A takarmányok rosttartalma

Az előadások a következő témára: "A takarmányok rosttartalma"— Előadás másolata:

1 A takarmányok rosttartalma

2 A rostalkotó anyagok: definíciók és kémiai meghatározás
Nyersrost (Henneberg-Stohmann, 1859) ami híg savban (H2SO4) és lúgban (KOH) való főzés és szűrés után oldhatatlan állapotban marad vissza a növény támasztószövetét képező szerves anyagok összessége ‘Élelmi’ rost (Trowell, 1976; Southgate, 1986)

3 Nyersrost Alkotórészei: 1. Cellulóz 2. Hemicellulózok 3. Növényi ragasztóanyagok,nyálkaanyagok, mézgák, pektin 4. Inkrusztáló anyagok: lignin, kutin, szurberin, pentozánok, kovasav

4 Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján
1./ Rostban gazdag takarmányok: szalmák % szénák % zöldtakarmányok % 2./ Közepes rosttartalmú takarmányok: magvak %

5 Takarmányok csoportosítása rosttartalmuk alapján
3./ Rostban szegény takarmányok: gyökér- és gumóstakarmányok kb. 1 % 4./ Nem tartalmaznak rostot: állati eredetű takarmányok

6 Szálastakarmányok rosttartalmának értékelése
Rostfrakciók- NDF, ADF, ADL (Van Soest, 1963 és Van Soest, 1991)

7 Gabonamagvak rostalkotó anyagai
Összes élelmi rost - TDF (Theander és mtsai, 1995) : 1. NSP (nem keményítő poliszacharidok: cellulóz, -glükán, arabinoxilánok stb.) 2. lignin (Klason lignin) 3. az enzimatikus lebontásnak ellenálló keményítő Oldhatatlan élelmi rost - IDF Oldható élelmi rost - SDF

8 A rostalkotó anyagok: a sejtfal kémiai felépítése
1. Nem keményítő poliszacharidok: cellulóz (fibrilláris poliszacharid) hemicellulózok (mátrix szerkezetű poliszacharidok, ‘kötőanyag’): pentozánok: arabinoxilánok hexóz polimer: (1-3) (1-4)--D-glükán 2. Lignin: aromás alkoholok polimerje

9 A rostalkotó anyagok: a gabonamagvak felépítése
A rostalkotó anyagok mennyisége függ: a héjrészek és az endospermium arányától. Búza: toklász nélküli szemtermés Árpa (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász Zab (toklászos szemtermés): (maghéj+terméshéj)+toklász +30%-arányban virágpelyva és orsótag Oscarsson, 1997

10 A nyersrost emésztésélettani hatásai
1. A nyersrost emészthetősége Saját tápláló hatás: bontása: bakteriális celluláz enzim monogasztrikusok: vak- és vastagbélben kérődzők: bendőben Szénhidrátok lebomlása: Cellulóz Hemicellulóz Pektin ecetsav Keményítő piroszőlősav propionsav Szacharóz vajsav Laktóz

11 A nyersrost emésztrés-élettani hatásai 2. Saját tápláló hatás
A nyersrost emészthetőségét befolyásolja: - a takarmány könnyen emészthető szénhidrát tartalma, - az emésztőrendszer baktérium flórája, - a takarmánynövények faja, fejlettségi foka, inkrusztáltsága

12 A nyersrost emésztés-élettani hatásai 3
A nyersrost emésztés-élettani hatásai 3. A nyersrost hatása a többi táplálóanyag emészthetőségére 2. Sejtfalhatás 3. ‘Addícionális rost’ hatása: ‘negatív fehérje- és zsírérték’ endogén veszteség ↑: negatív fehérjeérték 1 g többletrost 0,2-0,8 g többlet fehérjeürítést okoz rontja a nyersfehérje, nyerszsír, hamu látszólagos kihasználását (mikrobiális fehérjeszintézis, táplálóanyagok megkötése) 4. Viszkozitás 5. Egyéb hatások

13 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 1.
nyersrost csökkenti a tak. koncentráltságát = →ballasztartalom növekedése növeli a takarmány teriméjét és töltőhatását rontja a takarmány ízletességét növeli a jóllakottság érzését: csökkenti a gyomortartalom kiürülését csökkenti az állat étvágyát növeli a béltartalom kiürülési sebességét → = túl kevés, túl sok rost is rontja a takarmány értékesülését

14 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 2.
Strukturális hatás: fellazítja a béltartalmat Legalább 50 %-a struktúrával rendelkező rost legyen: sertés: 2-5 mm-es szmha: min. 75 %-a (szecskaméret) Nyersrost hiány: bélsárpangás (obstipáció)→ MMA szindróma (koca), nyelőcsői gyomorfekély Nyersrost többlet: emészthetőség és tak. értékesülés is romlik !!!

15 A nyersrost hatása a takarmány értékesülésére 3.
A monogasztrikus állatok rostellátása Sertés: nem szereti a rostot rosszul emészti kevés a tak. nyersrost-tartalma (koncentrált takarmányt igényel) Baromfi: nem, vagy alig emészti a rostot bélperisztaltika fenntartásához NEM jelentős mint energiaforrás: csak néhány % optimális a tak.-ban megemésztése sok energiát igényel

16 A monogasztrikus állatok rostellátása
Optimális rosttartalom a takarmányban: Malac: 2-3 % Hízósertés: % Tenyészsertés: 7-8 % Baromfi: tyúkfaj: %, viziszárnyas: 4-5 %

17 A kérődző állatok rostellátása
Rostos tak.: rágás, kérődzés,→ nyáltermelés: puffer-hatás 1./ A rost átalakítása a bendőben: fermentáció: E, P, V, tejsav Ecetsav-CoA-zsírsavszintézis (energia, tejzsír) Propionsav: tejcukor-képzés fehérjeszintézis a./ acidózis: kevés szálas, túl sok abrak pH csökken, heveny tejsavtoxikózis, parakeratózis b./ túl sok rost: E termelés túlzott c./ ketózis: ellés után tejtermelés=energiahiány depózsír mobilizáció g/nap testtömeg csökkenés: bomlástermék: aceton, hidroxi butirát (ketonanyagok) megoldás: tömegcsökkenés mérséklése akár rost csökkenése árán is

18 A kérődző állatok rostellátása
Saját tápláló hatás jelentős Tejelő állat bendőjében: optimális E:P=3:1 =18-22 % nyersrosttal biztosítható Min: 16%, max:27 % Húsmarha bendőjében: optimális E:P=2:1 =12-17 % nyersrosttal biztosítható Min.:10 %, max.:18-19% Strukturális rostigény: befolyásolja a tak. áthaladásának ütemét min. 75 %-a strukturális rost legyen!