A modern városfejlődés későbbi szakaszai: szub- dez és reurbanizáció Dr. Jeney László egyetemi adjunktus jeney@caesar.elte.hu Településföldrajz II. Informatikus és szakigazgatási agrármérnök (BSc) 2013/2014, II. félév BCE Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék

Válaszok a túlzsúfoltságra Új városépítészeti törvények, szabályok Új városok: New Lanark (Robert Owen) Modern kor városépítészetének reakciója Athéni Charta 1933 – modern stílus Le Corbusier (1887-1965) Szuburbanizáció Tervezett: Kertváros mozgalom (Ebenezer Howard) Spontán 2

Városfejlesztés által tervezett szuburbanizáció: kertváros mozgalom Ebenezer Howard (1848–1928) kertváros-modellje 1885.: Garden Cities and Town Planning Association 1898.: „Garden Cities of Tomorrow” 3

A Londontól 32 km-re fekvő Welvyn főutcája Megvalósult kertvárosok Londontól É-ra: Letchworth (1903) Welwyn (1920) 4

Városfejlődés fogalma A városfejlődés fogalmának értelmezési lehetőségei: Társadalmi-gazdasági értelemben: a városok jólétének javulása (pl. jövedelem, életminőség, egy főre jutó GDP) Itt: városok fejlődése ≈ városok evolúciója Városfejlődés tehát nem feltétlen jelent: Területi és népességnövekedést Társadalmi-gazdasági értelemben vett javulást (néha épp a túlzsúfoltság, elszegényedés stb. a mozgatórúgója) 5

Városfejlődés ≠ városnövekedés XX. századig a városfejlődés ≈ városnövekedésével Prosperáló városok nagyobbra nőhettek Európa szerepe a világviszonylatban XX. század elején még jelentős XX. század második felében már a fejlődő világ Eu.: elágazó népesedési pályák Hagyományosan: kis- és középvárosi dominancia XX. században a fejlett világ városainak népessége stagnálni, majd csökkenni kezdett Az urbanizáció újabb szakaszai indultak meg A szakaszok lehatárolásának alapja: a város és az elővárosi övezet népességszámának alakulása Valamennyi szakaszon belül: korai (klasszikus) és késői (kifejlett) alszakasz 6

2. Szuburbanizáció Relatív dekoncentráció Agglomeráció egészének népessége továbbra is növekszik De az agglomeráció gazdasági-, társadalmi- és településszerkezete átalakul A város népessége csökken, az elővárosi öv növekszik Később a munkahelyek (ipari és tercier) száma a központi városban csökken, az elővárosokban növekszik (egyesek ezt már dezurbanizációnak tekintik) 7

Agglomeráció szerkezete Agglomeráció elnevezései Funkcionális városrégió (Functional Urban Region, FUR, FUA) Részei: Város (városmag, központi város): közigazgatási értelemben vett város (nem azonos a belvárossal) Elővárosi övezet (szuburbia): ebben is lehetnek kisebb városok, jellemzője a folyamatos beépítés, ált. 1 óra ingázási idő (köznyelv gyakran csak erre szűkíti le a az agglomeráció fogalmát) Belülről kifelé terjeszkedhet A város kiterjedhet az elővárosi övezet egy részére (közigazgatási határ kibővítése): pl. 1950: Nagy-Budapest Elővárosi övezet is kiterjedhet: pl. KSH által lehatárolt Budapesti agglomerációs gyűrű 44 helyett 78 településre terjedt ki 8

Városi agglomerációk népességszámának változása Elővárosi övezet 9

Városfejlődési szakaszok a népességszám változása alapján Elővárosi övezet Periféria 1. Agglomerálódás Növekedés Csökkenés 2. Szuburbanizáció Növekedés, csökkenés 3. Dezurbanizáció 4. Reurbanizáció 10

Lakosság spontán szuburbanizációja Mozgatórugói Elégtelen lakáskínálat a városban Elégtelen lakókörnyezet a városban Közlekedési infrastruktúra fejlődése  lakóhely – munkahely térbeli különválása Eleinte kötöttpályás tömegközlekedés (vasút, HÉV): sugaras terjeszkedés, Később személygépkocsi (Ford T-modell sokak számára elérhető): sugarak között is beépülnek a területek Ma: autópályák, zónázó vonatok Fejlett világban 1920-as évektől az 1970-es évekig Kelet-Közép-Európa csak 1970-es évektől (letelepedés korlátozása a városban) Eredménye: város népességszám növekedése lelassul, majd fogy Munkahelyek azért jórészt itt maradnak Elővárosok: főleg lakófunkció, ritkább beépítés, zöld területek 11

Később: ipar és szolgáltatások szuburbanizációja is Munkahelyek (ipar, szolgáltatások kitelepülése az elővárosokba) Ipar szuburbanizációjnak módjai Kiköltözés Zöldmezős beruházás Jellmezője: high-tech ipar (just in time) + beszállítók Szolgáltatások szuburbanizációja Nagy térigényű, vevőorientált ágazatok (pl. kis- és nagykereskedelem) Logisztika Szabadidős tevékenységek (Disneyland) Irodai funkció 12

3. Dezurbanizáció Fejlett országok, 1970-es évek: világgazdasági paradigmaváltás Modern városi és ipari régió taszítóbbá váltak: lakosság + vállalatok számára Először USA, később Ny-Eu: kiköltözés egyre nagyobb távolságra Már nem csupán az elővárosi övezetet érinti, hanem a távolabbi vidékeket is Egyes, az urbanizáció által korábban nem érintett falusias térségek gyors növekedése Brian Berry (1976) „counterurbanization” = kontraurbanizásió vagy ellenurbanizáció (Egyesek helytelenül a dezurbanizáció alatt az ipar és szolgáltatások szuburbanizációját értik) Abszolút dekoncentráció Agglomerációk egészének népességszáma és az ottani munkahelyek száma csökken (1970-es évek elejétől) 13

A dezurbanizáció okai Nyugat-Európa 1970-es vége, Kelet-Közép-Európa 1990-es évek Világgazdasági paradigmaváltás (posztfordizmus) A hagyományos ipari termelés válsága (snowbelt ↔ sunbelt) A zsúfolt, szennyezett nagyvárosi agglomerációk népességmegtartó ereje csökken A falusias, érintetlen térségek vonzereje fölerősödik Új közlekedési és kommunikációs technológiák elterjedése (mobiltelefon, e-mail, Internet):  a munkavégzés elszakadhat a városoktól Központi város „slum”-osodása Kelet-Közép-Európa sajátosságai Korábbi időszakban megindult a város „slum”osodása Demográfiai hullámvölgy az egész országban Dezindusztrializáció a mesterségesen felduzzasztott ipar leépülése 14

4. Reurbanizáció Relatív koncentráció Többen vitatják, hogy létezik A nagyvárosi régiók népességszám csökkenése megáll (1980-as évek közepétől) A központi városmag egyes részein ismét népességnövekedés következik be „Vissza a városba” folyamat zajlik 1980-91 között 241 európai agglomerációból (FUR) 47%-nál találtak ismét növekedést a központi városmagban 1975–1981: még csak 22%-nál 15

Reurbanizáció kialakulása Új típusú várospolitika, amely felismeri, hogy a nagyvárosok nem számíthatnak a neoliberális államra, saját forrásokat kell föllelni pl. A humántőke lehetőségei Történelmi múlt vonzereje Föld- és épületállomány jelentette értékek és lehetőségek Mindezek a sunbeltben hiányoznak! Reurbanizáció feltételei Megjelenik az aktív ingatlangazdálkodás és városfelújítás (városrehabilitáció) Kialakul és megerősödik a városmarketing (a „város eladása”) Kialakul egy új társadalmi réteg, amely erősen vonzódik a hagyományos nagyvárosi miliőhöz 16

Városok növekedésének forrásai Központi városok újranépesedése „Dzsentrifikáció”: fiatal, egyedülálló, magasan képzett, jól kereső, színesebb életre vágyók megjelenése (yuppie: young urban professional) „Slum”-ok helyett felújított belvárosok Vendégmunkások beáramlása Inkább a nagyvárosokat részesítik előnyben 17

Városfelújítás Speciális városfelújító társaságok megjelenése (UK – Urban Development Corporations) Public-private-partnership (3P) vállalkozási forma elterjedése (köz-magán partnerség) A terület megtisztítása A közművek kiépítése A közlekedési hálózat kiépítése A telkek értékesítése, befektetők felhajtása. Az első nagy városrehabilitációs projektek Európában az 1980-as évek elején jelennek meg pl. Londoni Dokk-negyed Emblematikus város London, de Birmingham, Berlin, Hamburg, Amszterdamban (Waterfront Program), New York (Harlem), Budapest (Középső Ferencváros – Corvin negyed) is 18

Térségspecifikus jegyek az európai nagyvárosok elmúlt néhány évtizedes népesedésében

Fogalmak, információs és módszertani kérdések Vizsgálatok térbeni és időbeni kiterjedése Vizsgált térség: Európa = csak EU Vizsgált időszak Vizsgálat „alanyainak” lehatárolása, bevont nagyvárosok: Népességszám alapján (500 ezer fő felett) Elővárosok nélkül Ha valaha elérte ezt a népességszámot 20

Felhasznált adatok forrása Tagállamok hivatalos statisztikái: nagyvárosokra (mai terület) Történeti népességszám (lehetőleg népszámlálások vagy évtizedfordulók idején) World Gazetteer: nagyvárosokra Mai népességszám (2007) Földrajzi koordináták 21

A nagyvárosok átlagos évi népességszám-változása 1950-től évtizedenként 1950-es évek: gyorsabb növekedés 1970-es, 1980-as, 1990-es évek: fogyó népesség Ezredforduló után: újra növekedés 22 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1950–1960 Szinte mindenhol növekedés Csökkenés csak a Brit-szigeteken 23 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1960–1970 A fogyás kiterjed Nyugat-Közép-Európára is (Hollandia, Németország, Ausztria) 24 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1970–1980 A csökkenés továbbterjed Belgiumra, Franciaországra É-Olaszországra, Észak-Európára Csak az elmaradottabb perifériákon nőnek Írország, Mediterráneum, szocialista országok 25 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1980–1990 Megjelenik a vasfüggöny vonala a városnövekedésben Tőkés Európa: csökkenés (kiv. É-Európa: országon belül É–D-i migráció) Szocialista Európa: növekedés (kiv. Budapest) Korlátozottabb mobilitás Motorizáció, autópályák hiánya 26 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

1990–2000 Alapvetően megfordul a kép Kelet-Közép-Európa csökken Szuburbanizáció mellett nemzetközi vándorlás is (pl. Riga, Vilnius) Fejlett Európában néhol újra növekedés: főleg London Reurbanizáió + vendégmunkások 27 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

2000–2007 Fejlett Európa: alig van csökkenés Kelet-Közép-Európa: alig van növekedés 28 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A nagyvárosok 1950-2007 közötti népesedésük alapján elkülönülő klaszterei elemszám nagyvárosok 1 17 Amszterdam, Bécs, Berlin, Birmingham, Brüsszel, Drezda, Glasgow, Hága, Leeds, Lipcse, Lisszabon, Liverpool, London, Lyon, Manchester, Rotterdam, Sheffield 2 13 Bréma, Dortmund, Duisburg, Düsseldorf, Essen, Frankfurt, Göteborg, Hamburg, Hannover, Helsinki, Párizs, Stockholm, Stuttgart 3 Dublin, Valencia 4 Szófia, Vilnius, Zaragoza 5 Budapest, Bukarest, Köln, Krakkó, Lódz, Málaga, Palermo, Poznan, Prága, Riga, Sevilla, Varsó, Wroclaw 6 11 Athén, Barcelona, Genova, Koppenhága, Madrid, Marseille, Milánó, München, Nápoly, Róma, Torino 29 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klaszterek átlagos évi népességszám-változása 30 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások

A klasztereik földrajzi elhelyezkedése 31 Forrás: népszámlálások és World Gazetteer (2007) alapján saját számítások