VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény Budapest 2014. Összeállította: Gyimesi András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Anyagmozgatási és Logisztikai Rendszerek Tanszék ÉPÍTŐGÉPEK MUNKACSOPORT VASÚTI PÁLYÁK Alépítmény Összeállította: Gyimesi András Budapest 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások Töltés: Ha a vasúti pálya a terepszint felett halad, töltést kell építeni. A töltés jellemzői: magasság (m) koronaszélesség (k) rézsű rézsű körömpont talpárok Az alépítménykorona (a töltés felső része) a vágánytengelytől mindkét oldalra 4-5%-kal lejt (egyoldali esés is lehet) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások Bevágás: Ha a vasúti pálya a terepszint alatt halad, akkor a földmű felső síkja a terepszint alá kerül, így bevágást kell készíteni. Jellemző részei: mélység (m) koronaszélesség (k) rézsű rézsű körömpont oldalárok övárok Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapvető kialakítások Vegyes szelvény: Ha a vasúti pálya nagyobb oldalesésű terepen halad, akkor vegyes (szelet) szelvényt kell kialakítani, melynek hegy felöli oldalán bevágást, a lejtő felöli oldalán töltést kell építeni. Az alépítménykorona itt is lejt kétoldalra Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapok - rézsű A vasútvonalak építésével kapcsolatos földművek kialakításakor, mint az előzőekben láthattuk, nem állunk meg a függőleges falú kialakításoknál, hanem a töltés anyagának illetve a bevágás talajminőségének megfelelő hajlású rézsűvel kell azokat kiképezni. Rézsűhajlás: jelölése ρ, a vasútnál az 1:1; 1:2; 1:1,5; 1:2 viszonyszámokat használják mint jelöléseket, szemben a közutasok által jellemzően használt 4/4; 5/4; 6/4; 8/4 kotangens viszonyokkal Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények Szelvényezés: A tájékozódás és az építmények, műtárgyak pontos helyének meghatározásának érdekében a vasúti pályákat 100 méterenként szelvényezik és a szelvényeket maradandóan megjelölik (szelvénykaró / szelvénykő). A szelvényezés „0” pontja a kezdő állomás felvételi épületének középvonala Páros jelek a pálya jobb oldalán, páratlanok a bal oldalon helyezkednek el (régebbi előírás szerint minden karó a pálya jobb oldalán helyezkedett el) A helymeghatározás „pályahely” szerint az előző szelvénykarótól a pálya tengelyében mért távolság és a pályatengelytől való távolság megadásával történik Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – alapok – szelvények Szelvényezés: Ha a pálya változása miatt a szelvényezés változik, nem szelvényezik újra az egész vonalat… A hosszeltérést egy 100 méternél hosszabb vagy rövidebb szelvénybe, az úgynevezett „hibaszelvénybe” vonják össze Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások Vasútépítés vagy pályafenntartási korrekciós munkák gazdaságos lebonyolítása érdekében, előzetes közelítő számításokat kell végezni a töltések és bevágások mennyiségének megállapításának érdekében. A számítások alapját a hossz és keresztszelvények és helyszínrajzok jelentik. Töltés keresztszelvény területe sík vízszintes terep  trapéz keresztmetszet  T=(k+x) m ferde terep  trapezoid  trapézra visszavezetés r redukciós érték bevezetésével. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Földművek építését előkészítő (tervezési) számítások Köbtartalom számítás két szomszédos keresztszelvény területéből és a köztük lévő távolságból: a számítás közelítő jellegű, pontossága függ a terephajlás mértékétől hossz szelvény alapján pontosított: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés Cél az altalaj összetételének, rétegződésének és teherbírásának megállapítása Bevágásoknál meg kell állapítani, hogy a kitermelt talaj alkalmas-e a vasútvonal más részein a beépítésre. Lehetőségek: Kutatóakna ásása – nem hatékony de pontos Fúrással feltárás – leggyakrabban használt Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés Mintavételezés gyakorisága: Kisebb magasságú töltéseknél és bevágásoknál 200 méterenként Erőteljes változás  50-10 méterenként Még nagyobb mértékű rétegváltozás  10-30 méterenként Nagyobb mértékű földmunka igény esetén is sűríteni kell a mintavételezést Milyen mélységben? Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Földművek építését előkészítő talajvizsgálat mintavételezés Mintavételezés mélysége: pályaszint alatti talajrétegek biztonsággal megállapíthatók legyenek és a talajfeszültségek okozta süllyedések számíthatók legyenek Általános előírás: 1 – 1,5 talpszélesség = mintavételi mélység, de figyelemmel kell lenni a Teherbíró réteg elhelyezkedésére Talajvíz szintjére Feszültség terjedése az alépítményben és talajban:

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Átépítést előkészítő talajvizsgálat mintavételezés Fúrásokon felül keresztvágatokat (alépítménykorona vizsgálat) is készíteni kell Két alj közt az alépítmény korona teljes szélességében Földműből és a szemcsés védőrétegből zavart és zavartalan minták Zavartalan: talaj szerkezetét és víztartalmát is megőrzi a vizsgálatig Víztartalmi (részben zavart): víztartalmát igen, szerkezetét nem őrzi meg Zavart: sem a víztartalmat sem a szerkezetet nem őrzi meg (mintavétel után megfagyott bármely minta zavartnak tekintendő) Sinszálak alatti tartományból legalább egy zavartalan minta rétegenként Gyakoriság: szükség szerint, de legalább 200 méterenként Ezeken felül munkahelyenként két aknából vízmintavétel szükséges Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Építést és átépítést előkészítő talajvizsgálat

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok Az előzőekben tisztáztuk, a talajvizsgálatokhoz szükséges mintavételezések mikéntjét, de milyen vizsgált tulajdonságokról illetve vizsgálatokról beszélhetünk? A talajok összetételét, állapotát, a külső hatásokkal szemben mutatott tulajdonságait talajfizikai jellemzőkkel lehet kifejezni. ezen jellemzők egy része állandónak tekinthető (szemeloszlás, sűrűség, szervesanyag tartalom, konzisztencia hatások) Más részük pedig állapotfüggő (relatív tömörség, víztartalom, telítettség, konzisztenciaindex) Harmadik típus a hidraulikai jellemzők (áteresztő képesség, kapillaritás) Negyedik jellemző típust pedig az alakváltozási jellemzők alkotják (összenyomódás, duzzadás, zsugorodás, roskadás, szilárdság) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok A talajfizikai vizsgálatokat szabványok által előírt vizsgálatokkal kell végezni. Az elvégzendő vizsgálatok / munkák az alábbiak: Konzisztencia határok Talajanyag sűrűség Talajt alkotó fázisok térfogat és tömegarányai Tömörség Alakváltozás Szervesanyag tartalom Talajok osztályozása, megnevezése szemeloszlás vizsgálata Fúrás, rétegszelvények elkészítése Talajvíz szulfáttartalom Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok A konzisztenciahatárok a talaj víztartalmára vonatkozó azon értékek, melyek mellett a talaj az előírtaknak megfelelő tulajdonságokat mutat. Folyási határ (wL) Az a víztartalom, ahol a talaj pépszerű viszkózus anyaggá válik, azaz a víztartalom oly mértékben magas, hogy a szemcsék közti összetartó erők (kohézió) gyakorlatilag megszűnik. Képlékenységi (plasztikus) határ (wp) Az a víztartalom, ahol a talaj képlékeny állapotból merev állapotba megy át (alakíthatóságát elveszíti, rögökké, morzsákká esik szét. Zsugorodási határ (ws) az a víztartalom határérték, ami alá csökkentve a talaj víztartalmát a minta térfogata már állandó marad. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok - Casagrande féle folyáshatár vizsgálat A folyashatár az a víztartalom, amely a 25 ütéshez tartozó barázdazáródáshoz tartozik. Vizsgálat menete: adott anyag több víztartalmú mintáját vizsgálják, figyelik az összezárási ütésszámot (10mm hosszban összefolyik). (forgattyús mechanizmus, 10mm-es ejtési magasság Vizsgálatok elött 12 órával történik a talaj felaprózása és desztillált vízzel gyúrása. A létrejött pépet légbuborék mentresen kenőkéssel kenik a száraz vizsgáló csészébe, úgy hogy enyhén homorú felületet képezzen. A réteg vastagsága az edény közepén 10-12 mm. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok – Képlékenységi határ sodrási vizsgálat A vizsgálandó anyagból egy szűrőpapiron tenyérrel úgy sodrunk ki 3mm átmérőjű szálakká, hogy azok éppen töredezzenek. A plasztikus határ állapotát próbálgatásos módszerrel állítjuk elő, a minta szárításával, vagy nedvesítésével. Plasztikus index Az előzőekben ismertetett vizsgálatokból megkapott folyáshatár és képlékenységi határok különbségéből képezzük: IP=wL-wP Relatív konzisztencia index ahol w a természetes víztartalom A plasztikus határnak mérnöki szempontból igen nagy jelentősége van: a talaj kitermelése illetve a földmunka a talaj ilyen állapotában a leggazdaságosabb, mivel a szerszámokhoz nem tapad, fejtési ellenállása nem nagy, valamint az ilyen anyagból épült földút, töltés, padka jól járhatók és jól tömöríthetők. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konzisztencia vizsgálatok – példaértékű példa értékek Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konkrét talajvizsgálatok – konzisztencia vizsgálatok – Zsugorodási határ vizsgálata A vizsgálandó anyagból mesterségesen előállított hengeres vagy kocka alakú telített (0,7-08 konzisztencia indexű) rögöt levegőn lassan szárítanak. A száradási folyamat folyamán 6-8 alkalommal meghatározzák a minta térfogatát és tömegét. A légszáraz állapot elérése után szárítószekrény- ben 105 °C-on szárítják, majd meghatározzák a száraz tömeget (md) A mérések alapján számít- Hatók a víztartalmak és ismertek a hozzájuk tar- tozó térfogatok (Vd). Így a zsugorodási határ: Ahol ρs – a talaj anyagsűrősége ρw - a víz sűrűsége Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Konkrét talajvizsgálatok – talajsűrűség meghatározása A talaj anyagsűrűsége az azt alkotó szilárd szemcsék egységnyi hézag nélküli térfogatának tömege Jele ρs ; mértékegysége g/cm3 mérése piknométerrel Négy mérést kell végezni. 1.) száraz, üres piknométer tömegét 2.) piknométer és szilárd anyag tömegét 3.) szilárd anyag+ folyadékkal jelre töltött piknométer tömege (szilárd anyag ne oldódjon, sűrűsége legyen kisebb, mint az ismeretlen szilárd anyagé) 4.) piknométer a folyadékkal megtöltve Első két mérésből adódik a szilárd anyag tömege, a 3-4-es mérésből a térfogata, Archimédesz törvénye alapján. Így kiszámítható a sűrűsége. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talajt alkotó fázisok A talaj fázisos összetételének mérőszámai: a különböző halmazállapotú alkotórészek külön külön vett térfogata a teljes térfogathoz viszonyítva: jelek: s: szilárdanyag tartalom[%] v: víztartalom [%] l : levegő fázis [%] A három mennyiség háromszög diagramban is ábrázolható. Az s, v, l értékeivel meghatározott p pont jellemző az adott talajra. A meghatározásához megmérjük a talajminta térfogatát, nedves tömegét, száraz Tömegét. Ezekből adódik s és v értéke. Az l érték meghatározásához a nedves Minta tömegét mérjük le, azt bevonjuk parafinnal és eltávolítjuk a légbuboré- kokat (vákuum) majd újra lemérik a tömeget. A térfogatváltozást vízbe mártással, A kiszorított víz alapján határozzuk meg. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talaj tömörsége A talaj tömörségét a hézagtérfogat illetve a hézagtényező (e: levegő+víz / szilárd) csak részben fejezi ki. Pontosabb képet kapunk ha a vizsgált talaj hézagtényezőjét az ugyanazon talaj leglazább és legtömörebb állapotához tartozó hézagtényezőkkel hasonlítjuk össze. Szemcsés talajok (homokliszt, homok, kavics) tömörségét relatív tömörséggel fejezzük ki, melynek számértékét úgy kapjuk, hogy az elérhető legnagyobb tömörséghez viszonyítva a vizsgált tömörség mekkora hányadot képvisel. Értékét százalékban mérjük. Számítása: Ahol emax a lehető leglazább, az emin az elérhető legtömörebb anyaghoz tartozó hézagtényező, az e pedig a vizsgált anyag hézagtényezője. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talaj tömörsége Az előzőeknél megbízhatóbb eredményt ad a térfogatsűrűség alapján számított tömörségi fok, ahol a száraz térfogatsűrűség (ρd) és a Proctor vizsgálattal meghatározott legnagyobb száraz térfogatsűrűség (ρd max) hányadosát számítjuk (százalékban kifejezve). Vasúti fölműveknél megkívánt relatív tömörségi fokok: A táblázatban szereplő kategóriák magyarázata: „A”: hézag nélküli pálya, merev burkolatok és statikailag határozatlan szerkezetek alatti 0,5 m vastag alapréteg „B”: Hagyományos pálya, hajlékony burkolat és statikailag határozott szerkezetek alatti 0,5 méter vastag réteg „C”: Összes többi földű beleértve az „A” és „B” kategóriáknál az első 0,5 m alatti földtömeget is Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talaj tömörsége A tömörségi fok növelése – meglepő módon – tömörítéssel lehetséges. Hatásos tömörítés, csak bizonyos víztartalom (wopt[%]) mellett lehetséges (~2%-al kisebb mint wp) Talajok tömörítési sajátosságainak tájékoztató értékei: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talaj tömörsége Tömörségi meghatározás Proctor vizsgálattal: A vizsgálat menete: Különböző víztartalmak mellett a talajmintát 5 egyenlő vastagságú rétegben, szabványos méretű edényben szabványos ütőmunkával betömörítjük. Az adott víztartalmakhoz meghatározzuk az elért száraz térfogatsűrűségeket. A kapott értékpárokat w- ρd koordináta-rendszerben ábrázoljuk. A görbe alapján meghatározható a maximális száraz térfogatsűrűség (ρd max) és a legkedvezőbb víztartalom (wopt) is. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – talaj tömörsége Proctor vizsgálatok alapján általános tájékoztató (közelítő) táblázat a különböző talajokról: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok - Szemeloszlás A talajokat alkotó szemcsék nagysága, a különböző szemcsenagyságok százalékos aránya nagyban befolyásolja a talaj viselkedését. A talaj szemnagyság szerinti összetételét a szemeloszlás fejezi ki, mely szemeloszlási vizsgálattal határozható meg és ennek eredménye szemeloszlási görbével ábrázolható. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – tervezés, előkészítés Talajvizsgálatok – Szemeloszlási vizsgálatok kivitelezése A szemeloszlási görbéket szitálással vagy hidrometrálással határozzák meg (0,1 mm…) A szemcseátmérő annak a szitának a nyílásmérete, amin a szemcse még átesik. (Hidrometrálás esetén annak az elméleti, gömb alakú szemcsének az átmérője, amely a vizsgált szemcsével azonos sebességgel süllyed) A szemeloszlási görbe az adott szemcseméretnél kisebb szemcsék tömege a teljes minta tömegének százalékában kifejezve. Mint az imént is láthattuk, a szemeloszlási görbének ábrázolásakor a szemcseátmérő logaritmikus skála szerint kerül ábrázolásra (a tömegszázalék lineáris) A szemeloszlási görbe jellemző értéke még, így meg szokás adni, az egyenlőtlenségi mutató: ahol a d60 az s=60 t%-hoz, a d10 pedig az s=10 t%-hoz tartozó átmérő. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők A talajokra ható külső terhelések hatására belső igénybevételek keletkeznek (húzó, nyomó és nyírófeszültségek) A mértékadó terhelés a nyírás így a nyírószilárdság a vizsgálandó jellemző. Amennyiben a nyírófeszültség eléri a nyírószilárdság értékét, talajtörés következik be egy határozott felület mentén. A nyírószilárdság okai illetve összetevői: Belső súrlódás: A szemcsék egymáson való elcsúszásakor fellépő ellenállás, mely a szemcsék egymásba való kapaszkodásából és csúszó és gördülő ellenállásból adódik. Nagyágát súrlódási szöggel (Φ [ °]) szokás kifejezni. Kohézió: Kapilláris húzóerő, a talajok közti víz felületi feszültsége és a talajszemcsék közti kölcsönös vonzóerő. Jelölése? C [kN/m2] Tájékoztató értékek: Homokos kavics Homok Iszap Agyag Φ 34 – 45° 30 – 35° 15 – 25° – C 50-100 kN/m2 >100 kN/m2 Gyimesi András 2014.

Ezt az összefüggést nevezzük Culomb törvénynek Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők A talajtörés pillanatában a külső nyíróerő (T) egyenlő a surlódási erő (S) és a kohéziós erő összegével, az utóbbi arányos a nyírt felülettel (A). Így a következő egyensúlyi egyenlet írható fel: T = S + AC A surlódási erő (S) arányos a felületre merőleges normálerővel (S=N tgΦ), így: T=N tgΦ + AC Ebből az egyenletből lehet számolni a nyírófeszültséget (leosztva a felülettel): τ= σ tgΦ + C Ezt az összefüggést nevezzük Culomb törvénynek τ: nyírófeszültség [kN/m2] . σ: normál (nyomó) feszültség [kN/m2] Φ: belső surlódási szög [°] . C: kohézió [kN/m2] . Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – Talajszilárdsági jellemzők A Culomb törvényen felül még egy összefüggés felírható az ábra alapján: S=G sinγ N=G cosγ S/N=tgγ Így: S=N tgγ A két egyenletből (Culomb: τ = σ tgΦ + C) már számítható a két ismeretlen (Φ, C). A gyakorlatban minimum három mérést végeznek És ezek eredményeit egy τ – σ koordinátarendszerben ábrázolják. A pontokat összekötve a Culombnak megfelelő egyenes kapható (meredekség: Φ, a függőleges tengellyel metszés a C értékét adja. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – hajszálcsövesség A talajban a víz nem csak a gravitációs erők hatására áramlik, hanem a kapilláris erők hatására is fel tud emelkedni. A talajok hézagai hajszálcső-rendszert alkotnak és a kis átmérőjű hajszálcsövekben a víz nagy magasságokba képes felkúszni a felületi feszültség folytán. Minnél finomabb szemcséjű és kötöttebb a talaj (azaz minnél kisebbek a talaj hézagai), annál nagyobb a kapilláris vízemelkedés. Ennek mértékét a különböző talajoknál az alábbi ábra szemlélteti: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – vízáteresztő képesség A víz a talaj szemcseösszetételétől, a rétegvastagságtól és a vízoszlop magasságától függően különböző sebességekkel áramolhat. A grav itáció hatására a talajban áramló víz sebességét a Darcy törvény szerint számítrhatjuk: Ahol k: a talaj vízáteresztő képesség együtthatója [cm/s], h: a vízoszlop magassága [cm], l: a vízátfolyás úthossza [cm] (a h/l hányadost hidrosztatikai esésnek nevezik és i –vel jelölik) Talajnem K (cm/s) Kavics 3,0 – 3,5 Homok 0,25 Agyagos homok 0,002 Iszap 10-4 – 10-6 Agyag 10-6 – 10-9 Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – előkészítés Talajvizsgálatok – Vizsgálati eredmények ábrázolása A vizsgálati eredményeket rétegszelvények formájában ábrázoljuk: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS VASÚTI PÁLYÁK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Dokumentációs illetve adminisztratív előkészítés A teljes tervdokumentáció elkészítése előzetes bejárás, földmérés etc alapján Organizációs terepbejárás alapján: kivitelezés tervezése, módjának megállapítása alkalmazandó gépek/technológiák technológiai sirrendi felépítése anyagnyerő és depónianyerő helyek meghatározása felvionulási helyek megállapítása - jegyzőkönyv Engedélyeztetési eljárás forgalomkorlátozási területfelhasználási / foglalási tűzvédelmi és egyéb engedélyek. A munka megkezdésétől a munka során: ÉPÍTÉSI NAPLÓ vezetése: Építéssel kapcsolatos minden fontos esemény, és adat időpontokkal feljegyzése, mint például: időjárás, csapadék, nem várt akadályok (földmozgás, közművezeték stb), a tervtől eltérő talajviszonyok… Melléklet: mennyiség és méretkimutatás, ez alapján történik az elszámolás Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS VASÚTI PÁLYÁK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Terep előkészítése Fák, cserjék, és egyéb növényzet eltávolítása kézi gépi tarolás (gyökeres eltávolítás) – csörlő, traktor, tológép 40cm-nél vastagabb fák: két lépcső - tuskó akár robbantással Termőtalaj eltávolítása Ok: szervesanyagtartalom, elkészült földmű rézsűjének humuszolásához Tológép (l<100m) vagy földnyeső Talaj lazítása kotró, tológép vagy gréder +ripper, vízágyú / robbantás Víztelenítés Ha vizes talajon építünk: leendő töltés két oldalán jó lefolyású mély árkok Hegyi vasút hegy felöli oldal Ezeket az ideiglenes árkokat úúgy kell kivitelezni, hogy a majdani végleges víztelenítési rendszerhez illeszkedjenek. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS VASÚTI PÁLYÁK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Földmunkák kitűzése A tengely és a keresztszelvény jellemző pontjai (ugyebár a tengelypontokat már a tervezés- -előkészítés fázisában, mint említettük) Tengelypontok szükség szerinti sűrétése – 20-50 m Kitűzőkaró: keményfa 80 cm hosszú 10 cm széles közepén szög 100 m-ként tengely szintezése keresztszelvény lécálvánnyal megjelölik. Töltések kitűzése: Töltés célállványa magasítás 3-7% szélesítés 2-6%

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS VASÚTI PÁLYÁK ÉPÍTÉSÉNEK ELŐKÉSZÍTÉSE Magas töltések kitűzése: Bevágások kitűzése: Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Töltésalapozás: Jó minőségű, (közel) vízszintes talajon Növényzet, termőtalaj eltávolítása, talaj felszántása, hogy a töltés belekössön. Enyhe keresztirányú lejtés (0,1<λ<0,3) Talajt lépcsőzni kell, 2-3 m széles lépcsőket készétünk úgy, hogy a felszinük 4% lejtésben legyen a völgy felé. A töltés völgy felöli éle mentén szivárgó telepíthető Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Töltésalapozás: Erőteljesebb keresztirányú lejtés (0,3< λ) kötött talaj Fogazást kell végezni, úgy hogy a keletkező árkok hosszirányú lejtése 1% legyen, az egymástól 20-30 m távolságra telepített keresztszivárgók közt. Az árkok fenekén 10 cm-es alagcsövet kell elhelyezni, amit be kell fedni homokkal (30cm magasságban) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Töltésalapozás: Nagyon erőteljes keresztirányú lejtés Ha a töltés annyira meredek terepen épül, hogy a völgy felöli rézsű a terepvonallal közel párhuzamos, akkor a töltésrézsűt kőlábbal kell megtámasztani, vagy támfalat kell alkalmazni. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Különleges alapozási módszerek - Töltésalapozás nem megfelelő talajon: Ha az atalaj nem megfelelő minőségű (tőzeges, nedves iszap vagy agyag) és nem lehet elkerülni az ilyen nyomvonalra építést, akkor akkor a talajt vagy el kell távolítani / le kell cserélni, vagy különleges alapozást kell létesíteni. Ezek pedig a következők lehetnek: Cölöpözés - Talajkiszorításos - Talajkiszorítás nélküli Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Különleges alapozási módszerek: Homok vagy kavicspillérek A terhelést 0,6 1,5 m átmérőjű homok-, vagy kavicspillérek adják át a teherbíró talajrétegnek. - Fúrás kisebb átmérők (0,6 – 0,8 m) a fúrószár kihúzásakor töltik be a homokot - Akna akna, földkitermelés, feltöltés Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Különleges alapozási módszerek: Geotextil, georács, geomembrán használata (Előző előadás bővebb) - Terhelés felületen eloszlatása - Talaj és töltésanyag keveredésének megakadályozása - Víz távoltartása, elvezetése Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSE Különleges alapozási módszerek: Védőréteg Az alépítmény részét képezi, egyrészt védve az alépítményt az ágyazat felől érkező hatásokkal szemben, teherelosztó és vízelvezető hatásuk van. Másrészt a felépítményt is védik a földmű felől érkező káros hatásoktól, úgy mint az ágyazat eliszaposodása a felúszó finom talajszemcsék következtében. – pl beállított szemcseszerkezetű anyagok, de lehet aszfaltburkolat is. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Földkitermelésre a műszelvény kialakítása , vagy anyagnyerés céljából van szükség. Ezekre a munkákra – attól függően hogy milyen talajt kell kitermelni, illetve hogy hova kell lerakni a kitermelt anyagot – különböző módszereket és eszközöket alkalmaznak. Földkitermelésre lehetőség szerint különböző földmunkagépeket használunk. Élő munkaerőt csak igen kis mértékű földmunkánál alkalmazunk, illetve akkor, ha a géphasználat a meglévő létesítményeket veszélyezteti. Az építési költségekre igen nagy befolyással van a megfelelő technológia kiválasztása. Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FÖLDMUNKAGÉPEK A földmunkák kiképzésénél különböző gépeket használnak, melyek egy-egy munkanemet (fejtés, szállítás, terítés, tömörítés), vagy töbféle munkanemet együttesen (fejtés és szállítás, szállítás és tömörítés) végeznek. A használatos gépi berendezések a következők: Földtológép (dózer) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Földnyeső (szkréper) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Földgyalu (gréder) Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Homlokrakodó Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Kotrógépek – szakaszos üzemű lánctalpas és gumikerekes kotró, hegybontó és markoló szerelék Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Kotrógépek – szakaszos üzemű telezkópos szerelék, Long reach Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK Kotrógépek – folyamatos üzemű Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK A kitermelő gépek közül csak néhány alkalmas a föld további szállítására, ezért a legtöbb esetben más eszközzel kell továbbítan a kitermelt talajt. Keresztszállítás – a nyomvonalra merőlegesen (max 50m-ig) eszközei: lapát, talicska, földtoló, földnyeső, billenőfelépítményes tehergépkocsi, szállítószalag Hossz-szállítás – A nyomvonallal párhuzamosan eszközei: talicska, keskeny és normálnyomtávú vasút, billenőfelépítményes tehergépkocsi, félpótkocsi, szállítószalag sor, kötélpálya, árok, csővezeték Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK SZÁLLÍTÓBERENDEZÉSEK Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Tereprendezés Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Tereprendezés Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Bevágások kiképzése Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Bevágások kiképzése Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Terítés például Gyimesi András 2014.

Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS ALÉPÍTMÉNY ÉPÍTÉSÉHEZ HASZNÁLT GÉPEK ÉS TECHNOLÓGIÁK FELADATOK ÉS AZOK GÉPESÍTÉSE Töltésépítés Gyimesi András 2014.

Köszönöm a figyelmet! Vasúti pályák – alépítmény – ÉPÍTÉS Következő előadáson felépítmény és nagyvasúti építő -és átépítőgépek kerülnek sorra Gyimesi András 2014.