Bevezetés a tudományfilozófiába Szegedi Péter ELTE TTK Tudománytörténet és Tudományfilozófia Tanszék e-mail: szegedi@hps.elte.hu

Az anyaggal kapcsolatban felmerülő további kérdések tekintetében a következő könyveket ajánlom: Carl G. Hempel: Philosophy of Natural Science (Prentice-Hall, Englewood Cliffs 1966) – az előadás részben ezt a gondolatmenetet követi Fehér Márta – Hársing László: A tudományos problémától az elméletig (Kossuth, Budapest 1977) vagy Hársing: Bevezetés a tudományelméletbe (Bíbor, Miskolc 1999)

A tudományos kutatás: felfedezés és ellenőrzés Az eset: Semmelweis és a gyermekágyi láz Halálozási arány százalékban: év/osztály 1844 1845 1846 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 II. Szülészet 2,3 2,0 2,7 (Még az utcai szüléseknél is alacsonyabb a halálozási arány!)

Magyarázatok: járvány-hatások (általánosan elterjedt nézet): „légköri-kozmikus-földi változások” pont ezen a kis területen, se a II. osztályon, se az utcán, a környéken? zsúfoltság a II. osztályon nagyobb (oda menekülnek)! étkeztetés ugyanaz a két osztályon gondozási színvonal ugyanolyan a két osztályon

az I. osztályon gyakorló medikusok durva vizsgálatai okozta sérülések (vizsgálóbizottság) a szülés okozta természetes sérülések sokkal súlyosabbak a II. osztályon gyakorló bábaképzősök ugyanúgy vizsgálnak a medikusok számának felére csökkentése és a vizsgálatok minimumra történő redukálása után a halálozási arány átmeneti csökkenés után még magasabbra nőtt pszichológiai: az utolsó kenetet feladó pap megjelenése a pap útvonalának megváltoztatása nem csökkentette a halálozási arányt háton fekve szülés az I. osztályon (a II-on oldalt) az oldalt fekvés bevezetése nem változtatta meg a halálozási arányt

év/osztály 1844 1845 1846 1848 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 1,27 hullaméreg: vérmérgezés (miután Kolletschka dok-tort boncolás közben egy hallgató véletlenül sziké-vel megszúrta, és ugyanolyan tünetekkel halt meg) a bábaképzősök nem boncoltak az utcán szülteket ritkán vizsgálták csak azok az újszülöttek kapták meg, akiknek az anyja is vajúdás közben (a közös vérkeringés miatt) klórmeszes kézmosás után a halálozási arány lecsökkent év/osztály 1844 1845 1846 1848 I. Szülészet 8,2 6,8 11,4 1,27 II. Szülészet 2,3 2,0 2,7 1,33

hullaméreg vagy élő szervezetből származó rothadó anyag (miután egy méhnyakrákos nő vizsgálata után 12-ből 11 vizsgált anya meghalt).

A hipotézisek ellenőrzésének alapjai Közvetlen módszerek: pl. 2, 3, 4 esetén, de hogyan ellenőrizzük a pap által okozott sokkot és annak hatását? Közvetett (indirekt) módszerek: ha a hipotézis igaz lenne, akkor az útvonal megváltoztatása használna; ha az oldalfekvés tényleg jobb lenne, akkor … Általában véve: ha H igaz, akkor annak K ellenőrizhető következménye is igaz kellene hogy legyen. Azaz pl. Ez a modus tol-lens, egy érvé-nyes következte-tési séma két premisszával és egy konklúzióval. [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Ha H igaz, akkor K is. Viszont (ahogy tapasztaljuk) K nem igaz. H nem igaz.

(Ahogy tapasztaljuk) K igaz. H igaz. Egy másik eset pl. amikor Semmelweis abból a kö-vetkeztetésből, hogy a gyermekágyi lázat a hulla-méreg általi vérmérgezés okozza, arra következtet, hogy a fertőtlenítési eljárások redukálni fogják a halálozási arányt – és a tapasztalat ezt igazolja: Ez egy érvénytelen következtetési séma, mivel a konklúzió hamis lehet, még akkor is, ha a premisszák igazak. (Adott esetben pl. a hullaméreg nem az egyetlen ok.) [Kutrovátz jegyzet, 12. o.] Ha H igaz, akkor K is. (Ahogy tapasztaljuk) K igaz. H igaz.

Ez akkor is így van, ha Ha H igaz, akkor K1, K2, …, Kn is. (Ahogy tapasztaljuk) K1, K2, …, Kn igaz. H igaz. Az ilyen sémák tehát nem bizonyítják a hipotézist, legfeljebb megerősítik azt [Rudolf Carnap: Ellenőrizhetőség és jelentés. In: Forrai Gábor-Szegedi Péter (szerk.): Tudományfilozófia. Szöveggyűjtemény (Áron Kiadó, Budapest 1999); a hálón: http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/tudfil/ktar/forr_ed/forr_ed.htm]