A takarmányok összetétele
A takarmányok összetételét befolyásoló tényezők Növényi eredetű takarmányok. növény faja fajta vegetációs időszak tárolás módja termőterület szerves-, szervetlen trágya mennyisége tartósítás módja Állati eredetű takarmányok: állat faja, kora testrész feldolgozottsági fok tartósítás módja eredete
Takarmányok víztartalma víztartalom, %=100%-sz.a. tart.% Víztartalom befolyásolja: - a takarmány táplálóértékét - a takarmány étrendi hatását - szállíthatóságot, szállítási ktsg-t Takarmányok csoportosítása víztartalom alapján: 1./ Száraz tak. (12-14 %) magvak, szénák, szalmák 2./ Nedvdús, v. vizenyős tak: halmazáll. szilárd zöldtak., gyökgumós tak. 3./ Folyékony tak.: halmazáll. is folyadék pl.: tej, savó Típusai: - vegetációs (szöveti) víz - ivóvíz
A takarmányok szárazanyag-tartalma Meghatározza az állat takarmányfelvételét Az állat táplálóanyag szükségletét meghatározott mennyiségű szárazanyagban kell biztosítani -táplálóanyag hiány -bizonyos táplálóanyagokból luxus-fogyasztás
Szarvasmarha szárazanyag – szükséglete: 20-30 kg/1000 kg élőtömeg - ha kevesebb, mint 20 kg nem lakik jól ha több, mint 30 kg nem bírja megenni Max.: 35 kg sz/1000 kg élősúly Min.: 15 kg sza/1000 kg élősúly 20-30 kg/1000 kg élőtömeg
Az állat takarmányfelvételét befolyásolja: - állat tömege - a sza. energiatartalma - ízletesség - megszokás