Készítette Varga István 1 VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA.

? Szabadenergia számítások • ligandum kötés • konformációs változás
MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A relativisztikus hőmérsékletről
Mezoszkopikus termodinamika: eloszlásváltozók Bíró T.S., Lévai P., Ván P., Zimányi J. MTA, RMKI, Elméleti Főosztály –Mezo-termo –Mezo-statfiz –Mezo: QGP.
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Unimolekulás reakciók kinetikája
Szabadenergia gyors becslése a gyógyszerkutatásban
Varga Szabolcs és Gurin Péter Absztrakt: A folyadékkristályok szabadenergiája bonyolult függvénye az orientációs és térbeli rendet magába foglaló lokális.
MIKROKANONIKUS SOKASÁG: N részecske E összenergiával V térfogatban
A konformációs entrópia becslése Gauss-keverék függvények segítségével
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
BIOKÉMIAI ALAPOK.
Dinamikus klaszterközelítés Átlagtér illetve párközelítés kiterjesztése N játékos egy rácson helyezkedik el (periodikus határfeltétel) szimmetriák: transzlációs,
Ezt a frekvenciát elektron plazmafrekvenciának nevezzük.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Egy komponensű folyadékok Klasszikus elmélet
Gyengén nemlokális kontinuumelméletek: szilárd vagy folyadék, kontinuum vagy részecske? Ván Péter MTA, RMKI, Elméleti Főosztály és BME, Kémiai Fizika.
Gyengén nemlokális nemegyensúlyi termodinamika, … Ván Péter BME, Kémiai Fizika Tanszék –Bevezetés –Elvek: II. főtétel és mozgásegyenletek –Példák: Hővezetés.
Vizek keveredése Dr. Fórizs István. Vizek keveredése Cél:- keveredés kimutatása/bizonyítása - keveredési arány számítása Eszközök: a (feltehetően) keveredő.
Adsorption monomolecul ar adsorben t adsorption desorption p polymolecular condensation : adsorbed amount per unit weight of adsorbent (specific adsorption)
Géntechnikák Laboratórium
Mi a reakciók végső hajtóereje?
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
0. Tájékoztató a követelményekről 1. Bevezetés, alapfogalmak.
Hőtan.
Ismétlés 1 A STATISZTIKUS TERMODINAMIKA fő célja: a rendszert alkotó részecskék (molekulák) egyszerű fizikai tulajdonságaiból meghatározni a fundamentális.
Statisztikus termodinamika kémia alapszakos hallgatóknak írta: Keszei Ernő Elérhető:
Ritka események szimulációja - Transition Path Sampling NYME TTK Kémia és Környezettudományi Tanszék 9700 Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4. Borzsák István.
Kémiai reakciók.
Oldószermodellek a kvantumkémiában A kémiai reakciók legnagyobb része oldószerben játszódik le (jelentőség) 1. Az oldószermodellek elve 2.
rész.
STACIONÁRIUS RÉSZECSKETRANSZFER SZIMULÁCIÓJA MONTE CARLO ALAPOKON Kristóf Tamás Pannon Egyetem, Kémia Intézet Fizikai Kémia Intézeti Tanszék „Szabadenergia”
Poisson egyenlettől az ideális C-V görbéig C V. Poisson egyenlet.
Makai M.: Transzport71 A hidrodinamikai egyenletek korrekciója Statisztikus dinamika A tér diszkretizált  a fázistér: a fázistér egy pontja: statisztikus.
Az egyensúlyi eloszlás tulajdonságai Vizsgáljuk meg, hogyan viszonylik egymáshoz a különféle leírások- ban egy adott S rendszer állapota! Másszóval, azt.
Pozsgay Balázs IV. évfolyamos fizikus hallgató
Enzimreakciók Környezet figyelembe vétele   1 (  1 )-  2 (  2 ), mikor minden fragmens végtelen távolságban van Empirikus vegyértékkötés módszer.
Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
Spindinamika felületi klaszterekben Balogh L., Udvardi L., Szunyogh L. BME Elméleti Fizika Tanszék, Budapest Lazarovits B. MTA Szilárdtestfizikai és Optikai.
Torlódás (Jamming) Kritikus pont-e a J pont? Szilva Attila 5. éves mérnök-fizikus hallgató.
Termodinamika és statisztikus fizika
A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia
Fizikai kémia és kolloidika
Műszaki hőtan I. Valós közegek Többkomponensű rendszerek
Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
Ludwig Boltzmann.
Kémiai egyensúlyok. CH 3 COOH + C 2 H 5 OH ↔ CH 3 COOC 2 H 5 + H 2 O v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 1 = k 1 [CH 3 COOH].[C 2 H 5 OH] v 2 = k 2 [CH.
Az antidot sajátállapotok
(még mindig) termodinamika
A szimuláció célja és jelentősége Számot ad a molekuláris rendszerek: dinamikájáról időbeli fluktuációiról, vibrációs módusairól konformáció változásairól.
Címlap Betekintés a valószínűségszámításba Keszei Ernő ELTE Fizikai Kémiai Tanszék
Hága Péter ELTE, Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék Statisztikus Fizikai Nap Budapest.
Bevezetés a méréskiértékelésbe (BMETE80ME19) 2014/
E, H, S, G  állapotfüggvények
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
STATISZTIKUS TERMODINAMIKA: ALKALMAZÁSOK P.W. Atkins: Fizikai kémia II. - Szerkezet (Tankönyvkiadó, Budapest, 2002), 20. fejezet Keszei Ernő: Bevezetés.
A gumi fizikája. Bevezetés Rendkívül rugalmas – akár 1000%-os deformáció Olcsó előállítás.
Elegyek Fizikai kémia előadások 5. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
Kölcsönhatás, oldatok, mólsúlymeghatározás Vázlat
Nagyrugalmas deformáció Vázlat
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Fizikai kémia 2 – Reakciókinetika
Mi hajtja az életet? Nem lineáris kémiai dinamikai rendszerek távol az egyensúlytól Dr. Noszticzius Zoltán Széchenyi-, Polányi- és Gran Prize díjas.
Statisztikus termodinamika: fogalmak
Hőtan.
A relativisztikus hőmérsékletről