Mycobacterium tuberculosis Természetes előfordulás: - a kórokozók a fertőzött szervezetben - szaprofiták a külvilágban elterjedtek: talajban, vízben Morfológia: 0,2-0,5m vastag és 1,5-4m hosszú pálcák - sav és alkoholállók - nagy mennyiségű lipidet, mikolsavat tartalmaznak Festődés: Ziehl-Neelsen festéssel

Izolálás: - kísérőflóra visszaszorítása malachitzölddel Tenyésztés: - aerobok - nem igényesek - Löweinstein-Jensen (tojás szilárdít): kenyérmorzsa szerű 4-6 hét - Sula: gégetamponhoz - Dubos: Tween van benne Ellenállóképesség: - legellenállóbb - beszáradt váladékokban hónapokig - formalin 2-3%-os oldata 2-3 óra alatt öli el

Patogenitás: - TBC (M. bovis, M. africanum is) Diagnosztika: - festett kenet azonnal - Niacin próba + M. tbc; - M.bovis Terjedés: cseppfertőzéssel, esetleg porral Patomechanizmus: - alveolus - macrofág fagocitálja (túl él benne) - véráram (intracelluláris) primer infectio = tüdő tuberculosis véráramba „silent bactraemia” (góc tüdőcsúcson sajtos cavernák, gümő

Terjedhet tovább: vese csont extrapulmonalis TBC bél agy Tünetek: általános rosszullét fáradtság tüdőtuberculosis: fogyás, éjszakai izzadás, véres köpet

Terápia: kombinált kezelés, tartósan INH (izonikotinsav hidrazid) Rifampicin Pirazinamid Ethambutol PAS Megelőzés: BCG (bacillus Calmette-Guerin) kötelező védőoltás – élő avirulens (13 évig epetáptalajon passzázs, M. bovis) Celluláris immunitás kialakítására

Ellenőrzés: - tuberculin próba IV. típusú allergiás reakció Mantou próba: intracutan PPD (purified protein derivate) 48 óra múlva értékelés, 5 mm nagyobb gyulladás (jó) - M. bovis: szarvasmarha oltás Egyéb Mycobacteriumok: fakultatív patogének (atípusos mycobacteriumok) M. kansasii: tüdő TBC-hez hasonló M. avium-intracellulare: tüdőben (madaraktól), AIDS M. ulcerans: bőrben, bőr alatti kötőszövetekben M. smegmatis: normál flóra

M. leprae Természetes előfordulás: külvilágban nem található szabadon (intracelluláris) Morfológia: szivar alakú saválló pálcák Festődés: Gram-szerint nem festődik Ziehl-Nielsen festés Tenyésztés: táptalajon nem tenyészthető Tatuban (armadilló) szaporodik, egértalpban Patogenitás: lepra kórokozója Fertőződés: bőr orrváladék vér (vektor) lappangási: idő több év

Tünetek: érzéskiesés izomparalysis hidegebb testszövetekben fakélyek csont felszívódás orrdestrukció (oroszlán arc) vakság Lefolyás: tuberculoid: granulóma képződéssel lepromatosus: rosszindulatú

Diagnosztika: lepromin: allergiás bőrpróba Terápia: Dapson Rifampin, clofazimin Elkülönítés: - leprosoriumokban

Actinomyces A genus több speciest is tartalmaz: bovis (állatpatogén); A. naeslundii, A. odontolyticus, A. viscosus - ritkán okoznak betegséget és a normál szájflóra tagjai A. israelii (jelentősebb humán patogén). Morfológia, biokémiai tulajdonság: Gram-pozitív, karcsú pálca, gyakran fonal alakú. Szövetekben sárgás tőkéket képez, amely kisebb baktériumtömegeknek felel meg. - közepe Gram-pozitív, végei Gram-negatív festődésűek Anaerob baktérium, lassan szaporodik

Patogenitás: az actinomycosis - endogén eredetű fertőzés - sérülés, gennyes folyamatok elősegítik kialakulását, melynek három megjelenési formája van: cervicofacialis: az arcra és a nyakra lokalizálódik thoracalis: főleg tüdőfolyamatokat jelent abdominalis: az appendix és a coecum krónikus gyulladásaként jelentkezik betegség helyén a szövetek duzzadtak a terület deszkakemény tapintású és a sipolyokból sűrű genny ürül Diagnózis, terápia: gennyből Gram-festés, tőkék kimutatása sebészi feltárás mellett penicillin + szulfonamid kombináció

Nocardia Morfológia: - Gram-pozitív, 2-3 μm hosszú pálcák - Obligát aerobok, relatíve savállók - Tápanyagigényük csekély, a táptalajon micéliumképződés („tőkék”) figyelhető meg. - Sejtfaluk mikolsavat tartalmaz (hasonlóan a mycobacteriumokhoz), antigenitásuk is hasonló. A termőtalajban nagyon elterjedtek, ahol a szerves anyagokat bontják.

Patogenezis és patogenitás. - patogén speciesek: N. asteroida és a N. brasiliensis. - betegség a nocardiosis, mely lehet lokális (tüdő) és generalizált. - a tüdőnocardiozis a kórokozó belégzésével alakulhat ki. Klinikailag a miliaris TBC-hez hasonló, de granulomák nincsenek - a kórokozó a véráramba kerülve rendszerint a KIR-ben képez tályogokat. - kialakulhat bőr alatti tályog (mycetoma) is, amennyiben a behatolási kapu valamely kisebb sérülés volt - A nocardiák okozhatnak még peritonitist, pneumonitist és meningitist. Diagnózis, terápia. A vizsgálati anyagból készített kenetben Gram- és saválló festés után mikroszkóposan látható, innen kitenyészthető. A terápia a sebészi beavatkozást követő (eltávolítás) trimetoprim + szulfonamid kombináció.

Rickettsiák Természetes előfordulás: - obligát sejtparaziták - ízeltlábúakban (bolha, tetű, kullancs) Morfológia: - coccoid vagy pálca - 0,5-2m hosszú és 0,2-0,3m vastag - spóra és tok nincs Festődés: - Gram-negatívak, de a festéket nehezen veszik fel - Giemsa-festéssel jól festődnek

Tenyésztés: - csak élő sejtben (intracellulárisak) - embrionált tojás - laboratóriumi kísérleti állatokban - szövettenyészetekben - az ízeltlábúakat nem ölik meg (R. prowazekii) és abban transovarialisan átöröklődnek. Az ízeltlábú rezervoárként szolgál (kivétel R. prowazekii, ennek az ember)

Biokémiai tulajdonságok: - identifikálásra nem használják Kimutatás: - Direkt IF-el (tetűből identifikálja) - KKR, agglutináció

Antibiotikum érzékenység: Tetracyclin Kórkép: Rickettsiosisok R. prowazekii kiütéses tífusz (ruhatetű) R. typhi endémiás tífusz R. rickettsi i szikláshegységi foltos láz Orientia tsutsugamushi távol-kelet R. quintana ötödnapos láz (táptalaj) Coxiella burnetti Q-láz, légúti fertőzés Ehrlichia sennetsu sennetsu-láz

R. prowazekii Betegség: - kiütéses tífusz (typhus exanthematicus) - 1918-23 között Szovjetunió és Kelet-Európa területén 30 millió megbetegedés, 3 millió halott Fertőző forrás: - ember (beteg, hordozó) Vektor: ruhatetű

Tünetek: - láz, ködös állapot, bőrkiütések, keringési zavarok Késői recidiva: Brill féle betegség (tetű nélkül) Diagnosztika: Weil-Felix reakció (agglutináció) Ag: Proteus OX 19 törzs

Terápia: Tetracyclinek aktív immunizálás (Cox vakcina) csirkeembrió szikhólyagban tenyésztett; elölt kórokozó Coxiella burnetti Természetes előfordulás: kullancsokban Morfológia: 0,25-0,5m hosszú, igen kicsi

Festődés: Gram-negatívak Tenyésztés: csak élő sejtekben embrionált tyúktojás szikhártyáján, chorioallantois membránon Biokémiai tulajdonságok: nem használják identifikálásra Ellenállóképesség: 4C-on 1 évig 60C-on 30 percig

Patogenitás: - Q-láz okozója (inhaláció) - zoonózis - állatok teje, húsa, bőre, gyapja fertőz Tünetek: kiütés nincs, fejfájás, láz, fáradtság

Klinikai formák: pneumonia, endocarditis, hepatitis, osteomyelitis Chlamydiák - Korábban vírusoknak tekintették - DNS és RNS tartalmaznak - osztódással szaporodnak - nem rendelkeznek energiatermeléshez szükséges enzimkészlettel Morfológia: - 0,2-0,4m nagyságú

Festődés: - Gram-festéssel nem festhetők - Giemsa- és Stamp-féle festéssel igen Tenyésztés: - 5-7 napos embrionált tyúktojásban (szikhólyag) - kísérleti állatokban - szövettenyészeteken McCoy, HeLa Dimorf életciklus: - elementáris test – infektív forma - retikuláris test – nem infektív, osztódással szaporodik

Biokémiai tulajdonságok: - nem használjuk identifikálásra Diagnosztika: - kaparékból tenyésztés - kimutatás: IF, ELISA, PCR Terápia: tetracyclin, makrolidek, fluoroquinolon

Patogenitás: C. trachomatis: - A-C szerotípus: trachoma/vakság - D-K szerotípus: urogenitális infekciók/meddőség - L1-3 szerotípus: 4. nemibetegség Lymphogranuloma venereum Chlamydophila pneumoniae: - atípusos pneumonia - bronchitis cseppfertőzés - pharingitis Chlamydophila psittaci: - psittacosis/orrnithosis/papagájkór (láz, elesettség, pneumonia)

Mycoplasma Természetes előfordulás: száj, orr, garat normál flóra, növényeken Morfológia: - polimorf, sejtfal nincs - három rétegű membrán határolja - coccoid, ellipszis, gyűrű alak - hasonlítanak az L-formához - tok, spóra, csilló nincs

Festődés: - Gram-szerint nem festhetők - Giemsa-szerint jól festődik Tenyésztés: - aerob, fakultatív anaerob - táptalajba kell: vérsavó, élesztőkivonat, nukleinsav - 37C-on 2-10 nap alatt apró telepek (tükörtojás alak) - telepek közepe a táptalajba lenő, rajzszögre emlékeztet - BEA, BEG tápleves

Ellenállóképesség: - igen kicsi: hőt, beszáradást nem bírja Patogenitás: - M. pneumoniae: PAP (primer atípusos pneumonia) „sétáló pneumonia” - Ureoplasma urealyticum: urogenitális gyulladások Terápia: erythromicin, tetracyclin Penicillinre (sejtfal szintézis gátlókra) rezisztencia

Nemibetegségek Betegség Kórokozó 1. lues T. pallidum 2. Gonorrhoea N. gonorrhoeae 3. Ulcus molle H. ducreyi 4. Lymphogranuloma venerum Chl. trachomatis 5. Granuloma inguinale Calymobacterium granulomatus

Spirochaeták Spirochaetales rend: Spirochaetaceae Leptospiraceae családok Spirochaetaceae család: Treponema Borellia genusok Természetes előfordulás - a szaprofiták felszíni és szennyvizekben - normál nyálkahártya flórának tagjai. Morfológia. - endoflagellumokal rendelkeznek – nagyon mozgékonyak Ellenállóképesség - érzékenyek fizikai és kémiai hatásokkal szemben - rosszul tűrik a kiszáradást és a savas pH-t. - fakultatív intracelluláris baktériumok.

Treponema genus Treponema pallidum ssp. pallidum - szifilisz ssp. pertenue - framboesia ssp. endemicum – endémiás szifilisz Treponema carateum - pinta Treponema vincentii – Plaut-Vincent angina Treponema pallidum ssp. pallidum Természetes előfordulás: - a természetben nem található, csak a beteg emberekben Morfológia, tenyésztés: - 0.2 μm vastag és 5-15 μm hosszú - ezüstimpregnációval festjük - in vitro nem tenyészthető, nyúlherében a törzsek fenntarthatók.

Patogenitás. - szifilisz kórokozója - terjedés: szexuális úton (vagy transzplacentárisan) - bejutás: nyálkahártyán vagy kisebb sérülésen keresztül - kialakul: 1 - ulcus durum vagy sanker – baktérium a bőralatti szövetben szaporodik – fájdalmatlan, 6 hét alatt spontán gyógyul 2 - szekunder syphilis - a kórokozók a véráramba jutva a kis erek körül szaporodnak - generalizáltan megjelenő bőr- és nyálkahártya-kiütések - kialakulnak a maculopapularis exanthemák és az anogenitalis condylomák 3 - évekig látensen megmarad a betegség - több év múlva recidivál 4 - kialakul a tercier szifilisz: gumma, aortitis, aorta aneurysma, tabes dorsalis, paralysis progressiva Congenitalis szifilisz: - magzatgzat elhalhat: - interstitalis keratitis, Hatchinson-féle metszőfogak, nyeregorr, Megelőzhető: a fertőzött kismama penicillin kezelésével.

- reagin vagy Wassermann-antitest; - immobilizin. Diagnózis Immunitás. - a keletkezett kétféle ellenanyag nem gátolja meg a betegség progresszióját - reagin vagy Wassermann-antitest; - immobilizin. Diagnózis fekélyből: sötétlátóteres mikroszkóp immunfluoreszcens technikával kimutatható. nem specifikus szerológiai eljárások a fertőzés 6. hetétől végezhetők a reagin kimutatását szolgálják. Kimutatására komplementkötési reakciót (Wassermann-próba) vagy csapadékos reakciót, a VDRL (Veneral Diseases Research Laboratory) reakciót és a RPR (Rapid Plasma Rreagin) reakciót lehet használni. Azonban álpozitív reakciók lehetnek terhességben, tuberculosisban, leprában, HBV-fertőzésben, maláriában, tumoros betegségekben és különböző autoimmun betegségekben.

specifikus szerológiai eljárások: - immobilizin: az ún. Nelson-tesztben az ellenanyag és komplement jelenlétében a treponemák mozgása megszűnik - fluoreszcens antitest próba (FTA-Abs) során először a beteg szérumát az apathogén Treponema reiteriből készült antigénnel kimerítik, majd elölt T. pallidummal hozzák össze. Pozitív esetben a jelölt antihumán immunglobulin kötődik a komplexhez Terápia: penicillin G, Penicillin, erythromycin vagy tetraciklinnel

Treponema pallidum ssp. endemicum Treponema pallidum ssp. pertenue - endémiás syphilis kórokozója. gyakori Közép-Kelet-Ázsiában, Mongóliában, Tibetben, Közép-Afrikában gyerekek betegszenek meg terjedés közvetlen kontaktus útján történik használati tárgyak érintésével Priméren a szájnyálkahártya betegszik meg második stádiumban kiütések, felrepedt papulák jelennek meg anyálkahártyán a hónaljban és az anogenitális tájékon condylomák alakulhatnak ki Treponema pallidum ssp. pertenue enyhe syphilis, terjedése kontaktussal vagy légy közvetítésével történik. - a bejutási helyen papula képződik, kifekélyesedik, majd meggyógyul - a második stádiumban generalizáltan papulák jelennek meg - a harmadik stádiumban hyperkeratosis a tenyéren és a talpon, csont és ízületi destrukciók A beteg a szifilisszel szemben rezisztens Treponema carateum - a pinta, Közép- és Dél-Amerika trópusi- és szubtrópusi országaiban, Mexikóban minden korosztályt érint bőrelváltozásokat okoz és közvetlen kontaktussal terjed a tovaterjedő erythemás hámló bőrelváltozás hyperkeratotikusak vagy depigmentáltak lesznek

Treponema vincentii - Az emberi nyálkahártyákon, főleg a szájban fordul elő és a fusobacteriumokkal helyi fertőzéseket okozhat. - Táptalajon tenyészthető - A szájnyálkahártya fuso-spirochaetás fertőzéseiben (gingivitis ulcerosa, Plaunt-Vincent-angina, noma) álhártyás, fekélyes folyamatokban játszik szerepet.

Morfológia, tenyészthetőség, biológiai tulajdonságok. - 0,2–0,5 × 3–30 μm nagyságú, szabálytalan csavarulatok - Giemsa-festés - Microaerophil, tápigényes, nehezen tenyészthető baktériumok - Csirkeembrió chorioallantois-membránjára oltva tenyészthető. A fertőzést ízeltlábúak, tetvek vagy kullancsok terjesztik. Két fajta humán megbetegedést alakíthatnak ki: Visszatérő láz és Lyme-kór.

A visszatérő láz Kórokozó: Borellia recurrentis Patogenitás. - 3-10 napos lappangással jelentkezik, amikor a vérben nagy számban megtalálható a kórokozó. Pár nap alatt eltűnnek, és a láz megszűnik. - 5-10 nap múlva újabb lázroham, majd láztalan időszak következik, és a folyamat többször ismétlődik. - A tetvek által okozott fertőzés súlyosabb, általában csak egyetlen relapszussal kezdődik, de a kezeletlen esetek 40%ában myocarditis okoz halált. - A kullancsok által kialakított fertőzés enyhébb lefolyású, több relapszus, 1% letalitás jellemzi. - A lázrohamok alatt vett vérben talált kórokozók antigénszerkezete mindig eltérő, és nem hatékony a korábbi roham alatt képződött antitest.

Diagnózis: A lázas szakban a kórokozó a vérből Giemsa-festéssel kimutatható Terápia: A tetvek által okozott járványok betartott higiénés rendszabályok mellett nem fordulnak elő. A kullancsok elpusztítására endémiás területeken speciális kullancsirtó szereket alkalmaznak. Terápia: penicillin és tetraciklinek

Lyme-betegség Kórokozó: Borellia burgdorferi Tenyésztés: Kelly-táptalajon Patogenitás: rezervoárok általában rágcsálók, pl. az USA-ban szarvast is leírtak - vektor: kullancs Tünete: - erythema chronicum migrans: mely 1-3 héttel a csípés után mutatkozik annak helyén: koncentrikusan növő vörös elváltozás. A növekedés során a centrális részek feltisztulnak. - influenzás tünetek jelentkeznek A hetekkel, hónapokkal később: - izületi elváltozások: arthritis, arthalgia; - szívbetegségek: myocarditis, pericarditis, keringési elégtelenség; - idegrendszeri tünetek: meningitis, perifériás neuritis, bénulások (főleg a n. facialis). Diagnózis: ELISA, PCR. Terápia: Penicillin és tetraciklin

Leptospira genus Taxonómia: a Leptosira genus a Leptospiraceae család tagja, a család egyetlen speciese a Leptospira interrogans. Morfológia: 5-15 μm hosszú, 0.1 – 0.2 μm vékony - testének két vége horogszerűen visszagörbül Tenyésztés: - Korthof-táptalajon (10% nyúlsavót) tartalmazó folyékony táptalajon - 30°C-on aerob körülmények között szaporodik Antigénszerkezet - Szerológiailag nem egységes a species - az antigénszerkezetek alapján több mint 100 törzs különíthető el - patogenitásukban különböznek

Patogenitás - állatokban, rágcsálók a természetes rezervoárok - a gazdaállatokban tünetmentes hordozás és megbetegedés egyaránt előfordul - az állatok a kórokozót vizeletükkel ürítik, az emberi megbetegedés zoonosis következménye: bőr- vagy nyálkahártya-sérüléseken keresztül jutnak be az emberi szervezetbe, de gyakori a leptosirákat tartalmazó étel vagy víz útján történő fertőződés is. - a kórokozó elsősorban a májban, vesében és a központi idegrendszerben telepszik meg. - magas láz kíséri a betegséget, fej- és izomfájdalom, albuminuria, meningismus vagy kifejezett meningitis, esetleg icterus alakulhat ki. - leptospirosis gyakran kétfázisos, átmeneti javulás után a szervspecifikus tünetek felerősödnek. A legsúlyosabb a Weil-betegség, melynek letalitása 20%.

Diagnózis az első három napon a vérből kitenyészthető a kórokozó később az ellenanyag kimutatása - beteg szérumának különböző hígítású savójához adunk leptospirát, ami agglutinálódik az ellenanyaggal, majd feloldódnak (agglutinációs-lysis próba) Immunitás. a betegség átvészelése után a típussal szembeni immunitás marad vissza. aktív immunizálás is lehetséges, de a sokféle típus miatt ez nehézkes. Terápia: Doxycyclin