Raszteres állományok (térképek) georeferálása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÉRDEKES PONTOK KINYERÉSE DIGITÁLIS KÉPEKEN. BEVEZETÉS  ALAPPROBLÉMA  Jellemzőpontok detektálása mindkét képen  Kinyert pontok megfeleltetése  Megfeleltetések.
Advertisements

Készítette: Nagy Mihály tanár Perecsen, 2006.
Minden amit tudni akartál de soha sem merted megkérdezni
Számítógép grafika.
Informatikai alapismeretek Hardver
Szabó József CadMap Kft.
A GPS az egyetemi oktatásban
Függvénytranszformációk
Koordináta transzformációk
Készítette: Zaletnyik Piroska
Globális helymeghatározás Zárthelyi dolgozat Relatív helymeghatározás fázisméréssel.
Dr. Takács Bence, adjunktus
Ortogonális pszeudopolikónikus vetület és térképészeti alkalmazása
A szemléltetés fontossága a geometria tanításában
A georeferálás pontossági kérdései
Klasszikus mechanikai kéttestprobléma és merev test szabad mozgása állandó pozitív görbületű sokaságon Kómár Péter témavezető: Dr. Vattay Gábor
Prototípuskészítés Verilog nyelven Screen Saver Készítette: Mészáros Péter.
A számítógépi grafika matematikai háttere
Ideális kontinuumok kinematikája
Térinformatika (4. diasorozat)
Térinformatika Bornemisza Imre egyetemi adjunktus PTE TTK Informatika és Általános Technika Tanszék  Térinformatika 2007.
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
PTE PMMK Matematika Tanszék dr. Klincsik Mihály Matematika III. előadások MINB083, MILB083 Gépész és Villamosmérnök szak BSc képzés 2007/2008. őszi félév.
Mérnöki Fizika II előadás
Gazdasági informatika II.félév
Regresszióanalízis 10. gyakorlat.
A másodlagos térbeli adatnyerési eljárások
ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI TECHNOLÓGIÁK Légi fotogrammetria és
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Tájékozódás az égen Az éggömb: Forgása:
Az Ady tér geodéziai felmérése -
Animált bemutató, ajánlott bekapcsolni a diavetítést (pl. az F5-öt megnyomni) Utána szóközzel v. PageUp PageDown gombokkal léptetni.
GNSS elmélete és felhasználása A helymeghatározás matematikai modelljei: fázismérésen alapuló relatív helymeghatározás különbségképzéssel.
Takács B: Korszerű adatnyerési eljárások III. – Kataszteri szakmérnöki képzés BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Kataszteri szakmérnöki képzés Korszerű.
Takács B: Korszerű adatnyerési eljárások III. – Kataszteri szakmérnöki képzés BME Általános- és Felsőgeodézia Tanszék Kataszteri szakmérnöki képzés Korszerű.
GPS az építőmérnöki gyakorlatban A helymeghatározás során alkalmazott koordináta-rendszerek.
GPS az építőmérnöki gyakorlatban Transzformáció. Térbeli hasonlósági transzformáció.
GPS az építőmérnöki gyakorlatban GNSS-infrastuktúra.
Matematika feladatlap a 8. évfolyamosok számára
Vetületi ábrázolás alapjai
Fogalmak Térben görbült felület: nem fejthető síkba
Adatgyűjtés (felmérés, geodézia)
Méretarány-megírási hiba
Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása
Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása
Gede M. – Glóbuszok publikálása az interneten – MFTTT, – 1/14 Glóbuszok publikálása az Interneten MFTTT Budapest, május 20. Gede Mátyás.
A Duna Mappáció térképszelvényeinek georeferálása Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Mészáros János.
Alapsokaság (populáció)
3. Vetületi ábrázolások számítási eljárásai
Képek feldolgozása 7. osztály.
Nagyságrendi becslések és oktatásuk a természettudományokban Timár Gábor tanszékvezető egyetemi docens ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Eötvös Loránd.
A földalak-számítás mint népszerű tudomány? Habsburg-térképek a Google Earth-ön Timár Gábor, Molnár Gábor, Székely Balázs ELTE Geofizikai és Űrtudományi.
TÁVÉRZÉKELÉSI ADATOK FELHASZNÁLÁSA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN
Térképrendszerek Magyarországon
Mi az RGB? Red Green Blue, a képernyős szín-megjelenítés modellje. Ha mindhárom alapszín teljes intenzitással világít, fehér színt kapunk. Ha mindhárom.
Grafika alapfogalmak.
KÖRNYEZETINFORMATIKA_8 MAGYARORSZÁGI VETÜLETEK ÉS SZELVÉNYHÁLÓZATOK
Értéknövelt mintatermék előállítása és szolgáltatásfejlesztés digitális képekből BME Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék KÉPI 2000 ( )
Térképészeti alapfogalmak, a térképek csoportosítása
Alapvető raszteres algoritmusok, szakasz rajzolása, DDA, MidPoint algoritmus.
avagy a tervezés segítése csúcstechnológiával Rodcont Kft.
Rezgések Műszaki fizika alapjai Dr. Giczi Ferenc
Készítette: Horváth Zoltán
Adatgyűjtés (felmérés, geodézia)
Fogalmak Térben görbült felület: nem fejthető síkba
GPS kezelési alapismeretek
Készítette: Koleszár Gábor
A digitális kép bevezetés.
Bevezetés Tematika Számonkérés Irodalom
Szögfüggvények és alkalmazásai Készítette: Hosszú Ildikó Nincs Készen.
Előadás másolata:

Raszteres állományok (térképek) georeferálása Habilitációs előadás – 2008. november 11. Raszteres állományok (térképek) georeferálása Timár Gábor ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Eötvös Loránd Tudományegyetem Geofizikai és Űrtudományi Tanszék 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A

Az óra tematikája Ismétlés, korábbi és ma szükséges ismeretek gyors áttekintése Raszteres állomások létrehozása: szkennelés, szkennelt képformátumok, képi koordinátarendszer fogalma. A georeferálás (rektifikáció) lépései. Képi illesztőpontok fogalma, definiálása, pontosságigénye. Az illesztőpontok adatai. Átmintavételezés a célrendszerbe. A rektifikáció gyakori hibái: az eredeti állomány vetületének ismerete, annak fontossága, eltérő rendszer alkalmazásából adódó hibák. Csak földrajzi koordinátákkal adott térképek georeferálása. A képhez kapcsolódó georeferencia-adatok: World-file-ok, térinformatikai rendszerekben használt leírófile-ok. Illusztrációként használt térképek georeferálása. Összefoglalás

Ismétlés: vetületek A vetületeket vetületi egyenletek valósítják meg. Ezek az egyenletek írják le a kapott síkoordináták (vetületi koordináták) és a gömbi vagy ellipszoidi koordináták közötti kapcsolatot. A vetületi egyenletek általános alakja a következő: E=f1(Φ,Λ,p1,…,pn); N=f2(Φ,Λ p1,…,pn). Ahol E és N a vizsgált pont vetületi síkkordinátái. Az elnevezéssel (E: Eastings; N: Northings; tehát keleti és északi irányú koordináták) feltételezzük, hogy a vetített koordinátarendszer tengelyei keleti és északi irányba növekvő értékeket jeleznek, tehát a rendszer északkeleti tájékozású. Az Φ=g1(E,N,p1,…,pn); Λ=g2(E,N,p1,…,pn). egyenletek a vetület ún. inverz egyenletei. Az f1 és f2, illetve a g1 és g2 függvények a vetület típusától függenek, és sokszor igen bonyolult alakúak. A térinformatikai gyakorlatban általában nem szükséges, hogy a vetületek konkrét alakját ismerjük, vagy hogy azokkal számolni tudjunk: az általunk használt térinformatikai szoftver, vagy adott esetben a GPS-vevő szoftvere általában ismeri ezeket, és elegendő, ha mi ismerjük ezek kezelését.

Ismétlés: geodéziai dátum Ellipszoid (az azt leíró két adattal; pl. fél-nagytengely és lapultság), illetve a konkrét térbeli elhelyezésének és tájékozásának adataival. Pl. az EOV alapfelületeként használt IUGG67 ellipszoid csak egy matematikai absztrakció, de ha konkrétan elhelyezzük a térben (a Föld szilárd tömegéhez képest), ha leírjuk a középpontja helyzetét a Föld tömegközéppontjához képest, akkor már dátumnak nevezzük, pl. az EOV igazi alapfelületének a neve HD72. Egy tereppont földrajzi koordinátái különböző dátumokon értelmezve eltérőek lesznek.

Egy tereppont földrajzi koordinátái... ... a térkép alapfelületének (dátumának) függvényei! Rögzített helyzetű tereppont „alatt” megváltoztattuk a koordináta-rendszert

Raszteres állományok létrehozása Valamilyen digitális mintavételi eljárással raszteres képet készítünk (digitális fénykép, műholdfelvétel vagy – esetünkben ez a leggyakoribb – szkennelés). A térképet nem tudjuk teljesen merőlegesen szkennelni, és a vetületi hálózat pedig szinte mindig szöget zár be a kerettel (meridián-konvergencia) A képet különböző formátumokban állíthatjuk elő: veszteségmentes: TIF, PNG, GIF veszteséges: JPG, SID, ECW

Raszteres állományok létrehozása Szkennelt kép felbontása: „dpi”: dot per inch. Térkép felbontása: méretarány. A kettő kapcsolata: a pixelméret, vagyis a pixel terepi kiterjedése (pl. méterben) Kérdés: ha 1:25.000 méretarányú térképet szkennelünk 254 dpi-vel, akkor mekkora lesz a pixelméret?

Raszteres állományok létrehozása Szkennelt kép felbontása: „dpi”: dot per inch. Térkép felbontása: méretarány. A kettő kapcsolata: a pixelméret, vagyis a pixel terepi kiterjedése (pl. méterben) Kérdés: ha 1:25.000 méretarányú térképet szkennelünk 254 dpi-vel, akkor mekkora lesz a pixelméret? 1 pixel = 2,54 cm / 254 = 0,01 cm terepen: 0,01 cm * 25.000 = 250 cm = 2,5 méter

Raszteres állományok létrehozása Szkennelt kép felbontása: „dpi”: dot per inch. Térkép felbontása: méretarány. A kettő kapcsolata: a pixelméret, vagyis a pixel terepi kiterjedése (pl. méterben) Kérdés: ha 1:25.000 méretarányú térképet szkennelünk 254 dpi-vel, akkor mekkora lesz a pixelméret? 1 pixel = 2,54 cm / 254 = 0,01 cm terepen: 0,01 cm * 25.000 = 250 cm = 2,5 méter (A térképi leolvasás pontossága 0,5 térképi milliméter.)

Képi koordinátarendszer fogalma A raszteres kép bal felső sarkából mint origóból indított speciális koordinátarendszer, melynek egysége a pixel

Képi koordinátarendszer fogalma A pont képi koordinátái?

Képi koordinátarendszer fogalma A pont képi koordinátái?

A georeferálás (rektifikáció) Célja: A digitális állomány minden egységét (a szkennelt állomány pixeleihez, képpontját) egyértelműen helyezzük el a szilárd Földhöz rögzített koordinátarendszerben. Ehhez definiálnunk kell egy egyértelmű koordinátarendszert (vetülettípust és geodéziai dátumot a paramétereikkel). A további, más rendszerbe történő transzformáció innen már kevés fáradtsággal elvégezhető. Lépései: Cél-koordinátarendszer megválasztása Illesztőpontok definiálása Illesztési szabály kiválasztása Hibás illesztőpontok kiszűrése Átmintavételezés a célrendszerbe Célrendszerbeli leíróállomány elkészítése

A georeferálás lépései A feldolgozandó állomány kiválasztása

A georeferálás lépései A illesztés (a képi koordinátarendszer és a célkoordinátarendszer közti polinomiális kapcsolat) fokszámának kiválasztása

A georeferálás lépései Célkoordinátarendszer megválasztása

A georeferálás lépései Illesztőpontok definiálása; hibás pontok kiszűrése

A georeferálás lépései Átmintavételezés a célrendszerbe

A georeferálás lépései Átmintavételezés a célrendszerbe

Nem a térkép saját vetületének választása Gyakori hibák Nem a térkép saját vetületének választása

Nem a térkép saját vetületének választása Gyakori hibák Nem a térkép saját vetületének választása A fellépő húrmagasság a térkép méretétől függően száz méter is lehet

Nem a térkép saját vetületének választása Gyakori hibák Nem a térkép saját vetületének választása Ez különösen fontos, ha csak földrajzi koordinátákkal megírt térképpel dolgozunk

Illesztőpontok definiálása ismert vetületű, hálózattal vagy őrkeresztekkel ellátott térképen Ha a szkennelés jó minőségű, kellően elszórt 5-6 pont is elegendő

Illesztőpontok definiálása csak földrajzi fokhálózattal ellátott térképen A pontok koordinátáit földrajziból vetületi rendszerbe kell konvertálni! Ha a szkennelés jó minőségű, kellően elszórt 5-6 pont is elegendő

Illesztőpontok definiálása Semmilyen koordinátamegírást nem tartalmazó térképen Ha a szelvénybeosztás ismert, a szelvényszám alapján a sarokpontok használhatók illesztőpontnak (4 pont)

Illesztőpontok definiálása Semmilyen koordinátamegírást nem tartalmazó térképen Ha semmi nem ismert: azonosítható pontok, valószínűsíthető vetületi rendszerben

Illesztőpontok definiálása Illesztőpontok megadásának pontossága A pontosságot a vetületválasztás jobban befolyásolja, mint az egyes pontok digitalizálási pontossága. Ha nem vagyunk biztosak a vetületben, próbálkozzunk másikkal! A már elkészült illesztőpont-hálózatot konvertáljuk, és figyeljük a hibákat. A digitalizálást az elérhető maximális pontossággal (nagyítással) kell végezni. Vegyük figyelembe a pixelfelbontást! Az illesztési hibát a számítógép pixelben adja meg. Amennyiben a hiba extrém nagy, próbálkozzunk az egyes illesztőpontok ki-bekapcsolgatásával, hogy van-e olyan, amelyet kikapcsolva az összes többi ponton eltűnik a hiba? Ha van ilyen, ott valószínűleg elgépeltük a térképi koordinátákat. Nem szükséges az összes csomópont és őrkereszt megjelölése.

A kész állomány leíró információi World file (példa): 650000 238104 2 -2 Az első két szám: az illesztett (georeferált) kép bal felső sarkának koordinátái A második két szám: a képen 1 pixelnyit jobbra lépve mennyit változik a keleti és az északi koordinátaérték A harmadik két szám: a képen 1 pixelnyit lefelé lépve mennyit változik a keleti és az északi koordinátaérték A koordinátarendszer adatait nem tartalmazza!

A kész állomány leíró információi DatasetHeader Begin Version = "7.0" Name = „minta.ers" DataType = Raster ByteOrder = LSBFirst CoordinateSpace Begin Datum = "WGS84" Projection = "NUTM34" CoordinateType = EN Rotation = 0:0:0.0 CoordinateSpace End RasterInfo Begin CellType = Unsigned8BitInteger CellInfo Begin Xdimension = 33 Ydimension = 33 CellInfo End NrOfLines = 5508 NrOfCellsPerLine = 7741 RegistrationCoord Begin Eastings = 450368 Northings = 5276516 RegistrationCoord End NrOfBands = 3 BandId Begin Value = "Red" BandId End Value = "Green" Value = "Blue" RasterInfo End DatasetHeader End

Illusztrációk, cikk-ábratérképek georeferálása Jellemzően nem ismert vetületű, de kisméretarányú (pixelméret: 50-100 méter) állományok, 100-200 méter pontosságigénnyel.

Illusztrációk, cikk-ábratérképek georeferálása „Mindent szabad, ami működik”, de ne használjunk földrajzi fokhálózatot! Az illesztőpontok lehetőleg egyenletesen kerüljenek az ábra számunkra érdekes részére. Célkoordináták: ha minden kötél szakad, használjuk a Google Earth-öt (UTM-módban).

Példa: az egyiptomi sivatag domborzata és egy korabeli expedíciós térkép SRTM (UTM vetület) Térkép: R. A. Bagnolds őrnagy (brit hadsereg) expedíciós térképe, 1929-1930. Feltételezett vetület: Lambert-féle szögtartó kúpvetület, paraméterei az 1:1000000 világtérkép szerint.

Összefoglalás Kérdések?