KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A JOGHARMONIZÁCIÓ. Az államok konszenzusa alapján elfogadott, szerződéses és szokásjogi magatartási normák összessége, amelyek a nemzetközi jogalanyok:
Advertisements

A fenntartható fejlődés és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia
Az EU támogatáspolitikája és az oktatásfejlesztés Halász Gábor tudományos tanácsadó Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Az Európai Unió Általános áttekintés.
Az Európai Unió létrejötte, bővítésének állomásai
Európai Unió Valahol Európában…...
EU alapismeretek E-Learning.
Az Európai Unió és Magyarország
Az Európai Unió.
Készítette: Nagy Roland.  Európai Gazdasági és Monetáris Unió (EGMU)  Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) Magába foglalja: - ktsgvetési és a gazdaságpolitikai.
Az Európai Unió története
A környezetjog elvei.
EU ISMERETEK BEVEZETŐ ELŐADÁS.
Az Európai Unió intézményrendszere Unger Anna december 1.
A regionális politika és az agrárpolitika kapcsolata
A Duna földrajzi kapocs, közös identitástudat képező elem települések, régiók és országok közötti többszintű és sokrétű kapcsolatrendszer alapvető eszköze,
1 Az Európai Unió Agrárpolitikai célkitűzései a kezdetekkor és napjainkban Csordás László.
Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Az Ulmi Folyamat és az európai Duna-stratégia
Az Európai Unió környezetpolitikája Asszisztens hallgatók 19. tételéhez
1 A kohéziós politika a költségvetés fogságában 49. Közgazdász-vándorgyűlés, Pécs, szeptember 30. dr. Iván Gábor.
EU II..
Vince Péter MTA Közgazdaságtudományi Intézet
Simon Gábor a Fogyasztóvédelmi Bizottság elnöke Budapest, június 16. Fogyasztóvédelem és jogalkotás napjainkban.
EFTA-tagállamok csatlakozása
KÖZÖSEN AZ UNIÓS FEJLESZTÉSI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁÉRT Környezetpolitikai Fórum Budapest, Március 20. Partnerség és fenntarthatóság Dr. Szegvári.
Transzparencia, információszabadság és közérdekű adatok nyilvánossága Dr. Fazekas Judit Igazságügyi Minisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes.
1 Európai közjog és politika Jogász szak (nappali/levelező képzés) 2006/2007./I. félév Széchenyi István Egyetem (Győr)
AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG
Strukturális és Kohéziós Alapok
Az Európai Únió csatlakozási folyamatai
EU szabályozás Általános környezetvédelmi jogtár Forrás:
Foglalkoztatáspolitika az Európai Unióban
EURÓPAI UNIÓS POLITIKÁK
EU regionalizmus Az EU regionális politikájának gyakorlata, megvalósulása, eszközrendszere, fejlesztési lehetőségei Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem.
Az Európai Unió közös agrárpolitikája (CAP)
AZ EURÓPAI UNIÓ.  AZ EU VILÁGGAZDASÁGI SZEREPKÖRE MAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓMAGAS SZINTŰ INTEGRÁCIÓ, GAZDASÁGI, MONETÁRIS UNIÓ.
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere
KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA
Alapismeretek az Európai Unióról
A Nemzeti Fejlesztési Terv
Az Európai Unió.
Az Európai Unió.
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
A AS IDŐSZAKRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS AKTUÁLIS HELYZETE MAGYARORSZÁGON NAGYHÁZI GYÖRGY SZAKMAI TANÁCSADÓ, NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM HUSRB/1203/213/151.
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 11. előadás november 23. Témakörök: 5. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai 5.1. Az EU jogrendszerének.
Közigazgatási Jog 4 Európai Közigazgatás, 5. előadás október Az Európai Unió területi-helyi közigazgatása 3.1. Regionalizmus az EU-ban integráció.
Európai uniós alapismeretek
Közigazgatási Jog 4. Európai Közigazgatás, 1. előadás szeptember 14. Témakörök: Az EU kialakulásának és fejlődésének főbb közjogi elemei Az EU központi.
Közigazgatási jog 4. Európai közigazgatás, 2. előadás szeptember 21. Témakörök: 2. Az EU központi közigazgatása 2.1. Az EU központi szervei, avagy.
Az európai integráció létrejötte Schuman-terv Európai Szén- és Acélközösség Hatálya Intézményei Az Európai Védelmi Közösség és bukása.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió jogrendszere; Versenyjog.
Európai Uniós ismeretek Az európai integráció kialakulásának története.
Strukturális alapok és a HEFOP. Strukturális Alapok Európa regionális politikája a pénzügyi szolidaritáson alapul. A Strukturális Alapok, az EU regionális.
Európai Uniós ismeretek Az Európai Unió intézményrendszere.
Az Európai Unió gazdasági joga I. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Az Európai Unió gazdasági joga III. Dr. Nagy Csongor István egyetemi docens.
Az euró Előadó: Halm Tamás.
Az EU felépítése és alapelvei
Az európai integráció története
Tágabb, mint a kereskedelmi szerződések köre
Európai Uniós ismeretek
Európai Uniós ismeretek
Készítette: Dr. Domonkos Endre (PhD)
Az Európai Unió intézményrendszere és döntéshozatala
AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA NKE.
Jogharmonizáció az Európai Unióban
AZ EURÓPAI UNIÓ TÖRTÉNETE, INTÉZMÉNYEI
Előadás másolata:

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK V. modul: Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere A diasor hatályosítását elvégezte: Dr. Linder Viktória (2013. július)

TARTALOM Az európai integráció fejlődése Az Európai Unió jogi keretei Uniós polgárság és alapvető jogok Az Európai Unió felépítése és működése Az Unió költségvetése Az EU hatáskörei és politikái Magyarország az Európai Unióban

Az európai integráció fejlődése 1. fejezet Az európai integráció fejlődése

Az európai integráció létrejötte 1950. Schumann terv 1951. Európai Szén és Acél Közösség Hatálya Intézményei 1952. Az Európai Védelmi Közösség és bukása 1957. Európai Gazdasági Közösség és Európai Atomenergia Közösség Célok Intézmények Alapítók mindhárom Szervezetnél: Hatok (Benelux államok, Franciaország, NSzK, Olaszország)

Az integráció Maastrichtig Belső integráció 1965. Egyesülési Szerződés Első bővítések: 1973. Dánia, Írország, Egyesült Királyság 1981. Görögország 1986. Spanyolország, Portugália 1986. Egységes Európai Okmány Elfogadásának okai Politikai területek Intézményi változtatások

Maastrichttól Nizzáig 1992. Maastrichti Szerződés (kettős jelleg): Alapítószerződések módosítása: Intézményi-döntéshozatali változtatások Új Szerződés: EU létrejötte: új területetek → pillérszerkezet, politikák 1995. Bővítés Ausztria, Finnország, Svédország 1997. Amszterdami Szerződés Politikai hatás Intézményi, döntéshozatali változások

Nizzától Lisszabonig I. 2001. Nizzai Szerződés Szerepe, elfogadásának okai Hatása a döntéshozatalra Megerősített együttműködés 2002-2003. Európai Konvent Összehívásának okai Eredményei 2004. Az Alkotmányszerződés, bukása és a „szerződéses válság” feloldása

Nizzától Lisszabonig II. 2004. Keleti bővítés (Cy, Cz, Est, H, Lt, Lv, M,Pl, Sk Slo) 2007. Bővítés: Bulgária, Románia 2013. Bővítés: Horvátország Az integráció elmélyítése: 1999. (2002.) € 2000. Lisszaboni stratégia; 2010. EU2020 stratégia 2000. Alapjogi Charta Európai Védelempolitika 2007. Lisszaboni Szerződés

Az Európai Unió jogi keretei 2. fejezet Az Európai Unió jogi keretei

Az uniós jog jellemzői Létrehozásának okai Az uniós jog forrásai: Elsődleges jogforrások (alapítószerződések, módosításaik, csatolt jegyzőkönyvek, költségvetési szerződések) tartalmuk, elfogadásuk) Az EU jogi aktusai: Rendelet, irányelv, határozat (kötelező, jogalkotási aktusok) Ajánlás, vélemény (nem kötelező, nem jogalkotási aktusok) A kül- és biztonságpolitika jogi aktusai Az acquis fogalma

Az uniós jog jellege Az uniós jog viszonya A Bíróság szerepe A nemzetközi joghoz A tagállamok belső jogához: Elsőbbség elve Előfoglalás elve Közvetlen alkalmazhatóság Közvetlen hatály A Bíróság szerepe Jogharmonizáció

Uniós polgárság és alapvető jogok 3. fejezet Uniós polgárság és alapvető jogok

Uniós polgárság Az uniós polgárság jellege Pótlólagos jogok Szabad mozgás és tartózkodás (letelepedés szabadsága) Választás és választhatóság Diplomáciai és konzuli szolgálat Petíció Polgári kezdeményezés Egyéb

Az EU demokratikus működésének alapelvei Demokratikus egyenlőség elve Képviseleti demokrácia elve Részvételi demokrácia elve Polgári kezdeményezés

Alapvető jogok Az Alapjogi Charta: Elfogadása Jogi jellege Viszonya a Szerződésekhez Területei

Az Európai Unió felépítése és működése 4. fejezet Az Európai Unió felépítése és működése

Az EU intézményei I. Európai Parlament (polgárok képviselete) Szerepe Választása és összetétele Munkarendje Európai Tanács (állam- és kormányfők) Összetétele Elnöke Eljárása

Az EU intézményei II. Európai Unió Tanácsa = Tanács v. Miniszterek Tanácsa (kormányok képviselete) Szervezete Soros elnökség Szavazási rend Bizottság (Unió képviselete) Összetétele, felépítése Szerepe Külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Európai Külügyi Szolgálat

Az EU intézményei III. Európai Unió Bírósága Számvevőszék Szintjei: EU Bírósága Törvényszék (korábban I. fokú Bíróság) Közszolgálati Törvényszék (speciális hatáskör, eurokraták ügyeire) Feladatai Összetétele Eljárásai Döntéseinek kötelező jellege Számvevőszék Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere

Tanácsadó- és egyéb uniós szervek Gazdasági és Szociális Bizottság Régiók Bizottsága Európai Beruházási Bank Ombudsman Adatvédelmi biztos Ügynökségek decentralizált ügynökségek (> 30, önálló entitások) Euratom ügynökségei, végrehajtó ügynökségek (határozott időre, jelenleg 6) Intézményközi testületek (4, közte: Kiadó Hivatal, Közigazgatási Iskola)

Döntéshozatal Bizottság szerepe Tanács szerepe Parlament szerepe Jogalkotási eljárások Rendes jogalkotási eljárás (Bizottság előterjeszt, Tanács és Parlament együtt döntenek) Különleges jogalkotási eljárások: Konzultáció Hozzájárulás 1-2

Felülvizsgálati eljárások Céljuk a döntéshozatal egyszerűsítése, gyorsítása Rendes felülvizsgálati eljárás Konvent Kormányközi konferencia Belső politikákra vonatkozó egyszerűsített felülvizsgálat Általános átvezető záradék Különleges átvezető záradékok Vészfékzáradékok

5. fejezet Az Unió költségvetése

Költségvetési alapelvek A teljesség és pénzügyi pontosság elve Az éves jelleg elve Az egyensúly elve Az elszámolási egység elve A globális fedezet elve A specifikáció elve A megbízható pénzügyi menedzsment elve Az átláthatóság elve

Többéves pénzügyi keret és éves költségvetési eljárás Korábban: pénzügyi perspektívák Eljárás Éves költségvetés Bizottság  Tanács  EP Egyeztető bizottság

Saját források

Kiadások

Forrás: EU-vonal

Forrás: EU-vonal

Az EU hatáskörei és politikái 6. fejezet Az EU hatáskörei és politikái

Vámunió 1968. vámunió Közös vámtarifa külsőkkel szemben Vámok Vámjellegű díjak Diszkriminatív adók eltörlése Közös vámtarifa külsőkkel szemben Mennyiségi korlátozások felszámolása Kivételek

Versenyszabályok Bizottság kiemelt szerepe Vállalkozásokra vonatkozó versenyjogi szabályok Korlátozó magatartás tilalma Piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma Piaci koncentrációk ellenőrzése Államokra vonatkozó versenyszabályok Állami támogatás Állami vállalatoknak nyújtott támogatás Verseny korlátozása: kivételképpen

Monetáris politika (€) Euró bevezetésének szakaszai 1994. liberalizáció (tőkeáramlás, központi bankok függetlensége, gazdaságpolitikai harmonizációs lépések) 1994-1999. kidolgozás (egységes monetáris politikai rendszer, központi bankok közötti együttműködés kialakítása) 1999. bevezetés (bankszámla-, 2002. készpénzforgalomban Maastrichti kritériumok Árstabilitás Kamatok konvergenciája Árfolyamok stabilitása Stabil költségvetés Eurócsoport

Kereskedelempolitika Tagállami kétoldalú megállapodások vége Vámunió és versenyszabályok Áruk, szolgáltatások, szellemi tulajdon Bizottság kiemelt szerepe Társulási megállapodások

Nemzetközi megállapodások Kizárólagos EU hatáskör, ha Uniós jogszabály írja elő EU hatásköreinek gyakorlásához szükséges Hatással van uniós szabályokra Funkcionális szerződéskötési képesség Területek

Belső piac 4 alapszabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, személyek (közös piacnál munkaerő-, majd EU-ban letelepedés szabadsága) szabad áramlása.

Szociálpolitika Az Egységes Európai Okmány szerepe Szociális Charta Amszterdami Szerződés szerepe Területek

Gazdasági, társadalmi és területi kohézió Strukturális alapok Európai Regionális Fejlesztési Alap Európai Szociális Alap Kohéziós Alap Fő célkitűzések 2007-2013 között: Konvergencia Regionális versenyképesség és foglalkoztatás Európai területi együttműködés

Mezőgazdaság és halászat KAP céljai: Termelékenység növelése Megfelelő életszínvonal mezőgazdaságból élők részére Piacok stabilizálása Folyamatos ellátás, elfogadható árszínvonal biztosítása KAP alapelvei Közösségi preferencia Egységes piac Pénzügyi szolidaritás 1992-es reform elemei 2003-as reform elemei Összevont gazdaságtámogatási rendszer Közvetlen kifizetések csökkentése Horizontális célkitűzéseknek megfelelés Vidékfejlesztés erősítése Halászati politika fokozatos elkülönülése

Környezetvédelem Célkitűzések: Alapelvek: Környezet minősége Emberi egészség Természeti erőforrások védelme Problémák kezelése nemzetközi összefogással Éghajlatváltozás elleni küzdelem Alapelvek: Szennyező fizet Megelőzés Elővigyázatosság Helyreállítás a forrásnál Területek (levegő-, vízminőség, hulladékgazdálkodás, zajvédelem, nukleáris biztonság, állat-, növényvilág védelme, vegyi anyagok ellenőrzése)

Fogyasztóvédelem ‘70-es évektől szabályok és Fogyasztói tanácsadó bizottság → Első fogyasztóvédelmi cselekvési program (1975.) Fogyasztóvédelmi politika alapelvei: egészséghez, biztonsághoz, kártérítéshez, tájékoztatáshoz, képzéshez, gazdasági érdek védelméhez való jogok HORIZONTÁLIS POLITIKA Fogyasztóvédelmi biztos Európai Fogyasztói Tanácsadó Csoport

Közlekedés, transzeurópai hálózatok (TEN) Egységes belsőpiac Liberalizáció 1998-ra Környezetvédelem Vasút Városi tömegközlekedés TEN (trans european networks) Közlekedés Telekommunikáció Energia

Energia Új terület (Lisszabon) Célkitűzések: Szolidaritás energiapiac működésének biztosítása energiaellátás biztonságának garantálása energiahatékonyság és –takarékosság új és megújuló energiaforrások alkalmazása energiahálózatok összekapcsolása Szolidaritás

Szabadság, biztonság és jog Maastricht: 3. (kormányközi) pillér - Bel- és igazságügyi együttműködés, majd (2003-tól) Büntető- és rendőrségi igazságügyekben való együttműködés (BRIE ) pillére Területek Amszterdami Szerződés Közösségiesítés (bevándorlás-, menekült-, vízumügyek, foglalkoztatáspolitika → 1. pillérbe) Schengen Új rendőrségi és bűnügyi együttműködés 9/11 hatásai Pillérszerkezet megszűnésének hatásai

Kutatás, technológiafejlesztés Versenyképesség a világpiacon Területei Európai kutatási térség

Fejlesztési támogatás Célok: Fejlődők integrálása a világgazdaságba Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés Szegénység elleni küzdelem Emberi jogi és demokratikus normák szem előtt tartása Biztonsági vonatkozások Katasztrófák által sújtott területek segítése Területek Segélyek Szerződéses Egyedi Humanitárius segélyek

Gazdaság és foglalkoztatás Célok: Fenntartható, kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés Szociális védelem Foglalkoztatás növelése Energia-szolidaritás Integrált iránymutatások Átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások Foglalkoztatási iránymutatások

Kül- és biztonságpolitika Maastrich: Közös kül- és biztonságpolitika -2. kormányközi pillér Lisszabon: pillérrendszer megszűnése Intézmények Főképviselő Külügyi Szolgálat Politikai és Biztonsági Bizottság, Katonai Bizottság, Katonai Törzs Jogalkotási aktusok Általános iránymutatások Határozatok Döntéshozatal

Támogató, összehangoló, kiegészítő hatáskör Emberi egészség védelme Iparpolitika Kultúra Idegenforgalom Oktatás, szakképzés, ifjúság, sport Polgári védelem Igazgatási együttműködés

Magyarország az Európai Unióban 7. fejezet Magyarország az Európai Unióban

Kapcsolatok alakulása Európai Megállapodás Csatlakozási kritériumok Koppenhágai kritériumok Csatlakozási tárgyalások Screening Érdemi tárgyalások Csatlakozási szerződés elemei

Az EU és a magyar közigazgatás Nemzeti és uniós közigazgatási szint kapcsolata Közigazgatás területi szintjei és regionalizmus az EU-ban Európai Közigazgatási Térség Európai ügyek koordinációjának intézményi keretei és döntési szintjei (Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság)

Magyar modell Alapelvek: Miniszteriális felelősség Egyközpontú kormányzati koordináció Egycsatornás és egységes álláspont-képviselet

KÉRDÉS(EK)? KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!