A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai

Az előadások a következő témára: "A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai"— Előadás másolata:

1 A szarvasmarha értékmérő tulajdonságai

2 Fogalom: A szarvasmarha értékmérő tulajdonsá-gai között azokat a minőségi (pl.: szín) és mennyiségi (pl.: élősúly) tulajdonsá-gokat tartjuk számon, amelyek az állat hasznosítását, valamint termelését közvetlenül, vagy közvetve befolyá-solják.

3 Örökölhetőség jelentősége
A jól öröklődő tulajdonságok esetében (h2 >0,6) a szelekció eredményesen alkalmazható. A gyengén (h2 <0,2) öröklődő tulajdonságoknál a környezeti tényezők javításával és a heterózis hatást kihasználó keresztezések alkalmazásával érhetjük el a kitűzött tenyészcél megközelítését.

4 A tulajdonságok örökölhetősége (h2): szaporaság, termékenység

5 A tulajdonságok örökölhetősége (h2): tejtermelő képesség

6 A tulajdonságok örökölhetősége (h2): hústermelő képesség

7 Szaporodásbiológiai jellemzők

8 Néhány fontos szaporodásbiológiai jellemző

9 Termékenységi mutatók
Vemhesülési %: vemhesült tehenek száma/termékenyített létszám * 100 Termékenyítési index: inszeminálások száma / vemhesülések száma Non return (NR) index: a termékenyítést követően hány % nem ivarzik vissza Ellési %: Ellések száma / év eleji tehénlétszám *100 Ellések száma / átlagos tehénlétszám *100 Bikák fertilitása: termékenyítések száma / vemhesült egyedek száma *100

10 Tejtermelő képesség

11 Tejtermelő képesség komponensei
1. Tejmennyiség Napi tejtermelés: 5-30 kg Maximális termelés időpontja az ellés után: 6 hét Laktációs tejtermelés: kg Laktáció időtartama: nap

12 2. Tej összetétele

13 3. Perzisztencia A tejtermelés kiegyenlítettsége a laktáció alatt
Kifejezésére használhatjuk a perzisztencia értékszámot.

14 Perzisztencia értékszám= a havi próbafejések eredményét átlagoljuk és a kapott értéket a legmagasabb havi tejtermelés százalékában fejezzük ki. Átlagos napi tej, kg 13, 22, 20, 18, 17, 15, 13, 11, 11, 8 Átlag: 148/10=14,8 Legmagasabb havi tejtermelés: 22=100% 14,8=67,3 Perzisztencia értékszám=67,3 A perzisztencia értékszám 80 fölött jó; között közepes; 60 alatt gyenge.

15 Laktációs görbék Két ellés közötti idő (vemhesség + szervíz periódus)
Tej, kg B tehén Elapasztás A tehén Tejelő napok

16 4. Fejési sebesség A tejleadás sebességének számszerűsítése:
Átlagos fejési sebesség (a kifejt tej mennyiségének és a fejési időnek a hányadosa), az első 3-4 percben kifejt tej mennyisége (az összesen kifejt tej százalékában kifejezve), maximális fejési sebesség (mérés: Lacto Corder), pontozásos értékelés: 1-9 pont; az összesen kifejt tej százalékában kifejezve).

17 Tejleadási görbe szakaszai
1. Emelkedő szakasz: 0,5 perc 2. Egyenletes tejleadás szakasza: kb. 3 perc 3. Leszálló szakasz: kb. 1 perc 4. Vakfejési idő 5. Gépi utófejés: 1 perc 6. Főfejési idő: szakaszok

18 Tejleadási görbe (Lacto Corder, 0,2 kg/perc)
6. Kg/perc 5. 3. 1 4. Fejési idő, perc

19 Magyar tartka elsőborjas tehenek (n=186) fejhetősége (Húth, 2003)
Tejmennyiség: 8,78 kg Maximális fejési sebesség: 2,62 kg/perc Átlagos fejési sebesség: 1,78 kg/perc A főfejés hossza: 4,91 perc Az egyenletes tejleadás hossza: 2,22 perc A leszálló szakasz hossza: 1,94 perc

20 A fejési sebesség változása a vörös tarka holstein-fríz fajta hatására a szimentáli fajtában
Szimentáli: 2,54 kg/perc 1/8 vörös Hf: 2,62 1/4 vörös Hf: 2,71 1/2 vörös Hf: 2,81 3/4 vörös Hf: 2,86 7/8 vörös Hf: 2,87 1982- ben: 2,61, ben: 2,74 forrás: Simmentaler Fleckvieh, 7/1993

21 5. Tőgy termelési részarány
Az elülső tőgyfelek termelése az elülső és a hátulsó tőgyfelek termeléséhez képest (opt: 50-45%)

22 6. Tőgyküllemi jellemzők
tőgyfüggesztés, tőgymélység, terjedelmesség, bimbó alakja és mérete, pigmentáltsága stb.,

23 Tejmennyiség kifejezésmódjai
1. Abszolút: fejési átlag, istálló átlag, a laktációs hozam (elléstől az elapasztásig termelt tej), az éves termelés (egy naptári év termelése), az életteljesítmény (a kérdéses egyed élete során termelt tej összes mennyisége), csonkalaktációs termelés (a 240 napnál kevesebb tejelő napra elszámolt termelési eredmény), egy takarmányozási napra jutó tejtermelés, egy életnapra jutó termelés.

24 Tejmennyiség kifejezésmódjai
2. Relatív: Tejtermelését (életteljesítmény, 4 %- zsírtartalomra korrigált éves, vagy laktációs tejmennyiség) az élősúlyhoz viszonyítjuk RÉTI (relatív életteljesítmény testtömeg index). RÉTI= (100*életteljesítmény FCM kg/életnapok száma)/átlagos testtömeg. (FCM érték= tej kg*0,4+tejzsír*15)

25 Hústermelő képesség

26 Kiváló farizmoltság oldalról (Kép: Tőzsér J.)

27 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei I.
Hizlalás alatti Tömeggyarapodás Életnapi Takarmány értéke- sítési % Hizodalmasság (Tömeggyarapodás, tömegtermelés) Fajlagos takarmány értékesítés Metabolizálható fehérje Növekedés és fej- lődés jellege Koránérő Későnérő

28 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei II.
Pecsenyehús Húsarányok Leveshús Pisztolycomb Hústeltség Húsformák (Élő minősítés) Faggyúlerakódás Csontméretek

29 A szarvasmarha hústermelő képességének komponensei III.
csontoshús Vágóérték (carcass minősítés) Vágótömeg belsőségek bőr Százalékos hús, faggyú, és csont arány Húsminőség Kémiai összetétel Szín, márványo- zottság Érettség, omlósság Íz és zamat Víz % Zsír% Fehérje% Ásv. anyag%

30 Kondíciópontozás, USA-rendszer 3 pont, sovány (kép: Domokos Z.)

31 Kondíciópontozás, USA-rendszer 6 pont, közepes (Kép: Domokos Z.)

32 Kondíciópontozás, USA-rendszer 9 pont, nagyon kövér (Kép: Domokos Z.)

33 A hústermelő-képesség fontosabb jellemzői
1. Növekedési kapacitás: kapacitás = intenzitás  tartam (k = i  t) 2. Életnapra jutó súlygyarapodás: (kg/nap, g/nap) befejező súly (kg) - születési súly (kg) életkor (nap)

34 3.Életnapra jutó testtömegtermelés (kg/nap), befejező súly (kg)
életkor (nap) 4. Hizlalás (nevelés) alatti súlytermelés hizlalás végi súly (kg)- hizlalás kezdeti súly (kg) hizlalási napok száma

35 5. 205 napra korrigált borjúválasztási súly (kg/nap)
KBs205 = választási súly (kg) - születési súly (kg) x születési súly (kg) választási kor (nap)

36 6. 365 és 420 napra korrigált súly (kg)
KS365 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  160) napra korrigált súly KS420 = (STV alatti súlygyarapodás (g/nap)  215) napra korrigált súly

37 Hasított féltestek

38 Az EUROP minőségi kategóriák

39 400 kg-os hasított súlyú (U3) charolais tehén vágási jellemzői
Üres élősúly: 740 kg Szállítási veszteség: 4% Meleg hasított felek súlya: 408 kg Párolgási veszteség: 2% Hideg hasított felek súlya: 400 kg Vágási %: 54% Hasított felek érés után: 396 kg Érési veszteség: 1% Értékesíthető nettó húsmenny.: 269 kg Hús arány: 68% Csont arány: 16% Faggyú arány: 11% Hulladék: 5% Lassan főzhető húsok: 119 kg (nettó súly 44%-a) Gyorsan főzhető húsok: 150 kg (nettó súly 56%-a)

40 A vágóértéket kifejező mutatók (alapparaméterek)

41 I. osztályú marhahúsok vagy hirtelen sütésre alkalmas pecsenyehúsok (steak):
bélszín, rostélyos, hosszú felsál, gömbölyű felsál, fehérpecsenye.

42 II. osztályú marhahúsok vagy leveshúsok:
fartő, csípőfartő, lapocka, oldallapocka, puha hátszín, csontos oldalas, szegy.

43 III. osztályú marhahúsok (gulyáshúsok):
tarja, nyak, szegy, lábszárhús.

44 A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, I.

45 A marha részeinek aránya a vágott test százalékában, II.

46 A kereskedelmi bontás

47 Eladásra kész comb

48 A vágóértéket meghatározó tulajdonságok kívánatos szintjei hízóbikákon

49 Temperamentum

50 A temperamentum örökölhetősége
Eléggé változó (0,27 - 0,48) a szarvasmarha fajban (Stricklin et al., 1980; Oikawa et al., 1989). Burrow (1997) ún. kötetlen, ill. az ún. kötött tesztekben 0,36 és 0,23 között volt.

51 A temperamentum kimutatható kapcsolatban van más értékmérő tulajdonsággal pl. növekedés, tejtermelés, fertilitás, vágóérték és húsminőség, valamint a parazitákkal szembeni ellenálló képesség (Burrow 1977).