Diktatórikus rendszerek, II. Az autoritárius rendszerek

Az autoriárius rendszerek politológiája Eredete az 1870-es, 1880-as évektől George Boulanger: cél a népi mozgalmak fékezése vagy megszüntetése Juan Linz:korlátozott pluralizmus, nincs vezető ideológiája, mozgósítás hiányzik, hatalom kiszámítható Gabriel Almond: strukturális (részleges) pluralizmus. A hatalom megegyezni, együttműködni akar a néppel

Az autoritárius rendszerek csoportosítása I. A politika szereplői szerint Polgári Katonai Polgári-katonai (a polgári és katonai elit)

Az autoritárius rendszerek csoportosítása II. A politikai pártok szerint Pártnélküli Egypárti Hegemon többpárti (formálisan többpártrendszer, állandó egypárti győzelemmel) Állampárt + szatellit pártok

Az autoritárius rendszerek csoportosítása III. Eszmei – tudati megalapozottság szerint /ideológia (felépített gondolatrendszer) vagy mentalitás (emocionális gondolkodásmód) szerint/ Domináns a mentális eszme Domináns az ideológia (pl. posztsztalinista kommunista országok) A kulturális és eszmei tényezők keveredése

Az autoritárius rendszerek csoportosítása IV. A társadalmi változásokhoz való viszony szerint Konzervatív Modernizációs Részlegesen modernizáló (gazdaságilag igen, politikában nem) Változtatási törekvések forradalmi lökésekkel

Az autoritárius rendszerek csoportosítása V. A mozgósításhoz (és társadalomhoz) való viszony szerint Leszerelő (csupán közömbösséget vár el) Populista (mozgósító, nagy mértékű részvétel elvárása)

Az autoritárius rendszerek csoportosítása VI. Kulturális tartalom szempontjából Marxista, polgári, kapitalista, bürokrata, technokrata, konzervatív, nacionalista, populista, radikális, vallási, laikus, korporatív, stb. Vegyes összetételek (pl.vallási és nacionalista és konzervatív, vagy marxista és konzervatív és bürokratikus, stb.)

Az autoritárius rendszerek létrejöttének történelmi szituációi Nemzeti függetlenségi harc után Poszt- és vagy pre demokratikus szituáció (demokratikus rendszer után és az előtt) Poszt és vagy pre totalitárius szituáció (totális politikai rendszer után vagy az előtt) Poszt és pre autoriárius szituáció (a rendszerváltás után is autoritárius rendszer maradt) Kevert kategóriák

Az autoritárius politikai rendszerek a társadalmi berendezkedés szerint I. Polgári típusú rendszerek II. Kommunista berendezkedésű rendszerek III. Vallási alapon szerveződő rendszerek

Az autoritárius rendszerek mozgástendenciái A demokratikus politikai rendszerek és a totális rendszerek között helyezkedik el. Jellegét e két rendszertípushoz való közelség vagy távolság adja meg

Az autoritárius és totális rendszerek összevetése I. Azonosság: pártállamiság és a politikai pluralizmus hiánya II. Különbségek:részleges pluralizmus, nyílt ellenség kép nincs, hatalom kiszámítható, terror nincs, ellenzékkel inkább egzisztenciálisan számol le, (korlátlan)vezér nincs, tömeglegitimáció helyett a legitimáció más formái.

Az autoritárius rendszerek kategóriáinak jövője A kommunista jellegű rendszerek dominanciája 1990-től (az európai rendszerváltásoktól) csökkent A polgári autoritárius rendszerek aránya csak kismértékben emelkedett (demokratizálódási tendenciák) Az iszlám alapú vallási jellegű autoritárius rendszerek aránya növekedett

Az autoritárius magyar példa – a Kádár rendszer Létrejöttének és fennállásának történelmi szituációja: poszt-totalitárius és pre-demokratikus szituációban, 1957-1989 (Előtte totális diktatúra, utána polgári demokrácia)

A Kádár- rendszer korszakolása A megtorlás és a restauráció (1956 végétől az 1960-as évek elejéig) A konszolidáció és stabilizáció (az 1960-as évek első két harmada A konjuktúra időszaka (az 1960-as évek égétől az 1980-as évek legelejéig) A válság és a bukás (az 1980-as évek elejétől 1989-ig)

A Kádár rendszer jellemzői Polgári jellegű Egypárti, az állampárt az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) Az MSZMP felépítése: Kongresszus Központi Bizottság Politikai Bizottság (legfőbb szerv) A párt vezetője 1988-ig Kádár János

A Kádár rendszer pártállamisága Formális, a pártnak alárendelt államszervezet Formális választások Parlament (évente háromszor) Elnöki Tanács és az Elnöki Tanács Elnöke Minisztertanács Tanácsrendszer

A rendszer jellege Domináns ideológia: marxizmus-leninizmus Kulturális tartalma: marxista, konzervatív, bürokrata (majd technokrata) Először konzervatív, majd 1968-tól (az új gazdaságirányítási rendszertől kezdve) részlegesen modernizáló Leszerelő jellegű

A rendszer jellege Puha diktatúra: az ellenzékkel való fellépés eszköze az egzisztenciális zsarolás Néppel kötött „szerződések”: „Aki nincs ellenünk, az velünk van” „A hallgatás beleegyezés” („boldoguljatok, de ne szóljatok bele a politikába”)

A rendszer jellege Az apparátussal kötött szerződés: „Káder nem vész el, csak átalakul” Az egzisztencia megteremtésének és megtartásának feltétele: a politikai megbízhatóság