Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Szentendre Épített örökségek. Szentendre a Duna-parton """"A templomokra rávillan az alkony, A kusza város csillag bíborában, Csobban a Duna lassú.
Advertisements

Készítette:Tóth Nikolett
TELEPÜLÉS ÉS LAKOSSÁG RENDSZEREZÉSE
Készítette: Doffek Petra
Múcsonyban található irodaépület Ft-ért eladó!
Geotermikus energia A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 30 °C-kal emelkedik.
Folyók, Hol-tenger és érdekességek
6. osztály Mgr. Gyurász Szilvia Balassi Bálint MTNYAI Ipolynyék
Természetismeret 5. földrajzi rész - az előző évben tanultuk
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Géczi Glória III.évf.geográfus ELTE TTK
város, mezőváros, falu, tanya
A magyar városok szerkezetének átalakulása a rendszerváltozás után
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Hazánk tájai: Alföld.
Településhálózatunk, a falvak és a tanyák
TELEPÜLÉSHÁLOZATUNK. FALVAK ÉS A TANYÁK
Az urbanizáció és városaink. Mitől város egy település?  magasabb a lélekszáma és a népsűrűsége  szerepköre összetettebb  infrastruktúrája fejlettebb.
Az Urbanizáció És Városaink Tankönyv:
A falvak és a tanyák TK.:85-88.old. Atl.:20-21.old.
KEZDÉS!!!!!!.
A Falvak és a Tanyák Tk.:85-88.o. Atlasz:20-21.o.
Hogy tennéd még vonzóbbá a Dél-Dunántúlt?
Településhálózatunk. A Falvak és tanyák
Településhálózatunk a falvak és a tanyák.
Levegőtisztaság-védelem 6. előadás
Dunántúli-dombság TER.: km2.
Balástya mezőgazdasági helyzete, általános jellemzői.
Dél Ausztrália.
Kína és a környezetszennyezés
A Dél-alföldi Régió településszerkezete Pfening Viola Geográfus III. évfolyam március 27.
A Nyugat-Dunántúl településhálózata
Magyarország néhány diában
Magyarország néhány diában
Egy világváros gondjai
 Környezetünkre legalább annyi figyelmet kell fordítanunk, mint bármi másra az életben. A mai emberek nagyon keveset törődnek környezetükkel és egészségükkel.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Magyarország természeti kincsei
Cím. Komlóska Község Önkormányzat nevében tisztelettel köszönti Önöket Köteles László Polgármester! Sajtótájékoztatónk témája: Közel 70 millió forint.
A települések és a városodás folyamata
Környezettan Előadás Ajánlott irodalom:
Térkép 2..
Cegléd Prezentáció.
A MEZŐGAZDASÁG FÖLDRAJZA
Oroszország mezőgazdasága és iparvidékei
Gyömrő Írta: Farkas Gréta A mi iskolánk Városunkról Kis városunk lakói
Magyarország Magyarország Közép-Európában az Alpok és a Kárpátok által határolt Kárpát-medencében fekszik. Sok országgal határos:Ausztriával Szlovákiával.
Érsekhalma.
Urbanizáció és környezet Tantárgyfelelős: Dr
Zemplénagárd.
Levegőszennyeződés.  A levegőben természetes állapotban is sokféle gáz található:  négyötödnyi nitrogén  egyötödnyi oxigén.
A TERMÉSZET ÉS A TÁRSADALOM KÖLCSÖNHATÁSAI
2009. április 7.. I. A jegyzői tisztség kialakulása és fejlődése a tanácsrendszer létrejöttéig 1. A jegyzői tisztség a kezdetektől 1871-ig 2. A jegyző.
Iskolaszociológia Az iskola világa Iskola és közösség Oktatás és társadalom.
Hollandia, a vizek ura Készítették: Kovács Péter, Ferke Dominik, Gál Zsombor, Tőrös András (6.A)
Koronás Park.
A legősibb települések
Ausztrália Dél keresztje csillagkép Egyesült Királyság zászlaja
RÉTEK, LEGELŐK, MEZŐK.
Németország erőforrásai
MAGYARORSZÁG NEMZETI PARKJAI
Környezetvédelem a II/14. GL osztály részére
A gazdasági termelés általános jellemzői
18. TELEPÜLÉSEK.
Geotermikus energia.
Japán mezőgazdasága.
Előadás másolata:

Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály BONI Széchenyi István Általános Iskolai Tagintézménye

Lakóhely Egy település kialakulása hosszú folyamat. Az első házak olyan helyen jönnek létre, ahol azt kedvező természeti adottságok lehetővé teszik. Gyakran tó vagy folyó közelében, mert ivóvizet adnak embereknek, állatoknak egyaránt. A vízpartoknak még annyi előnyük is van, hogy jó szállítási útvonalat képeznek, ráadásul hallal látják el a település lakóit. Persze nem csak víz mellé épülnek falvak, városok. A már meglévő településeket összekötő utak találkozási pontján hamar kinő egy-egy település a semmiből.

A jó növénytermesztési és állattenyésztési lehetőségeket kínáló terület is kedvez falvak, városok kialakulásának. A bányavárosok valamilyen természeti kincs föld alóli kitermelésének közelében keletkeznek. Élelmiszerrel főként más települések látják el őket, cserébe a kitermelt javakért. A városok létrejöttében fontos szempont, hogy elhelyezkedése a város védelmét elősegíti-e, ha ellenség támadja.

Falvak A nagy falvakban sem él tízezernél több ember. Leggyakoribbak hazánkban az 1000-1500 lakosú falvak. A Dunántúli-dombság és az Északi középhegység területén jellemző települések az apró falvak. Az eredeti falusi házak földszintesek, hosszú, megnyúlt az alaprajzuk, mert a gazdasági épületek is hozzáépültek. Az emberek állatot tartanak, kertjükben zöldséget, gyümölcsöt termesztenek. A falu határában szántóföld, erdő van. Az emberek mezőgazdasági termelésből élnek, vagy a közeli városba járnak dolgozni. A falvak előnye a csend, a jó levegő és az itt élő emberek összetartó közössége.

Városok A városokban sokkal több ember él, mint falun. A városokra jellemzőek a többszintes épületek. Itt találhatók a kórházak, középiskolák, gyárak, üzemek, nagy bevásárlóközpontok, színházak, bíróságok, hivatalok nagy része. Ezek az intézmények több település lakosságának szükségleteit, igényeit elégítik ki. A városokhoz az elmúlt ötven évben nagy lakótelepek épültek. A városokban nagy a gépjárműforgalom, a levegő szennyezett .

Tanyák A tanyák, városok vagy falvak külterületén elszórtan, magányosan épült lakóházak, épületek csoportja. A lakóházakhoz gazdasági épületek, ólak, terménytárolók tartoznak. Az itt élő családok a föld megművelésével, állatok tenyésztésével foglalkoznak. A tanyarendszer az Alföldön alakult ki. Sok tanyán nem volt jó ivóvíz, villany, az iskolába a gyerekeknek hóban, sárban messzire, gyalog kellett járniuk. A tanyán lakók nagy része ezért a városokba és a falvakba költözött.