A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény Dr. Balogh Tamás főosztályvezető Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 2004. február 18.

Legfontosabb megoldandó problémák: Alacsony K+F ráfordítások, főleg a vállalati ráfordítások területén. Alacsony kutatói létszám, főleg a vállalati kutatóhelyek területén. Regionális egyenlőtlenség, Budapest 60-65%-os súlya. A költségvetési kutatóhelyek K+F infrastruktúrájának helyzete. Alacsony szabadalmi aktivitás belföldön és külföldön. A költségvetési kutatóhelyeken létrehozott tudás és technológia nehezen hasznosul a gazdaságban. A műszaki és természettudományos szakember-utánpótlás nehézségei.

A K+F és innováció 2003-2004 évi reformja Tudomány- és Technológiapolitikai Kollégium (TTPK) Tudomány- és Technológiapolitikai Tanácsadó Testület (TTTT) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény (innovációs törvény) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda (KPI) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény (2004).

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény -  Célja: a versenyképesség és az innovációs kereslet támogatása, a vállalati K+F és kutatás-hasznosítás, szektorok közötti együttműködés, infrastruktúra, nemzetközi K+F együttműködés; -  Fő forrásai: központi költségvetés, innovációs járulék -  Vállalati garanciák: közvetlenül vagy közvetve a gazdaság versenyképességét szolgáló célokra fordítható, a központi költségvetés kötelezettségvállalása. -  Innovációt támogató kiadási jogcímek, 25% a régiókkal egyeztetve. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács: egyetértési joggal bíró erős testület, többségében nem kormányzati szakemberekből áll.

A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló törvény kidolgozása -  A két törvény közötti kapcsolat: az innovációs törvénynek az Alapra vonatkozó fejezete önálló törvényként jelent meg. -  A koncepció kialakítását széles körű konzultáció, kérdőíves és mélyinterjús felmérés készítette elő. A koncepciót 2003. augusztusában elfogadta a Kormány. Hazánkban az első átfogó innovációs törvény. Az előkészítés szoros együttműködés folyik az érintett szaktárcákkal, valamint az MTA-val és az MSZH-val.

Az innovációs törvény céljai: A K+F ráfordítások növelése, az innováció szellemi bázisának és infrastruktúrájának erősítése. A kutatás-fejlesztés és az innováció emberi erőforrásainak fejlesztése. A költségvetési és non-profit kutatóhelyek, valamint az üzleti szektor közötti együttműködés új minőségének megteremtése. A kis- és közepes vállalkozások innovációjának ösztönzése A központi K+F források felhasználási szabályainak egyszerűsítése. A TéT-politika intézményrendszerének reformja. A TéT nemzetközi együttműködés támogatása. Társadalmi megismertetés, a tájékozódás és a részvétel segítése.

Elemek a törvény tervezett tartalmából (1) A célok megfogalmazása annak figyelembe vételével, hogy a tudásvezérelt gazdaságban az innováció a versenyképesség forrása. Egységes, az OECD Frascati és Oslo Kézikönyvével, valamint az EU dokumentumaival összhangban álló fogalom-meghatározások. A Kormány feladatai a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció támogatásával kapcsolatban. A TTPK, a TTTT, az NKTH és a KPI közötti feladatmegosztás. A K+F és a technológiai innováció államháztartási forrásokból történő támogatásának általános szabályai (felhatalmazó rendelkezések bizonyos feltételekkel az általánosnál kedvezőbb eljárási szabályok megalkotására).

Elemek a törvény tervezett tartalmából (2) A szellemi tulajdon hasznosítását segítő intézkedések, pl. az eredmények hasznosítási kötelezettségének rögzítése, és ha a támogatott projekt keretében létrejött szellemi javak tulajdonosa meghatározott időn belül nem hasznosítja az eredményeket, és kiköthető a tulajdonjog átszállása a támogatóra, aki azt más szervezetnek adhatja át hasznosításra. A közpénzből támogatott programok értékelésének és az értékelési eredmények nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége. A kutatási - fejlesztési eredmények hasznosítása céljából a költségvetési kutatóhelyek és vállalkozások közös tulajdonú gazdasági társaságokat hozhatnak létre.

Elemek a törvény tervezett tartalmából (3) A kutatási-fejlesztési eredmények hasznosítása céljából a költségvetési kutatóhely kihelyező (spin-off) vállalkozásként önálló gazdasági társaságot alapíthat, az Áht. rendelkezései szerint A kutató-fejlesztő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak a költségvetési kutatóhellyel és a vállalkozással történő megállapodás alapján időlegesen a vállalkozás keretében végezhetnek munkát. A költségvetési kutatóhelyeken foglalkoztatott, tudományos minősítéssel rendelkező közalkalmazottak számára hétévenként a költségvetési kutatóhely szabályzatában meghatározottak szerint, legfeljebb 6 hónapos időtartamra, fizetett szabadság, valamint 6 hónap fizetés nélküli szabadság engedélyezhető. („Sabbatical”)

Elemek a törvény tervezett tartalmából (4) A nemzetközi képviseleti feladatok rendjének szabályozása. A sok- és kétoldalú, közfinanszírozású kutatás-fejlesztési célú nemzetközi programokban résztvevő, költségvetési gazdálkodási rendszerben működő és non-profit szervezetek részére az állam megfelelő pénzügyi konstrukciók működtetésével kamatmentes kölcsön formájában biztosítja a nemzetközi program-támogatás rendelkezésre állásáig szükséges áthidaló forrásokat. Az Európai Unió kutatási és technológiafejlesztési keretprogram-jaiból és más K+F támogatási rendszereiből, valamint más külföldi kutatás-fejlesztési támogatásból származó bevételek után nem áll fenn áfa fizetési kötelezettség. .

Elemek a törvény tervezett tartalmából (5) A külföldi vagy nemzetközi támogatással folytatott kutatás-fejlesztési célú projektekben a magyar fél beszerzéseit és szolgáltatásait terhelő Magyarországon előzetesen felszámított áfa teljes mértékben – nem arányosítással - visszaigényelhető, a projekt megvalósításához külföldről beszerzett termékek és szolgáltatások vámmentesen vehetők igénybe. Magyarországi székhelyű szervezet kérésére, a szervezet Magyarországon végzett kutatási-fejlesztési és kutatáshasznosítási tevékenységéhez szükséges magas vagy speciális képzettségű külföldi ösztöndíjasok és munkavállalók tartózkodási és munkavállalási engedély iránti kérelmének gyorsított és kedvezményes elbírálása érdekében soron kívüli eljárás alkalmazható, valamint elengedhetők az eljárással kapcsolatos díjak. stb.

A törvény Parlamenthez való benyújtásának tervezett időpontja: 2004. II. negyedév.