viszony) átlátásának hiánya magyarázatigény (ultrajelenségek): animizmus, artificializmus, finalizmus gyermeki etimológia
III. Konkrét műveletek (7-12év) 1. Elemi konkrét müveletek (7 - 10 év) osztályozás, sorbarendezés, invariancia 2. Komplex idői és téri konkrét műveletek (10 - 12 év) viszonyitás mércéhez, osztályozási rendszerhez
IV. Formális műveletek (12-16) 1. Formális műveletek keletkezése (12-14) hipotézisek, dedukció, törvényszerűségek megfogalmazása 2. formális műveleti strukturák (14-16 ) műveleti csoportok (INRC). Identitás (ab) a b ha a akkor b Negáció ~(ab) Reciprok (ba) Correlatív ~(ba)
Piaget
Kritikák, újabb eredmények Baillargeon és DeVos, 1991
Baillargeon (1987)
Baillargeon (1994)
3 hónaposok már tudják, hogy alátámasztás nélkül leesik 6 hónaposok már azt is, hogy a nagyobbik részt alá kell támasztani
Baillargeon
DeLoache
A felnőtteknél is másként van… Wason Ha a lap egyik oldalán magánhangzó van, akkor a másik oldalán páros szám van. E K 4 7
Jerome Bruner (1915 – 2008) A környezet szerepének fontosságát s az egyéni különbségek okozta eltéréseket emeli ki. Minden ismeretünk aktív konstrukció terméke. Ami változik, az a külvilág leképeződése, a reprezentáció módja. Három reprezentációs formát különböztet meg: enaktív (cselekvéses) ikonikus (képi) szimbolikus (nyelvi) Mindhárom forma végigkíséri az egész életet. Kísérletek (gyurma, tűzoltóautó)
Igen: terület általános fejlődés (Piaget). A kogníció különböző területeinek (nyelv, számolás, stb.) fejlődését egyetlen vagy több mechanizmus magyarázza? Igen: terület általános fejlődés (Piaget). A fejlődés egy új struktúra létrejötte. A gyerekek másként gondolkodnak, mint a felnőttek. Nem: terület specifikus (Bruner). A fejlődés nem egy új struktúra létrejötte, hanem ami fejlődik, az az információ kezeléséért felelős reprezentációs rendszer. A gyerek-felnőtt gondolkodása inkább olyan, mint a szakértő-kezdő.
A szociális tanulás elmélet Nemcsak a közvetlen megerősítés hatására tanulunk, hanem azáltal is, ha egy általunk megfigyelt személyt jutalmaznak vagy büntetnek valamely cselekedetéért Felhasználjuk múltbeli tapasztalatainkat, s a helyzetek szimbolikus reprezentációja révén képesek vagyunk előrevetíteni cselekedeteink következményét, s ehhez képest módosítani tudjuk viselkedésünket.
Bandura Agresszív modellek utánzása jutalmazott - büntetett agresszív modell élő, film, rajzfilm modell
A nyelvi szocializáció Bernstein hipotézise A felnőtt gyerekhez szóló beszéde, túl a jobb artikuláción, lassúbb tempón, szintaktikailag és a szókészlet szempontjából is egyszerübb. Továbbá pl. katonák bevetésen egymással másként beszélnek, mint a tábori lelkész jelenlétében. a társadalmi viszony formáját szintaktikai és lexikai választások hordozzák a társadalmi viszonyok különböző formái különböző beszédrendszereket, nyelvi kódokat hoznak létre.
Zárt szerepviszonyok esetén a státusz határozza meg a családtagok egymáshoz való viszonyát (feleség, gyerek, stb.). A kölcsönös elvárásokon túl a kommunikáció stílusát is elsődlegesen a státuszbeli pozició határozza meg. A gyerek nevelésében is a státusznak megfelelő viselkedésre való hivatkozás az egyik lényeges elem. "hagyd békén anyut, ez nem az ö dolga." Továbbá a gyerek irányításában gyakoriak a közvetlen utasítások, a felszólitó mondatok. Az ilyen családban csekély súlya van az egyéni motivumok, szándékok figyelembe vételének, kialakul az ún. korlátozott kód.
Nyilt szereprendszerben inkább érvényesülhet az egyéni igény, észrevételek, vélemények. Itt inkább a személyhez szóló, érvelő, az okokat és szándékokat feltáró stilus a jellemző. Az ehhez kapcsolódó kidolgozott kód nem a helyzetre, közös ismeretekre épit, hanem a helyzettől függetlenül is érthető bárki számára. Példa a kétféle kód használatára: korlátozott nyelvi kód: Futballoznak és az ott bemegy ... és ... kijön ... elszaladnak ... és akkor kinéz és leszidja őket.
kidolgozott nyelvi kód: Három fiú focizott és az egyik fiu belerug a labdába ésa a labda bemegy az ablakon.Betörik az ablakot. És egy ember kijön és kiabál velük mert betörték az ablakot. A gyerekek elszaladnak és akkor egy néni kinéz az ablakon és leszidja őket.
Az erkölcsi fejlődés Az erkölcsi fejlődés Piaget-i elmélete Heteronomia: heteros a görögben "más"-t jelent, a nomos törvényt, szabályt. heteronom - külső szabályozás 0-11 év a gyerek készen veszi át a szabályokat, melyeket megváltoztathatatlannak itél. Az, hogy mi számít jónak vagy rossznak, a tekintély alapján dől el. Autonómia: belső szabályozás a szabályok kölcsönös megegyezésen alapulnak. Az, hogy mi számít jónak vagy rossznak, az egyenlők közötti együttműködés alapján dől el. Piaget 3 területen vizsgálta az erkölcs fejlődését: a játékszabályok, az erkölcsi realizmus és az igazságosság.
A szabályok alkalmazása 0-3 év a motoros viselkedés szakasza. Napi ritmus, alapvető szokások kialakulása, de a lényeget, hogy a szabályoknak kényszeritő erejük van, még nem érthetik meg. 3 éves kortól a szabályok egocentrikus alkalmazása 7 éves kortól már elfogadja a közös szabályokat sőt azok kinyilatkoztatás jellegüek, jogosságuk vitathatatlan. 10 éves kortól szabályalkotás gyakorlása
Az erkölcsi realizmus a gyermek sajátos gondolkodásmódja 3 és 8 év között, melynek lényege, hogy nem tud különbséget tenni az objektiv és a szubjektiv valóság között, számára csak objektiv valóság létezik. A morális eseményt látható oldala alapján itéli meg. Véleményét a szubjektív szempont (körülmények, szándék) nem befolyásolja. Példák. 10 éves kor fölött már nem jelenik meg az objektiv felelősség, bár ez nagy mértékben a szülői és nevelői magatartástól is függ.
Igazságosság, törvény 6-7 éves korig retributiv igazságosság: a törvény azért van, hogy mindenkit érdeme szerint büntessen ill. jutalmazzon. Pl. gyerekek filmet néznek, ahol egy kisfiú egyedül van otthon csecsemő kistestvérével, megeteti, kitakaritja a lakást, majd hazajön az édesanya és minden látható ok nélkül megbünteti. A gyerekek egyértelmüen úgy itélték meg a helyzetet, hogy a kisfiú helytelenül viselkedett és azért kapta a büntetést. Immanens igazságosság: a világ tárgyai, jelenségei automatikus büntető erővel rendelkeznek.
7-10 év disztributiv igazságosság, a törvény legfontosabb funkciója, hogy az egyenlő elosztásról gondoskodjék. Az egyenlőséget azonban sajátosan értelmezik, a motivumokat, inditékokat nem veszik figyelembe. Pl. a gyerek nehezen viseli, ha úgy érzi, hogy az iskolában őt jobban megbüntették ugyanazért a vétekért, mint a másikat, kiéleződik a testvérféltékenység "nekem is ugyanannyi jár mindenből,mint neki", stb. 10 év felett ekvitás, ha egyáltalán jelentkezik. Ez az egyenlő elosztás eszméjének árnyaltabb formája, amely a moti-vumokat, szociális viszonyokat, érzelmeket is tekintetbe vesz.
Kritikák: Túlságosan a kognitiv fejlődésre épit, kihagyja a szülők szerepét. Nem veszi figyelembe a kulturális, nemi, egyéni különbségeket. A morális konfliktusok szerepét kihagyja koncepciójából.
A morális konfliktus (Kohlberg) A történetek mindegyike egy-egy erkölcsi dilemmát tartalmazott. Ezek alapján a morális fejlődés 3 szintjét, 6 szakaszát különitette el. I. Prekonvencionális szint. a gyerekek még nem értik meg a társadalom konvencióit és a szabályait A személy szemléletmódja hedonisztikus, cselekedeteit azok kellemes vagy kellemetlen következményei alapján ítéli meg.
II. Konvencionális szint a konvencionális szerepegyeztetés szintje. Itt a legfontosabb morális törekvés az, hogy megfeleljen a család, a társak, a társadalom igényeinek. III. Posztkonvencionális szint az önmagunk által elismert erkölcsi elvek szintje. A személy az állásfoglalásait már az autoritástól függetlenül alkotja meg. azokat a morális elveket, amelyekre a társadalmi konvenciók épülnek, ezek az emberek már meg is értik.
Prekonvencionális szint 1. A büntetés elkerülése, és a tekintély nagyobb ereje. Nem veszi figyelembe mások érdekeit. 2. A saját szükségletek ill. érdekek szolgálása.
Konvencionális szint 3. Jónak lenni saját ill. mások szemében. Az egyéni érdekeket háttérbe szorító közös érzések, megállapodások és elvárások tudata. 4. Az elfogadott, aktuális kötelességek teljesítése. A szerepeket és szabályokat meghatározó rendszer nézőpontjának átvétele.
Posztkonvencionális szint 5. Tudatában lenni annak, hogy az embereknek számos értékük és véleményük van, s a legtöbb érték és szabály csoportfüggő. Ezeket a relatív szabályokat be kell tartani a tárgyilagosság érdekében, valamint azért, mert ezek alkotják a társadalmi egyezséget. 6. Az önkéntesen választott etikai elvek követése. Az egyes törvények vagy társadalmi megállapodások általában azért érvényesek, mert ilyen elveken nyugszanak. Ha a törvények összeütközésbe kerülnek ezekkel az elvekkel, akkor az illető az elveknek megfelelően cselekszik
Példák a szakaszokra a Heinz-gyógyszerész történet alapján 1. Elfoghatnak és börtönbe zárnak. 2. Nem kéne semmit ellopni a boltból,mert a boltos sem lop tőled. 3. Szüleid büszkék lesznek rád,ha becsületes vagy 4. Ez törvényellenes,és ha nem engedelmeskedünk a törvényeknek, társadalmunk szétesik. 5. Néhány esetben szükség van a törvények felülvizsgálására,például ha egy emberélet múlik ezen. 6. Mérlegelni kell az összes lehetőséget,és utána kell meghozni a legmegfelelőbb döntést. Néha a NEM lopás lehet erkölcsileg rossz.
Erikson pszichoszociális fejlődés elmélete az egyik legkevésbé vitatott elmélet a pszichológus szakmában, és igen népszerű a pedagógiai gyakorlatban is. Ez többek között annak köszönhető, hogy Erikson az embert az élet során mindig új és új énerőket kialakító, kreatív lénynek tekinti, aki képes pozitív változásokra és életének aktív irányítására. Elfogadja az ösztönfejlődés és a tudattalan elvét, a nagyobb hangsúlyt azonban a tudatos folyamatokra helyezi.
Teóriájának fontos eleme, hogy a fejlődés nem zárul le a serdülőkorral, hanem az egész életen keresztül tartó folyamat. Minden életkor sajátos feladatokat ró az egyénre: a testi változások mellett a szűkebb és tágabb környezet elvárásai és lehetőségei alakítják az egyént. A pszichoszexuális fejlődés mindig szociális viszonyokon keresztül zajlik, és sikere az egyes szakaszokban felmerülő sorsproblémák, krízisek megoldásán múlik.
Erikson 8 (9) szakaszra osztja a fejlődést, a felosztás az adott korra jellemző krízisek és elérendő értékek alapján történik. Az első négy korszak a csemőkortól a gyermekkor végéig tart, az ötödik a serdülőkor, az utolsó három pedig a felnőttkor ill. az időskor szakaszait foglalja magába. A szakaszhatárok hozzávetőlegesek, Erikson szerint nem lehetséges pontos életkorhoz kötésük, mivel az egyének eltérő ritmus szerint haladnak.
W. Shakeaspeare: Ahogy tetszik. II/7 5 És jön a bíró: Kappanon hízott, kerek potroh és Szigorú szem és jól ápolt szakáll: Bölcseket mond, lapos közhelyeket, S így játsza szerepét. 6 A hatodik kor Papucsos és cingár figura lesz: Orrán ókula, az övében erszény, Aszott combjain tágan lötyög a Jól ápolt ficsúrnadrág; férfihangja Gyerekessé kezd visszavékonyodni, Sípol, fütyül. 7 A végső jelenet, Mely e fura s gazdag mesét lezárja, Megint gyermekség, teljes feledés, Se fog, se szem, se íny - tönkremenés! Színház az egész világ, És színész benne minden férfi és nő: Fellép s lelép: s mindenkit sok szerep vár Életében, melynek hét felvonása A hét kor. 1 Első a kisded, aki Dajkája karján öklendezik és sír. 2 Aztán jön a pityergő, hajnalarcú, Táskás nebuló: csigamódra és Kelletlen mászik iskolába. Mint a 3 Kemence, sóhajt a szerelmes, és Bús dalt zeng kedvese szemöldökéről. 4 Jön a párducszakállu katona: Cifra szitkok, kényes becsület és Robbanó düh: a buborék hírért Ágyú torkába bú.
1. Bizalom vagy bizalmatlanság 2. Autonómia vagy szégyen és kétely 3. Kezdeményezés a büntudattal szemben 4. Teljesitmény vagy csökkentértékűség 5. Identitás a szerepdiffuzióval szemben moratórium, identitás, korai zárás, identitásdiffúzió 6. Intimitás az izolációval szemben 7. Generativitás a stagnálással szemben 8. Én-integritás a kétségbeeséssel szemben (9.) késő öregkor
Kapcsolatok Énerők Ellenutak Ritualizáció Ritualizmus 1 Anya Remény Elutasítás Megszentelt Idolizmus 2 Apa Akarat Kényszer Jó/rossz Legalizmus 3 Család Cél Gátlás Drámai Látszat 4 Szomszédság Kompetencia Visszahúzódás Forma Formalizmus 5 Csoport és vezetői modell Hűség Elfordulás Ideológiai Totalizmus 6 Társak Szerelem Kizárólagosság Kölcsönös- ség Elitizmus 7 Munkamegoszt ás Gondoskodás Visszautasítás Generációs Autoritizmus 8 Emberiség Bölcsesség Gőg Filozófiai Dogmatizmus
„Az identitás az a nyilvánvaló érzés, hogy saját testünkben otthon vagyunk, tudjuk hová tartunk és belül bizonyosak vagyunk azok elismerésében, akik számítanak nekünk” ERIKSON
F E S Z Ü L T S É G M E G O L D V A
A serdülőkori fejlődés fő feladatai érzelmileg függetlenné válni a szülőktől azonosulni saját nemi szerepével felnőtt szerep felvállalása úgy, hogy az ne a saját identitásról való lemondást jelentse Ezek nyílván feszültséggel járnak, ráadásul a feszültség-feldolgozás alapvető módja - a játék - megszűnik illetve megváltozik.
Jellegzetes serdülőkori elhárítások a/ érzelmeit visszavonja s családon kívüli személyre viszi át. Ez lehet lázadás - az így választott személy valamiben ellentéte legyen a szülőknek b/ érzelmek ellentétbe fordítása c/ narcisztikus regresszió Érzelmeit visszavonja a családról, de nem köt új kapcsolatokat. Pozitív esetben fantáziáiban éli ki magát "felfedező leszek", verset ír, stb. Ha ezek a próbálkozások nem ilyen kreatívak - depresszió. d/ regresszió a kisgyermekkorra Dédelgetteti, kiszolgáltatja magát, stb. Ebből általában olyan valaki tudja kihúzni, aki referencia keretet tud neki adni.
g/ intellektualizálás e/ aszkétizmus minden örömről lemond, nem hajlandó kompromisszumokra, egy idő után persze átcsap ellentétébe. f/ uniformizálódás pl. öltözködés egy csoporton belül g/ intellektualizálás csoporton belül problémáikat kibeszélik, szakkör, stb. Ha a feladatok megoldása - a felnőtté válás - túlságosan megterhelő, akkor válság léphet fel, szélsőséges viselkedésformák jelenhetnek meg. "amíg a serdülő - bármilyen szélsőségek között is - változik, addig korának megfelelően viselkedik. Komoly aggodalomra akkor ad okot, ha egy szélsőséges magatartásban hosszú időre megmerevedik."
Laufer vészjelei 1. gyermekkori magatartásmódok dominálnak 2. túlságosan merev, önkontrollját mindig meg akarja őrizni 3. kortársaitól visszahúzódik, nála jóval kisebbekkel vagy nagyobbakkal barátkozik 4. a szülők dominálnak életében: véleménye, érzelmei, partnerválasztása tőlük függ, a kortárscsoport háttérbe szorul 5. nem képes az eseményeknek megfelelő érzelmeket átélni illetve kifejezni
Laufer vészjelei 6. mások viselkedésének értelmezésében saját érzéseit nem tudja elkülöníteni a valóságtól 7. beállítottsága a jövőhöz problematikus 8. bénító gondolatok akadályozzák a jövőre való felkészülésben 9. úgy érzi, cselekedeteit nem önmaga irányítja
Teljesítménygátlás Hirtelen teljesítményromlás az iskolában háttérben: 1. visszariad attól, hogy a szüleit felülmúlja 2. magas képzettségű szülők - úgyis utólérhetetlenek 3. nemi szereppel való azonosulás problémái (pl. a tudás lányoknál férfias dolog, fiúknál férfiatlan, Leonardo) 4. azonosulási problémák (túl jó egy sikertelen szülővel vagy éppen félelem) Típushelyzetek: rejtett dac túlzott szülői elvárás
További problémák Szexuális problémák Autoritáskrízis Cry for Help maszturbáció akkor gond, ha szorongással jár a szorongás miatt nem tudja elengedni magát ”nehogy lemaradjak” szorongás, hiányzik a mély érzelem nem sikerül (impotencia, frigiditás) szorongás fokozódik s a csapda bezárul Autoritáskrízis erőszakos szülő lázadó serdülő brutális nevelés, a szeretet, a pozitív kisgyermekkori kapcsolat hiánya antiszociális személyiség Cry for Help
Függetlenségi háború vagy békés egymás mellett élés? A tipikus szülő gyerek kapcsolat olyan, mint a börtönőr – rab viszony ((Wish, Deutsch és Kaplan, 1976) A tizenévesek tízszer annyi negatív, mint pozitív érzésről számoltak be a családjukkal való együttlétről. A serdülő a kortárscsoport segítségével emelkedik ki a családi kötöttségekből a függetlenség irányába (Csíkszentmihályi és Larson, 1984).
A másik oldal a serdülők - legalábbis az érett, jólteljesítő serdülők - legnagyobb része egyáltalán nem kíván elszakadni a családjától, s a korszak nehézségeinek zöme éppen abból fakad, hogy autonómia törekvéseiket megpróbálják összhangba hozni a családi kötődések fenntartásával (Josselson, 1988). egyaránt súlyos nehézségeket okoz, ha a serdülő elutasítja szüleit és túlhangsúlyozza a kortársaival való kapcsolatot vagy ha a szüleivel fenntartott szoros kapcsolat mellett nem képes azonosulni kortársaival (Palmonari, 1991).
Fantázia és valóság – mese, játék, rajz érthetetlen külső impulzusok (anya miért dühös? miért bújik el a Nap?...) saját lelkében is zűrzavar uralkodik (pl. Ödipális konfliktus ambivalens érzése) ezekre gyógyír az externalizáció externalizációs módok: a játék, rajz és a mese az externalizáció működési elve a projekció pszichoterápiás alkalmazás: farajz, családrajz, emberrajz világjáték, bábjáték
A játék a játékos helyzet segít a világ megismerésében, ennek révén fejlődik a gyermek érzelmi, értelmi, manipulációs, szociális képessége kettős tudat örömszínezet valóság egy kis darabja + fantázia = játék múlt feldolgozása, jövőre való készületek omnipotencia kudarcának kompenzálása életkoronként változik a játék formája és célja (értelmi képesség, lelki igény szerint) az egyes játéktípusok az adott életkorban a legjellemzőbbek, azonban ezek nem kizárólagosak
A játék 1. explorációs játék (0-2 év) új tárgyak felfedezése, információk sémába integrálása, szem-kéz koordináció finomodása, funkcióöröm 2. szimbolikus és fantáziajáték (2-4 év) szimbolikus helyettesítés, belső feszültségek kijátszása (kompenzáció), kellemes élmények újbóli átélése, kellemetlen feletti kontroll 3. Szerepjáték (4-6 év) a társas helyzetekben való viselkedés gyakorlása, • 4. Szabályjáték (7-11 év) a szabályok kialakításakor másokat is figyelembe tud venni, társas normák kialakítása, valósághoz közeledik, csökken a fantázia szerepe, kezdetben szabályozás a szabályozásért
Rajz 1. Firka utánzás, mozdulat gyakorlása/írást utánzó firka szinkretikus gondolkodás, juxtapozíció
Rajz 2. képzetvezérlésű (ideovizuális) rajzolás (5-7 éves) rajzait az élmények irányítják (érzelmek torzította arányok, színek) transzparencia 3. jelenségszerű ábrázolás (szemléleti realizmus) (10 éves) valóság ábrázolása nehézségekkel (többszintű ábrázolás)
Mese saját problémáiról szólnak tudattalan vágyak megjelenése sokféle jelentést sugall széles az asszociációs terep leegyszerűsített szituáció hasítás azonosulás
A család Önszabályozó rendszer, két alapvető funkció: homeosztázis, az egyensúly fenntarása, a nem változás elsőfokú és másodfokú változás adaptáció, az alkalmazkodás, a változás bármelyik felé tolódik el, veszélyes A homeosztázis fenntartása: szabályok kis szabályok: pl. azonnal el kell mosogatni nagy szabályok: rendnek kell lenni a szabályokon való vita hátterében egy újabb mozzanat: a felek közötti viszony
Családi alrendszerek Házastársi, szülői, gyermeki A házastársi alrendszer a gyermekek számára mintát jelent, hogyan közeledik egymáshoz egy férfi és egy nő, hogyan lehet érzéseket kifejezni, hogyan lehet feszültségekkel, nehézségekkel boldogulni egy szimmetrikus kapcsolatban. A szülői alrendszerrel való kapcsolatában tanulja meg a gyermek, hogyan lehet létezni olyan viszonylatban, amelyben az erők egyenlőtlenek, hogyan lehet feszültségekkel és nehézségekkel boldogulni aszimmetrikus helyzetekben. A gyermeki alrendszer az első kortárs csoport, melyben a gyermekek támogatják vagy izolálják egymást, vetélkednek egymással, megtanulják hogyan lehet együttműködni, hogyan őrizhetik meg presztízsüket alávetett helyzetben, hogyan szerezhetnek elismerést.
Családi alrendszerek Határok: A család fejlődése akkor egészséges, ha az alrendszerek közötti határok világosak, egyértelműek, de nem merevek. Veszély: elmosódott határok, merev határok Elmosódott határvonalak erősítik a védettség érzését, de nehezítik a családtagok autonómiájának kifejlődését. Merev határvonalak esetén a család protektiv funkciója korlátozott, a kommunikáció nehéz, a családtagok korai önállóságra kényszerülnek. Pl. normális: amíg az anya elmegy vásárolni, a nagyobb gyerek vigyáz a kisebbre - átmenetileg a gyerek a szülői alrendszerbe kerül veszélyes: az anya a gyerekkel beszéli meg a dolgokat, az apát a gyermeki rendszerbe kényszeríti
Kommunikációs mintázatok A szabályokat kommunikációs jellegzetességek közvetítik Nem lehet nem kommunikálni Minden közlésnek van tartalmi és viszonylati vonatkozása Rossz önerősítő kör, ami maga válik problémává pl. zárkózott férj Rossz önerősítő kör felbontása: paradox utasítás
Paradoxon (Rossz)Egyensúlyi állapotból kibillentés Pl. navarrai várvívás, Giulio, Holt költők társasága, stb.
Konfliktuskerülés A konfliktuskerülés legfontosabb és legveszélyesebb módszere a gyermek bevonása a konfliktusba, illetve konfliktus-levezetés és "megoldás" a gyermek segítségével. 3 fő formája: trianguláció szülő-gyermek koalíció terelőút-szerep.
Konfliktuskerülés Trianguláció: a házastársak között ellentét van, és a gyermeket mindkét szülő felszólítja, álljon mellé a másikkal szemben. A gyermeknek állandóan döntenie kell, melyik szülő mellé álljon, de bármit is dönt kikerülhetetlenül szembekerül a másik szülővel. A szülő-gyermek koalícióban az egyik szülő szövetkezik a gyermekkel a másik szülő ellen, így a koalíció tartós. A gyermek mint szövetséges olyan egyensúlyi állapot fenntartásában segít, mely a valódi konfliktusmegoldást megakadályozza. A terelőút-szerep azt jelenti, hogy a házastársak között látszólag egyetértés van, valójában a gyermek, a gyermekek gondja köti őket össze.
Családi életciklusok 0. 1. az újonnan házasodott pár családja 2. a csecsemős család 3. a kisgyermekes család 4. az iskolás korú gyermekes család 5. a serdülőkorú gyermekes család 6. a felnövekedett gyermeket kibocsátó család 7. a magukra maradt, még aktív szülők családja és 8. inaktív öreg házaspár családja.
ÚJONNAN HÁZASODOTTAK A családalapítás időszaka komoly feladatok elé állítja a párt: közös életük külső és belső kereteit kell kiépíteniük. A házasságkötési életkort elemző nemzetközi kutatások egyértelműen mutatják, hogy a 20. életév előtt kötött házasságoknál a válás esélye jóval nagyobb az átlagosnál. Ennek oka, hogy a biológiai akceleráció nem jár feltétlenül együtt a szellemi, érzelmi, erkölcsi éréssel.
A CSECSEMŐS ÉS KISGYERMEKES CSALÁD (0-3 ÉV) A terhes nő körül már nincs ott a nagy család, amelyben az asszonyok élményeik elmesélésével, tapasztalataik átadásával modellként szerepelnének, és felkészítenék a kismamát az előtte álló eseményekre, feladatokra. Ehelyett többé-kevésbé csak a férjére számíthat. Mindkét szülőnek ki kell alakítania - a már alakuló házastársi szerep mellé - a szülői szerepet.
A szülés utáni depresszív állapotok típusai a 3. napi "baby blues"-t a 4-6. hét körüli a 6-8. hónap táján jelentkezőket. Valamennyi lehet pár napos, pár hetes lefolyású, de néha elhúzódhat, vagy súlyos dekompenzálódáshoz vezethet. Okait az anyagcsere változásoktól az intrapszichés diszpozíción át a mikroszociális hatásokig különböző tényezőkben keresik. A hormo- nális változásokkal együtt jár az anyagcsererendszer számtalan változása. Az anyák érzelmi állapotát rontja az elvárás, amely "gondtalanul mosolygó boldog anyákat"akar látni. Ehelyett számtalan problémával, feszültséggel küszködnek, amelyeket a környezetük gyakran nem akar észrevenni.
Éppen amikor a gyermek nyiladozó értelme, beszélgetésigénye, lakáson kívüli társas térben való mozgásigénye jelentkezik, az anyát megköti az újabb terhesség, majd a csecsemő körüli "24 órás műszak". A nagyobb gyerek megrázkódtatásán legtöbbet a szülők általi megértő felkészítés és az apa "kárpótló" többletfigyelme segíthet. Persze az új helyzet az egész családot átstrukturálja. A korábbi épp, hogy beállt egyensúly megbillen: a nagyobb gyermekből törvényszerűen regressziót vált ki a korán jött testvér születése, mert elvesztette azt a biztonságos pozícióját, melyben őhozzá igazodott a család.
A KISGYERMEKES CSALÁD (3-6 ÉVES) Az alábbi problémák tipikusak: a, a gyermek óvodába kerülése b, az anya munkába állása - több év kihagyás után c, az apa professzionális problémái - még pályakezdő d, a házastársi kapcsolat alakulása - a fentiek hatására az egymással való nyílt konfliktusaik száma rendszerint megnő
ISKOLÁS GYERMEK A CSALÁDBAN (6-14 ÉVES) fontosabb események: a, az iskolakezdés, b, a kamaszkor előjelei, c, szülők vs. kortárscsoport, d, válások,
SERDÜLŐ GYERMEKET NEVELŐ CSALÁD (14 -18 ÉV) A korábbi aszimmetrikus kapcsolatnak egy szimmetrikusabb felé kellene haladnia. Az eddigi, lényegében "családi" identitás (a szülei gyermekeként élte meg önmagát) helyett az "önálló" identitástudat szerveződése a serdülőkor legfőbb feladata. Ennek érdekében a gyermeknek el kell szakadnia a családi normarendszertől, viszonyrendszertől, s újakat kell alakítania. A konfliktus abban rejlik, hogy a szülők nem szívesen engedik ki kezükből a kapcsolat meghatározását, s a gyermeket a régi, aszimmetrikus kapcsolatban akarják tartani.
A FELNÖVEKEDETT GYERMEKET KIBOCSÁTÓ CSALÁD Ebben a fázisban a család legfőbb funkciója az, hogy a gyermeket felkészítse az önálló életre, és hogy az ehhez szükséges készségei alakulásában asszisztáljon. A szülők számára nagy a csábítás, hogy továbbra is a korábban megszokott módon irányítsák gyermekeik életét.
A MAGUKRA MARADT, MÉG AKTÍV SZÜLŐK Energiáik nagy részét kereső munkakörük még leköti, több szabad idejük juthat egymásra, közös tevékenységre. Gyakori jelenség, hogy éppen az egymásra maradás, az eddig "közvetítő" szerepet betöltő gyermekek távozása feszültséget okoz a szülők között. Számos olyan konfliktus, melyet korábban nem tudtak ugyan megoldani, de a gyermek jelenléte elfedett, most élesen jelentkezik. Az életciklusok mai alakulása mellett az unokák életének első évtizedében a nagyszülők java része még dolgozik. Mi több intenzív pénzkeresők, gyermekeik anyagi támogatása, valamint a saját szűkösebb nyugdíjas éveik bebiztosítása érdekében.
INAKTÍV ÖREG HÁZASPÁR CSALÁDJA Ennek az életciklusnak meghatározója az a tendencia, hogy a nyugdíjas létforma - főként az anyagi korlátok és a fizikai erőnlét csökkenése - az életlehetőségeket beszűkíti. Akik a nyugdíjasságot passzívan fogadják, várhatóan kevesebb örömteli élményt tudnak kialakítani maguknak, s egyre több negatív érzéssel, keserűséggel viszonyulnak helyzetükhöz.
Tranzakció analízis gyermek gyermek felnőtt felnőtt szülő szülő