A sav bázis egyensúly szabályozása

A sav bázis egyensúly szabályozása Sav-bázis egyensúly: a szervezetben a takarmánnyal elfogyasztott és az anyagcsere során keletkező savas- és lúgos irányba ható anyagoknak egyensúlyban kell lenniük Reguláció: függ a táplálkozás karakterétől növényevők: egyoldalú lúgos tak. fogy. húsevők: sok savas bomlástermék mindenevők: nincs jól működő reguláló képességük

A sav bázis egyensúly szabályozása Fiziológiás reguláció: a testnedvekben lévő pufferek elegendőek a savas-, ill. lúgos irányba ható tényezők kompenzálására Ha a sav-bázis egyensúly megbomlik: Savas oldalról veszélyeztetett=acidózis: Ca mobilizáció Lúgos oldalról veszélyeztetett=alkalózis: P mobilizáció a csontokból Afiziológiás reguláció: fiatal állat: rachitis idősebb állat: osteomalátia osteoporosis

Sav-bázis egyensúly Lúgos irányba ható tényezők: Ca, Mg, K, Na fehérje bomlástermékek: NH3 fitáz enzim hiánya sok Fe, Al, Mg : akadályozza a P felszívódását

Sav-bázis egyensúly Savi irányba ható tényezők: P, S, Cl fehérje bomlástermékek: hippursav szerves anyagok égése: CO2 sok tejcukor: fokozza a Ca ürítést sok rost: fokozza a Ca ürítést sok zsír : Ca-szappan éhezés : (zsírbontás)ecetsav, ketonanyagok

Kérődző állatok sav-bázis egyensúlya Természetszerű takarmányozás: bendő pH: 5.6-7.0 Sok szénhidrát etetésekor: sok szerves sav keletkezik – pH csökken pH és bendő mikroszervezetek közötti kapcsolat: pH befolyásolja: - mikroszervezetek életműködését - faji összetételét - savtermelők, ill. savfelhasználók egymáshoz viszonyított arányát

1./ Sav-bázis anyagcsere szabályozása a bendőben Szénhidrát (abrak) etetés– sok szerves sav: pH 2.8-3.0 lenne = metabolikus acidózis DE: kompenzáló mechanizmus: nyáltermelés: 60-180 1/nap (pH:8.1) NaHCO3 l.0-1.2 kg/nap Na2HPO4 0.2-0.25 kg/nap = 5-6 kg illózsírsavat pufferol naponta NaHCO3 hatására a szerves savak Nasókká alakulnak, CO2 és H2O keletkezik NPN anyagok, ill. fehérje etetés: NH3 képződés = metabolikus alkalózis – pufferolnak: szerves savak + kevesebb nyál termelődik

2./ A vér sav-bázis anyagcseréje A vér pH értéke: 7.4 (7.35-7.45) már kisfokú pH eltolódás gátolja s sejtek anyagcsere folyamatait Fenntartását biztosítja: 2.1./ A vér pufferrendszerei 2.2./ A tüdő működése 2.3./ A vese kiválasztó tevékenysége 2.1./ Pufferrendszerek: hidrogénkarbonát/szénsav rendszer (leghatékonyabb): Extracelluláris folyamatokban a savakat teljesen el tudja távolítani a szervezetből, szénsavvá alakulnak, majd CO2 és víz formájában kiürülnek

2.1./ A vér pufferrendszerei foszfátok, hidrofoszfátok: főleg intracellulárisan hat az energia-szolgáltató reakciók szerves savakat termelnek (glikolízis, trikarboxil ciklus) a szöveti anyagcsere során keletkező savakat közömbösítik hemoglobin redox rendszer: O2 és CO2-t is megköt Plazmafehérjék: a szövetek sav-bázis anyagcseréjében játszanak szerepet

A vér sav-bázis anyagcseréje 2.2./ Tüdő: napi 2000 l CO2 távozik el CO2 többlet: hiperventilláció CO2 hiány: csökken a légzésszám csökken a kilégzett levegő CO2 tartalma 2.3./ Vese: képes a savak és a lúgok eltávolítására (a vér pH értéke állandó maradjon) = a vizelet pH értéke változó Vizelet bázikus: sok rostot, növ-i takarmányokat fogyasztó kérődzők Savas: ha a nagytermelésű tehén sok abrakot fogyaszt

Metabolikus acidózis (ritka) (gyakori) heveny latens (ritka) (gyakori) egyszerre, átmenet nélkül etetett rostban szegény szénhidrát hatására keményítőben gazdag takarmányozás hatására Tünetei: jellegzetesek megf. szoktatás után - étvágytalanság nem gond = - hasmenés bendőbakt. hozzászoknak - gyengülő bendőműködés az alacsony pH-hoz - bendőatónia = ÁLLANDÓ JELENSÉG – gátolja a tejsav felszívódást Kezelés: megelőzhető: rosttartalom bázikus pufferek emelésével per os adagolása NaHCO3 az abrak 2-4 %-ban (MgO, Mg(OH)2 ) túletetés után 4-6 ó múlva

Metabolikus alkalózis: ritkán fordul elő oka: durva takarmányozási hiba túl sok NPN anyag etetése, lúgos szalmafeltárás után NaOH, v. KOH Kezelés: savanyító hatású sók (NH4CL) adása, kiváltó ok megszüntetése

A monogasztrikus állatok sav-bázis egyensúlyának szabályozása Nincs jól működő regulálás Elsőrendű szerep: Ca és P tartalom a takarmányban Abrakfogyasztók: = a savas irányba ható tényezők túlsúlya→a takarmánynak lúgosnak kell lennie Ca többlet: a tak. fehérjetartalmának függvénye: minél nagyobb a fehérjetartalom, annál több savas kémhatású anyag keletkezik Optimális Ca:P arány= 1,5:1 (kifejlett sertés)