Az erjedés szabályozása

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
2010. július 8. Sopron Hidrológiai Társaság
Advertisements

Takarmánykonzerválás
Biogáz–előállítás, vidéki jövedelem-termelés
Mosodai innovációk, fertőtlenítő mosás
PTE PMMK Környezetmérnöki Szak (BSC)
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
Készítette: Hokné Zahorecz Dóra 2006.december 3.
Légköri erőforrások elmélet
Takarmányismeret: SILÓZOTT TAKARMÁNYOK
KOMPLEX CUKORRENDSZEREK
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 10. Jellemezze az erjesztett takarmányokat!
GAZDA – ÁLLATTARTÁS I. 15. Jellemezze az ipari abrakkeverékeket és a takarmány kiegészítőket! - Premixek (vitamin, ásványi anyag) - Koncentrátumok - Tápok.
Takarmányismeret: SILÓZOTT TAKARMÁNYOK
A takarmányok összetétele: Szerves anyagok:
Az ásványi anyagok forgalma
Bevezetés A tartósítás célja: egész évben tárolható takarmány
A takarmányok összetétele
Talaj 1. Földkéreg felső, termékeny rétege
Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása
Aceton, butanol 2,3-butándiol
10. témakör Homeosztázis Vizelethajtók (ATC: C03)
Az emésztőszervek gyógyszertana
A táp önmagában etethető, teljes értékű koncentrált abraktakarmány
VADTAKARMÁNYOZÁS Tóth Tamás1 – Beke Károly1 – Marosán Miklós2
A légkör - A jelenlegi légkör kialakulása - A légkör összetétele
FERTŐZÉS - KOCKÁZAT.
Sav bázis egyensúlyok vizes oldatban
A takarmányok összetétele
Tak. ismeret: erjesztéses tartósítás
A kérődző állatok emésztési sajátosságai
A takarmányok összetétele
A takarmányok összetétele
Takarmányok tartósítása erjesztéssel
Takarmányok tartósítása erjesztéssel
A tejkészítmények összetétele a tejhez viszonyítva nem változott meg lényegesen
Víz- só-háztartás.
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
Szappanok káros hatása
Ca forgalom szabályozása
FERMENTÁCIÓS RENDSZEREK LEVEGŐELLÁTÁSA
A növények lebontó folyamatai: Az erjedés és a légzés
Produkcióbiológia, Biogeokémiai ciklusok
ADSZORPCIÓ.
A szennyvíztisztítás hulladékai
SEGÉDANYAGOK KÖZVETITŐKÖZEGEK
Talajsterilezés Herman Edit. Sterilitás definíciója Külső behatás következtében kialakuló olyan állapot, amiben a vizsgált terület teljesen mikroba-mentes.
A talajsavanyodás és kezelése
Nitrogén mineralizáció
Energia-visszaforgatás élelmiszeripari szennyvizekből
Vízszennyezés.
Takarmányozástan.
Az SCD Probiotikus technológia a növények ápolásában
Szemestakarmányok tárolása
Gazdasági állataink vízforgalma A víz létfontosságú építőanyaga az állat és az ember szervezetének: –10%-os hiánya már anyagforgalmi zavart okoz, 15%-os.
Cellulóz vázanyag (10-15 ezer glükóz egység) vízben nem oldódik a felsőbbrendű állatok szomatikus enzimjeikkel nem tudják bontani az előgyomrokban, utóbél.
A K V A R I S Z T I K A Főbb témakörök - a víz - a hal
Növényi rostok Cellulóz
Nitrogénmentes kivonható anyagok, emészthető szénhidrátok
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz iszap)
Biogáz (másodlagos feldolgozás). Alapanyag: minden természetes eredetű szervesanyag (trágya, zöld növényi részek, hulladék, állati eredetű szennyvíz.
30. Lecke Az anyagcsere általános jellemzői
Fontosabb karbonsavak. Fontosabb karbonsavak: Vajsav (Butánsav) n=4 Színtelen, undorító szagú folyadék  verejték  lábszag  avas vaj CH 3 CH 2 CH 2.
Készítette: Üsth Ella Mónika
Keményítőiparok (kukorica, burgonya, búza) Cukorgyártás
Takarmányok tartósítása szárítással Szálastakarmányok szárítása
Szemestakarmányok tárolása
A szennyvíztisztítás hulladékai
Takarmánykiegészítők a. , hozamfokozók: javítják az egészséges
Nitrogénmentes kivonható anyagok
Előadás másolata:

Az erjedés szabályozása 1. Fonnyasztás 2. Adalékanyagok erjedést (tejsavas erjedést) serkentő anyagok szelektív mikrobagátló anyagok aerob bomlást gátló anyagok abszorbensek 3. Fonnyasztás + adalékanyag

Az erjedés szabályozása Fonnyasztás (vízaktivitás változása) Mértékét a növény pufferkapacitása és cukortartalma határozza meg. Időtartama: függ a növény víztartalmától, általában 12-24 óra Előnyei: 35-40% sz.a. tartalom mellett a sejtlé ozmózisos nyomásváltozása kedvez a tejsavtermelő baktériumok működésének, csökkenti a vajsav és az ecetsav termelődését az erjeszthető szénhidrát-tartalom (glükóz, fruktóz, szacharóz, fruktozánok) nő a keletkező tejsav kisebb folyadéktérben oszlik el, így intenzívebb a pH- csökkenés kisebb az erjedési veszteség a kisebb intenzitású erjedés következtében nincs csurgaléklé-veszteség kisebb a takarmány ecetsav-tartalma: nagyobb takarmány-(szárazanyag-) felvétel nagyobb struktúrális hatékonyság: széna helyettesítése

Az erjedés szabályozása Hátrányai: időjárási kockázat nő szántóföldi veszteség : légzési és kilúgzási veszteség nő karotinveszteség nő (UV sugárzás hatására, akár 50-60%) nehezebben tömöríthető: felmelegedés, fehérjedenaturáció, utóerjedés kétmenetes betakarítás: költségek nőnek

Az erjedés szabályozása Az erjedés szabályozása adalékanyagokkal 1. Erjedést serkentő anyagok 1.1. Szénhidrátnövelő adalékanyagok Gabonamagvak,melasz,nedves vagy száraz répaszelet 1.2. biológiai tartósítószerek 1. generáció: tejsavtermelő baktériumok 2. generáció: tejsavtermelő baktériumok + szénhidrátszubsztrát 3. generáció: tejsavtermelő baktériumok+ szénhidrátbontó (elsősorban rostbontó) enzimek újabb generációk:tejsavtermelő baktériumok+ szénhidrátbontó (elsősorban rostbontó) enzimek + gombaölő, aerob stabilitást fokozó szerek újabb generációk:tejsavtermelő baktériumok+ szénhidrátnövelő (hidrolizált kukorica dara) adalék + gombaölő, aerob stabilitást fokozó szerek

Az erjedés szabályozása Oltási csíraszám: 105/g zöldtakarmány (106 /g oltási csíraszám már nem térül meg) Gyakrabban alkalmozott baktériumtörzsek (keverék!): Streptococcus faecium: 0,8% tejsavtartalomig fermentál, pH 5-6 Streptococcus faecalis: pH 5-6 Pediococcus acidilactici: kiszorítja a Clostridiumokat, átmeneti időszak Lactobacillus plantarum: utolsó fázis, > pH 5 lassan szaporodik, de az alacsony pH-t elviseli Lactobacillus salivarius: széles hőmérsékleti és pH spektrum Lactobacillus buchneri (heterofermentatív): aerob stabilitást fokozza az 1,2-propándiol és az ecetsavat révén, de táplálóanyag-vesztséget okoz és csökkentheti az étvágyat Heterofermentatív baktériumok Homofermentatív baktériumok

Az adakékanyagok kijuttatásának gyakorlata Biológiai tartósítószerek fizikai formája (forrás: Ag Bad Hungária) mikrogranulátum vagy folyékony: a folyékony hatékonyabb (Csermely, 2002) a granulátum kijuttatása egyszerűbb, mivel nem kell folyadéktartályról gondoskodni a granulátum hátránya, hogy nehéz egyenletesen kiadagolni és a granulátumnak először a takarmány nedvességét felhasználva aktív állapotba kell kerülnie a folyadék adagolás a káros és nem kívánt enterobaktériumok szaporodását gátolja a granulátum alkalmazása során az erjedési folyamat lassabban indul meg, azon kívül a kémhatás-csökkenés a folyadék alkalmazása esetén gyorsabb összegezve a folyadék állapotú segédanyag alkalmazása során a granulátum alkalmazásához képest nagyobb biztonságot és jobb takarmányminőséget érünk el

Az adakékanyagok kijuttatásának gyakorlata GANDY mikrogranulátum szóró magasító nélkül 30 kg magasítóval 60 kg

Az adakékanyagok kijuttatásának gyakorlata AG-SPRAY 100 literes tartály folyadékszóró szénára és szilázsra 1 adag elegendő: 25 tonna szénára dózis: 4 liter/tonna APPLI-PRO CLASSIC 200 literes tartály folyadékszóró szénára és szilázsra 1 adag elegendő : 800 tonna szilázsra adag: 0,25 liter/tonna

Az adakékanyagok kijuttatásának gyakorlata APPLI-PRO ULV. folyadékszóró vízoldékony oltóanyag szilázsra járvaszecskázóra szerelve 1 adag elegendő: dózis: 0,01 liter/tonna

Járvaszecskázón: kukorica-cirok - folyékony adalékanyag kijuttatása - betakarításkor

A rendre való kijuttatás (folyékony állapotban) Bálázóval: a folyékony adalékanyagnak a lucernarendre permetezése (granulátum nem javasolt) Rendfelszedőn : a folyékony adalékanyagnak az átfolyó anyagra történő permetezése (granulátum nem javasolt)

Fóliatöltő présgépen: kukorica, lucerna, melléktermékek –folyékony és szilárd állapotban

Szecskabála-készítő berendezésen: kukorica, lucerna, melléktermékek –folyékony és szilárd állapotban

Az erjedés szabályozása 2. Szelektív mikrobagátló anyagok: másodlagos- és utóerjedés gátlása 2.1. Az erjedés irányítása savakkal A pH-t úgy (kb.4-re) csökkentjük, hogy a tejsavtermelők még működhessenek, de a káros mikroorganizmusokat már gátoljuk (< 3,5 pH = kémiai konzerválás) Szervetlen savak: A. I.Virtanen (AIV), 70 %-os kénsav + 31,5 %-os sósav 3:7 arányú keveréke ® 3,8-4,0 pH Hatása: visszaszorítja a káros mikroorganizmusokat, csökken a vajsavképződés, a fehérjebomlás és a respiráció Hátránya: korrozív, veszélyes a kijuttatása, a vizelet és a vér savasabb kémhatású

Az erjedés szabályozása Szerves savak: hatásosabbak a szervetlen savaknál (átjutnak a sejtmembránon, így sejten belül is csökkentik a kémhatást) hangyasav ecetsav: étvágycsökkentő hatású propionsav akrilsav: erősebb sav a hangyasavnál; 0,1-0,3%-ban, Ca-, Na-akrilát, benzoesav, Na-benzoát K-szorbát tejsav: drága

Az erjedés szabályozása 2.2 Egyéb erjedésgátló anyagok formalin: sejtméreg, illékony, védett fehérjék, csökkenti a proteolízist és a mikroorganizmusok működését, dózis: 30-50 g fűfélék, 100-150 g lucerna silózásakor hangyasavval kombinálva, Magyarországon nem engedélyezett paraformaldehid: por alakú gázok: SO2, mikrobaölő, CO2, védőgáz zárt silóban Na-metabiszulfit: 0,3-0,4% nitritek, nitrát: gátolják a Clostridiumok és a Coli aerogenes csoport működését, betiltott antibiotikumok: bacitracin- rezisztencia miatt betiltva

Az erjedés szabályozása 3. Aerob romlást gátló anyagok Az utóerjedésért felelős penész- és élesztőgombák gátlása. Fungicid hatású anyagok: hangyasav: visszaszorítja a Clostridiumokat, csökkenti a proteolízist, könnyen tömöríthetővé válik a takarmány, szemes kukorica nedves tartósításakor, 0,4-0,5%-ban, Ca-, Al- ,Na-formiát szórósó formájában, propionsav: gyenge sav, fungicid hatású (élesztő- és penészgombák ellen), utóerjedés során van szerepe, 0,6-0,8%-ban, szemes kukorica nedves tartósításakor vajsav, valeriánsav benzoátok, szorbátok: élelmiszeripari felhasználás (drága),FUNGICID!, javítja az aerob stabilitást kapronsav karbamid ammónia (antibiotikumokat termelő növények, Lactobacillus buchneri)

Az erjedés szabályozása 4. Adszorbensek csurgaléklé megkötése: csökkenő veszteség, a környezetszennyezés csökkentése (1 kg árpa 20 kg csurgaléklevet köt meg) Alkalmazott anyagok: akrilamid, bentonit, hengerezett árpa, szalma, törek, pelyva, kukoricacsutka őrlemény, napraforgótányér törve, kukoricaszár