Az adócsalás gazdaságpszichológiai megközelítése

Mi a különbség adócsalás és adóelkerülés között?

„Adóelkerülés” Olyan magatartás, amely bár az adótörvények szellemét sérti, mégis legális.

„Adócsalás” Az adótörvények értelmében tilos.

Az adók 3 funkciót töltenek be: Forrást biztosítanak a közjavak előállításához Mérséklik a jövedelmi egyenlőtlenségeket Segítenek a gazdasági ciklusok kontrollálásában

Melyek a közjavak: Honvédelem Belső közrend fenntartása Országút építés Alapkutatások Közegészségügy támogatása (nem lehet őket magánkézbe adni!)

Adókiesés Az „üzletszerűen” elkövetett gazdasági bűncselekményekből származik a jelentősebb adókiesés Azonban az adóelkerülés is vészesen gyakorivá vált!

Példa az adóelkerülésre: Illegális foglalkoztatás 1999-es adat: kereskedelemben és építőiparban vizsgált 190 munkáltató közül 60%-nál állapítottak meg jogsértést Számlaadás elkerülése: KSI vizsgálat 1998-ban: építőipari és javító-szerelő szolgáltatások 44%-ánál állítottak ki számlát

Az adóelkerülés közgazdaságtani megközelítése: A szakemberek szerint a magyar gazdaság túladóztatott, így az adók csökkentésétől az adóbevételek növekedése várható. (Erdős 1998)

Helyi- versus központi adóztatás kérdése A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: Az önérdek akkor késztet csalásra, ha az így elérhető jövedelem még a várható büntetés levonásával is nagyobb, mint a becsületesen szerezhető jövedelem

Az adócsalás büntetőjogi pszichológiai megközelítése: Az elrettentés sikere a büntetés nagyságától és a lebukás valószínűségétől egyaránt függ. A büntetés visszatartó erejét a felderítés hatékonyságának javításával kellene (lenne célszerű) növelni, nem pedig a büntetés nagyságának emelésével.

Az APEH 1996-os statisztikája az adóellenőrzések gyakoriságáról: Magánszemélyek : 100 évente Egyéni vállalkozók: 43 évente BT-k: 33 évente Kft-k,Rt.-k: 10 évente 5 évente elévülnek a kötelezettségek!

Mit mond a játékelmélet az adófizető dilemmájáról: Abban az esetben, ha mindenki maga döntheti el, hogy befizeti-e az adóját, akkor az egyén szempontjából négyféle kimenet lehetséges: Csak én fizetek adót ( legrosszabb) Senki sem fizet adót Mindenki fizet adót Csak én nem fizetek adót (legjobb megoldás)

„Csak én nem fizetek adót” (legjobb megoldási lehetőség az egyén szempontjából) A közjavak előállításának forrását a társadalom többi tagja biztosítja, ő ezekhez hozzájut anélkül, hogy létrehozásukban részt vállalna Tehát: a „racionális” adófizető elsősorban az adófizetés elkerülésére motivált a közgazdasági modell alapján.

Az adócsalást meghatározó társadalmi és egyéni tényezők

Mi befolyásolja az adócsalást? Társadalmi normák kedvezőtlen változása A közösségi és egyéni érdekek ütközése A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága Az adócsalás erkölcsi megítélése

1. Társadalmi normák kedvezőtlen változása Ha társadalmi elvárás, hogy a norma az adók megfizetése, akkor az adózók igazodni fognak ehhez a normához és tisztességesen fognak adózni. Az adóelkerülés magas százalékából arra lehet következtetni, hogy Mo.-on a társadalmi normák meggyengültek

Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1993) „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” Teljesen egyetértett: 39% Részben egyetértett: 39% Inkább nem értett egyet: 12% Nem értett egyet: 10%

Társadalmi normák hazai elfogadottságának felmérése (1997) „Aki vinni akarja valamire, az rákényszerül arra, hogy egyes szabályokat áthágjon” Egyetértett: 82% !!! Több, mint 1993-ban (78% volt)

A sikeres emberek mind normaszegők? „Szegj meg minden szabályt” (menedzser könyvcím)

Anómia A társadalmi normák meggyengülésének állapota (Durkheim) A gyors társadalmi változások akut feszültséghelyzetet teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát,ezáltal norma és értékzavart, válságot okoznak

Mi jellemző Magyarországra? Hatalomnélküliség Értelmetlenség Normák hiánya Elmagányosodás Bizalomhiány Önbecsülés elvesztése „mások önző érdekérvényesítését nem korlátozzák a közösség érdekeit védő társadalmi szabályok”

2. A közösségi és egyéni érdekek ütközése Ha helyi adók lennének, akkor jobb lenne az adófizetési hajlandóság A helyi kötődés miatt – az igények jobb kielégítése miatt - a lakosság nagyobb áldozatot is hajlandó elviselni A helyi szervek takarékosságra törekszenek, hiszen az adózónak ellenőrzési lehetősége van

3. A társadalom többi tagjának előnytelen viselkedése (gyakori adócsalás) Minél magasabb egy időszakban az adócsalók száma, az emberek annál hajlamosabbak csalni Felmérések: 1996-ban az adócsaló cégek aránya 35,8+-15% volt A megkérdezett vállalkozók 85%-a említett általa már alkalmazott adóelkerülési módot

4. Alulinformáltság az adók elköltéséről  ebből következően az adózás szükségességének kétségbe vonása Sokan azt gondolják, hogy a befizetett adót nem arra költik, amire kellene Az adózók alulinformáltak az adórendszert illetően Javítani kellene a tájékozottságot

Felmérés: „Mit érzünk, amikor adózunk: „hozzájárulok valamihez” Magyarok: 14% Hollandok: 60% Elvesznek tőlem valamit: Magyarok: 54% Hollandok: 14%

A rendszerváltás óta egyre több visszaélésről, felesleges kormányzati költekezésről hallunk Ez jelentősen csökkenti az adózási edvet

5. Az adórendszer rosszul észlelt igazságossága Az adózók igazságtalannak tartják az adórendszert A vállalkozók többet csalnak, mint az alkalmazottak Magyarországon túl nagy terhet róttak a munkajövedelmekre, míg keveset a tőkejövedelmekre

6. Az adócsalás erkölcsi megítélése Az adózók általában nem tartják súlyos bűncselekménynek az adótörvények megsértését Az egyén erkölcsi értékítéletei szoros összefüggésben vannak a társadalmi normákkal

Felmérés „Nincs abban semmi rossz,ha valaki kihasználja az adótörvények kiskapuit Teljesen egyetértett: 35% Részben egyetértett: 25% Teljesen elutasította: 10%

Az emberek súlyosan ítélik meg az adócsalás azon formáit, amit nincs módjuk alkalmazni, míg enyhén ítélik meg azt, amelyek számukra is kivitelezhető.